SG.hu

A Microsoft visszavonulása Japán tarolását hozhatja a konzolpiacon

A Microsoft döntése, hogy feladja a Sonyval és a Nintendóval a játékhardverek elsőségéért folytatott 23 éves versenyt, megnyitotta az utat Japán számára, hogy ismét a konzolok vitathatatlan hazája legyen.

A konzolháború új korszakának kilátása felcsillantotta a japánrajongók reményét, ugyanakkor az elemzők és befektetők felvetették azt a kérdést, hogy meddig fog még létezni a dedikált játékgépek egész műfaja. Phil Spencer, a Microsoft játékért felelős vezetője a múlt hónapban felfedte, hogy a felhőalapú játékokra való új összpontosítás részeként a korábban kizárólag Xbox-exkluzívnak minősülő játékokat a rivális platformokon is kiadják. Bár az amerikai technológiai óriásvállalat elmondta, hogy még mindig dolgozik a nagyobb teljesítményű konzolok új generációján, az elemzők szerint hosszú távú iránya egyértelmű.

"Minden jel arra mutat, hogy a hardver egyre kevésbé lesz fontos a Microsoft számára, így fennáll annak a lehetősége, hogy visszatérhetünk egy olyan pontra, mint az 1990-es években, amikor az életképes konzolválaszték mind japán volt" - mondta Serkan Toto, a Kantan Games játékokkal foglalkozó tanácsadó cég vezetője. A konzolharc feladása, hogy a Microsoft a szoftverekre koncentrálhasson, hatalmas győzelemként értékelhető Japán számára. Sokak számára a Super Mario, a Sonic the Hedgehog, a Final Fantasy és a Pokémon szülőhazája a konzolok szellemi otthona, és az iparág "aranykorszakának", a Nintendo vs. Sega, majd később a Nintendo vs. Sony összecsapásoknak a helyszíne volt az 1980-as és 1990-es években.

"Lehet, hogy nem fog azonnal bekövetkezni, mert a felhős játéktechnológia nyilvánvalóan még nem áll készen, de a Microsoft jelzései alapján fennáll a lehetősége annak, hogy visszatérünk egy teljesen japán konzoliparhoz, ahol a Sony és a Nintendo a maga különböző, egyedi módján uralja a piac egy-egy részét" - mondta David Gibson, az MST Financial elemzője. A kizárólag Japánra korlátozódó játékhardver-iparághoz való visszatérés azonban még egyértelműbben meghatározhatja a konzolok kereskedelmi zsákutcáját. Pelham Smithers független játékelemző szerint ez a kérdés különösen élesen érintheti a Sony-t, amely a múlt héten bejelentette, hogy 900 alkalmazottat akar leépíteni játékokkal foglalkozó részlegénél. "A Sony számára elég nehéz volt a PS5-be való befektetések szükségességével érvelni - és akkoriban sokan azt mondták, hogy a PS5 lesz az utolsó a sorban, de a Microsoft konzoljátékok iránti elkötelezettsége segített a cégen" - mondta Smithers.


A Nintendo eközben az időzítés kérdésével néz szembe. A 2017-ben megjelent Switch masinája mostanra már egyes mobiltelefonokkal összehasonlítva is jelentősen alulteljesít, így azt mindenképpen le kell cserélni egy következő generációs utódra. A kiotói székhelyű vállalat azonban még nem árulta el, hogy pontosan mikor teszi ezt meg és az hogyan fog kinézni. Elemzők szerint a Nintendót még mindig traumatizálják a 2012-es tapasztalatok, amikor a világsikert aratott Wii konzol rosszul kitalált utódját piacra dobta. A meglévő Switch eladásai tiszteletre méltóak, de nagyjából mindenki, aki akarta a konzolt, mostanra már vett egyet. A piac nagyon vár az utódra, és sokan lehet, hogy visszafogják a Switchre szánt játékok vásárlását az új gép megjelenése előtt.

A Sony problémái egészen mások: az immár négyéves PS5-ös gép népszerű, de a játéküzletágat most "könyvelők" irányítják, nem pedig a kreatív üzletág vezetésére felkészült emberek. A PlayStation korábbi generációit úgy indították útjára, hogy a masinát kezdetben veszteséggel értékesítették, majd az alkatrészek ára gyorsan csökkent, így a vállalat nullszaldós lett, és idővel lehetővé vált az árcsökkentés a vásárlók számára. A PS4 megjelenésének ötödik évére a termék két árcsökkentésen esett át, összesen 100 dollár értékben. A PS5 esetében ez nem történt meg. "A Sony nem hajlandó 100 dollárral csökkenteni az árakat a kereslet élénkítése érdekében, mert az 2 milliárd dollár nyereségbe kerülne" - mondta Gibson.

A Microsoft hatalmas összegeket költött játékstúdiók felvásárlására - például az Activision 75 milliárd dollárba került -, és hasonló problémákkal küzd a hardverek gazdaságosságával kapcsolatban. Elemzők szerint az amerikai vállalatnak nagyobb motivációja lehet, mint a Sonynak, hogy minden platform királyává váljon. Lehet, hogy mindez olyan szituációt eredményez, ahol mindenki nyer: a Microsoft növelheti a nyereséget azzal, hogy más platformokon is megjelenteti a játékait, míg a Nintendo és a Sony "kevésbé erős versennyel" nézne szembe, és előnyére válna, ha a vásárlók szélesebb címválasztékkal rendelkeznének.

De az egyik tényező, amely megakadályozhatja, hogy a Microsoft teljesen feladja az Xboxot, ugyanaz, ami a Sony-t és a Nintendót is a piacon tartja - a játékosok heves hűsége. "A Microsoft már meggyőzte a vásárlóit a hardver megvásárlásáról; azzal, hogy azt mondja nekik, hogy az Xbox-játékok minden egyéb platformon is elérhetőek lesznek, azt kockáztatja, hogy felzaklatja a legelkötelezettebb és legdogmatikusabb vásárlóit" - mondta Robin Zhu, a Bernstein elemzője.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zola2000 #5
    Mondjuk a streamelt játék esetén a szervernek közel kerül lennie a játékoshoz.

    Úgy értem ha a európai szerverről megy a felhős játékod annak nem sok köze van ahhoz a kábelhez.
  • zola2000 #4
    Hát hogy a Sony interactive entertainment 2016 óta Kaliforniában van, azaz ők nem japán annyira, még a japan stúdiót is bezárták. Szemben a Nintendoval, aminek elég sok "japan studio"ja van.
    Utoljára szerkesztette: zola2000, 2024.03.06. 15:00:30
  • nlght #3
    A legnagyobb korlátja a felhős játék elterjedésének az internet sávszélesség igénye, ami mint tudjuk minden évben 1,5-szereződik. 4K 60 fps teljesítményhez sok tíz millió játékosnál már komoly és rendszeres fejlesztések kellenének szerintem.
    Tegnap elvágtak 4 tenger alatti kábelt a huszi lázadók és állítólag 25%-kal csökkent a világháló sebessége. Gyenge lábakon áll ez az üzleti modell. A felhős stream játék nem fog tudni nagyon elterjedni sztem.
  • NEXUS6 #2
    Teljesen OK amiket írsz.

    Hozzátenném, hogy mióta konzolom van, gyak 25 éve, azt látom a piaccal kapcsolatban, hogy bármikor, amikor valamelyik cég a fejébe vette, hogy szakít a spec játékhardver koncepciójával, akkor annak ezen a piacon nagy bukta lett a vége.

    Pl. Csináljon mindenki multimédia centert, ha akar, akár a konzolpiacot ugródeszkának használva egy reménybeli nagyobb piacért. Nem jött be. Soha nem jött be! Ugyanis egyszerűen nincs, nem létezik olyan termék kategória, hogy multimédia center. Ha lenne akkor ez a konzoltól függetlenül is már nagy tételben eladható termékeket jelentene, jelenthetne már vagy 35 éve!

    A streamelt játék kérdése dettó. Pont az igaz amit írsz, ahhoz nem igazán lehet többet írni. Gyak összefoglalva, amíg gyorsabban fejlődik a spec hardveren renderelhető játék minősége (felbontás/színmélység és főleg grafikai összetettség, még csak nem is beszélve RT/VR képességekről), mint az átvihető kép minősége, addig a streaming gyak felejtős.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.03.06. 13:17:05
  • takysoft #1
    Na most az alapfelállást értem. A Microsoft felhőben gondolkodik, ami alapvetően tök jó.
    És a streaming játék ötlete is az.

    A probléma ott van, hogy ehhez nincs technológia. Induljunk ki abból, hogy az átlagos játékosnak milyen igényei vannak. Ez legyen mondjuk 4K,60fps.
    Ezek nem nagy igények, hisz:
    -Elvétve találsz a piacon olyan tévét, ami ezt ne tudná. Most néztem meg az Árukereson, a Nr1 tv egy Sasmung 4K 110 ezer forintért. Ez egy átlag konzol árának kevesebb, mint a fele...
    -Várhatóan egy PS6 /next gen xbox fogja hozni a játékokban ezt a 4K/60fps szintet.

    De azért ha belegondolsz, hogy a 4K, 60fps +hdr esetleg(akkor már 10 biten ugye), az egy konzolból simán kijön, egy PC-ből is.
    De ugyanez streamelve...
    Egyrészt ott van a sávszélesség, ami még egy optikai gigabit esetén nem gond, de azért a világot nézve combos kis elmaradások vannak, gazdaságilag meglepően erős országokban is, mint Németország vagy az USA. És egy Starlink azért már határeset....

    A másik oldalon meg ott van a latency. Annak a jelnek át kell kelnie a fél világon, majd a végén össze kell rakni, és kitenni a TV-dre. És nincs buffer, mert játékban olyat nem lehet.

    Pillanatnyilag a SteamLink még bikaerős lokális Wifin is maximum FullHD-t vállal be.

    Szóval igen, a jövő a streaming, de az a jövő még igen messze van.

    Más.

    Hogy lett "A Microsoft visszavonulása" abból, hogy "A Microsoft négy Xbox játékot tesz elérhetővé más konzolon"?

    A PS játékok is folyamatosan jönnek PC-re némi késéssel, mégsem beszél senki visszavonulásról :D
    Ez csak szimpla profitmaximalizálás.
    1: Újabb pénz jön be egy olyan játékból, ami az "exkluzív" feladatait már elvégezte.
    2: Újabb rajongók jönnek más platformokon, akik az IP újabb címeihez esetleg új konzolt is választhatnak.

    Ez teljesen elfogadott stratégia mindkét féltől.

    Itt nincs semmiféle visszavonulás, kérem :D

    Nézzük a jobbik esetet