Berta Sándor
A jövőben ne a Google-től várjuk az innovációkat
Eddig a társaság alkalmazottai munkaidejük 20 százalékában a saját projektjeikkel foglalkozhattak, ennek köszönhetően jött létre többek között a Gmail és a Google Maps is. Larry Page, a cég első embere most véget vetne ennek a korszaknak.
A Google dolgozói kivételes helyzetben voltak éveken át, ugyanis minden héten egy napon keresztül a saját programjaikkal, elképzeléseikkel foglalkozhattak. Nagyon sok ötletből lett később Google-termék vagy -szolgáltatás, ezek között van a Gmail, a Google News, a Google Maps vagy éppen az Ad Sense is. (Utóbbi közel 3,3 milliárd dolláros bevételt jelent a vállalatnak.) A társaság 2004-ben, a tőzsdei megjelenése előtt azzal indokolta a rendszert a lehetséges befektetőknek szánt levelében, hogy ez lehetővé teszi az alkalmazottaknak azt, hogy kreatívak és innovatívak legyenek.
A Quartz IT-lap most arról számolt be, hogy alapvetően módosították a szisztémát, és a dolgozók hosszabb ideje kötelesek a főnökeikkel engedélyeztetni mellékprojektjeiket. Újabban a menedzserektől elvárják azt is, hogy ne engedélyezzék a munkaidő 20 százalékának a felhasználását. A háttérben alighanem az van, hogy a cég stratégiát vált és ez a folyamat azóta figyelhető meg, hogy 2011 elején Larry Page lett a vezető. Page a hivatalba lépése után néhány hónappal közölte, hogy a megszámlálhatatlan kis ötlet helyett csupán néhány, sikerrel kecsegetető programra akarnak összpontosítani. E folyamat része volt a Google Labs platform leállítása és emiatt került előtérbe a Google X laboratórium és az ottani fejlesztőmunka.
Tény és való, hogy számos projekt bukott meg, melyek listáját hosszan lehetne sorolni. (A teljesség igénye nélkül: Google Buzz, Wave, Froogle, Video, Google Reader.) A döntés hátránya, hogy így a Google elveszítheti az innovációs erejét. Hasonló történt a HP-val is, ott a péntekek voltak a kreatív napok, melyek eltörlése is állhat a HP válsága mögött.
A Google dolgozói kivételes helyzetben voltak éveken át, ugyanis minden héten egy napon keresztül a saját programjaikkal, elképzeléseikkel foglalkozhattak. Nagyon sok ötletből lett később Google-termék vagy -szolgáltatás, ezek között van a Gmail, a Google News, a Google Maps vagy éppen az Ad Sense is. (Utóbbi közel 3,3 milliárd dolláros bevételt jelent a vállalatnak.) A társaság 2004-ben, a tőzsdei megjelenése előtt azzal indokolta a rendszert a lehetséges befektetőknek szánt levelében, hogy ez lehetővé teszi az alkalmazottaknak azt, hogy kreatívak és innovatívak legyenek.
A Quartz IT-lap most arról számolt be, hogy alapvetően módosították a szisztémát, és a dolgozók hosszabb ideje kötelesek a főnökeikkel engedélyeztetni mellékprojektjeiket. Újabban a menedzserektől elvárják azt is, hogy ne engedélyezzék a munkaidő 20 százalékának a felhasználását. A háttérben alighanem az van, hogy a cég stratégiát vált és ez a folyamat azóta figyelhető meg, hogy 2011 elején Larry Page lett a vezető. Page a hivatalba lépése után néhány hónappal közölte, hogy a megszámlálhatatlan kis ötlet helyett csupán néhány, sikerrel kecsegetető programra akarnak összpontosítani. E folyamat része volt a Google Labs platform leállítása és emiatt került előtérbe a Google X laboratórium és az ottani fejlesztőmunka.
Tény és való, hogy számos projekt bukott meg, melyek listáját hosszan lehetne sorolni. (A teljesség igénye nélkül: Google Buzz, Wave, Froogle, Video, Google Reader.) A döntés hátránya, hogy így a Google elveszítheti az innovációs erejét. Hasonló történt a HP-val is, ott a péntekek voltak a kreatív napok, melyek eltörlése is állhat a HP válsága mögött.