MTI
Brit és német szálak a Snowden-botrányban
Kiderült, hogy a brit elektronikus hírszerzés mobilszolgáltatókkal és hálózatüzemeltető nagyvállalatokkal dolgozik együtt, a németek pedig megszüntették az NSA hozzáférését a telefonlehallgatásokhoz.
Mobilszolgáltatókkal és hálózatüzemeltető nagyvállalatokkal dolgozik együtt a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ), az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik legfontosabb partnere. A Süddeutsche Zeitung az NSA volt munkatársának, Edward Snowdennek a kiszivárogtatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a GCHQ szorosan együttműködik egyebek között a British Telecom, a Verizon és a Vodafone mobilszolgáltatókkal, valamint a Level 3, az Interroute, a Viatel és a Global Crossing hálózatüzemeltető társaságokkal.
Egy 2009-es dokumentum szerint a brit szolgálat és a magáncégek a digitális kommunikáció megfigyelése céljából közösen üzemeltetnek egy hálózatot, amely Európára és a világ más részeire terjed ki. A Snowden-féle dokumentumok alapján az is megállapítható, hogy a cégek önállóan is fejlesztettek szoftvereket, amelyek a GCHQ munkáját segítik, vagyis a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata "kiszervezte" a munka egy részét magánvállalkozásoknak - áll a beszámolókban. A cégek többsége az NSA titkos anyagaiból származó információkra reagálva jogszabályokra hivatkozott, amelyek szerint bizonyos esetekben kötelesek adatokat szolgáltatni kormányzati szerveknek. A Viatel azt közölte, hogy nem működik együtt brit titkosszolgálatokkal, és nem biztosít számukra hozzáférést az ügyfelek adataihoz.
Pénteken Németország az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő tevékenysége miatt kirobbant botránnyal összefüggésben felmondott egy 1968-ban megkötött megállapodást, amely hozzáférést biztosított a nyugatnémet titkosszolgálatok telefonlehallgatási adataihoz az országot megszálló szövetségeseknek. A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német külföldi hírszerző szolgálatot (BND) és a belső elhárítást (BfV) a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére - vagyis telefonok lehallgatására, levelek, táviratok elolvasására -, és az így keletkezett adatok megosztására.
A német külügyminisztérium közleménye szerint Németország az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával mondta fel az egyezményt. A felek egymással egyetértésben, diplomáciai jegyzékváltás útján helyezték hatályon kívül a megállapodást. A közleményben idézik Guido Westerwelle tárcavezetőt, akinek szavai szerint a hatálytalanítás folyamata hetekig tartott. A lépés "a magánszféra védelméről az utóbbi időszakban kibontakozott vita szükséges és helyes következménye" - közölte a német diplomácia vezetője. Korábban a kormány képviselői az NSA titkos adatgyűjtő programjai körüli vitával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az 1968-as megállapodás ugyan érvényben van, de Németország egyesítése óta nem érkezett olyan kérés a német szolgálatokhoz, amelyben az egyezményre hivatkoztak volna. Németországban továbbra is állomásoznak amerikai és brit csapatok.
Az egyezmény felmondásától függetlenül az amerikai, a brit és a francia hatóságok továbbra is jogosultak arra, hogy megfigyeljék a németországi telekommunikációt titkosszolgálati módszerekkel - véli Josef Foschepoth történész a ZDF országos közszolgálati televízió beszámolója szerint. Az 1968-as megállapodás alapja az NSZK-ban állomásozó NATO-csapatok státusáról szóló 1951-es megállapodás 1959-es kiegészítése, amely a külföldi katonák jogállását szabályozza. Ennek a dokumentumnak az alapján pedig a külföldi titkosszolgálatok akár önállóan is végezhetnek megfigyelést - emelte ki a történész.
Az AP amerikai hírügynökség idézett egy név nélkül nyilatkozó német kormányzati tisztségviselőt, aki szerint az 1968-as egyezmény felmondása jelképes lépés, és nincs gyakorlati következménye a német és az amerikai, illetve brit szolgálatok együttműködésében. Hozzátette: a kormány tárgyal a párizsi vezetéssel, hogy német-francia viszonylatban is helyezzék hatályon kívül a titkos egyezményt. Németországban a náci Gestapo és a keletnémet Stasi (állambiztonsági szolgálat) emléke miatt is rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. Különösen azt követően, hogy kiderült: nemzetközi összevetésben az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között.
A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Edward Snowdennek, az NSA egykori munkatársának júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Felmérések szerint a lakosság többsége ezt nem hiszi el, és elégedetlen az ügy feltárását célzó kormányzati erőfeszítésekkel.
Mobilszolgáltatókkal és hálózatüzemeltető nagyvállalatokkal dolgozik együtt a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ), az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik legfontosabb partnere. A Süddeutsche Zeitung az NSA volt munkatársának, Edward Snowdennek a kiszivárogtatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a GCHQ szorosan együttműködik egyebek között a British Telecom, a Verizon és a Vodafone mobilszolgáltatókkal, valamint a Level 3, az Interroute, a Viatel és a Global Crossing hálózatüzemeltető társaságokkal.
Egy 2009-es dokumentum szerint a brit szolgálat és a magáncégek a digitális kommunikáció megfigyelése céljából közösen üzemeltetnek egy hálózatot, amely Európára és a világ más részeire terjed ki. A Snowden-féle dokumentumok alapján az is megállapítható, hogy a cégek önállóan is fejlesztettek szoftvereket, amelyek a GCHQ munkáját segítik, vagyis a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata "kiszervezte" a munka egy részét magánvállalkozásoknak - áll a beszámolókban. A cégek többsége az NSA titkos anyagaiból származó információkra reagálva jogszabályokra hivatkozott, amelyek szerint bizonyos esetekben kötelesek adatokat szolgáltatni kormányzati szerveknek. A Viatel azt közölte, hogy nem működik együtt brit titkosszolgálatokkal, és nem biztosít számukra hozzáférést az ügyfelek adataihoz.
Pénteken Németország az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő tevékenysége miatt kirobbant botránnyal összefüggésben felmondott egy 1968-ban megkötött megállapodást, amely hozzáférést biztosított a nyugatnémet titkosszolgálatok telefonlehallgatási adataihoz az országot megszálló szövetségeseknek. A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német külföldi hírszerző szolgálatot (BND) és a belső elhárítást (BfV) a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére - vagyis telefonok lehallgatására, levelek, táviratok elolvasására -, és az így keletkezett adatok megosztására.
A német külügyminisztérium közleménye szerint Németország az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával mondta fel az egyezményt. A felek egymással egyetértésben, diplomáciai jegyzékváltás útján helyezték hatályon kívül a megállapodást. A közleményben idézik Guido Westerwelle tárcavezetőt, akinek szavai szerint a hatálytalanítás folyamata hetekig tartott. A lépés "a magánszféra védelméről az utóbbi időszakban kibontakozott vita szükséges és helyes következménye" - közölte a német diplomácia vezetője. Korábban a kormány képviselői az NSA titkos adatgyűjtő programjai körüli vitával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az 1968-as megállapodás ugyan érvényben van, de Németország egyesítése óta nem érkezett olyan kérés a német szolgálatokhoz, amelyben az egyezményre hivatkoztak volna. Németországban továbbra is állomásoznak amerikai és brit csapatok.
Az egyezmény felmondásától függetlenül az amerikai, a brit és a francia hatóságok továbbra is jogosultak arra, hogy megfigyeljék a németországi telekommunikációt titkosszolgálati módszerekkel - véli Josef Foschepoth történész a ZDF országos közszolgálati televízió beszámolója szerint. Az 1968-as megállapodás alapja az NSZK-ban állomásozó NATO-csapatok státusáról szóló 1951-es megállapodás 1959-es kiegészítése, amely a külföldi katonák jogállását szabályozza. Ennek a dokumentumnak az alapján pedig a külföldi titkosszolgálatok akár önállóan is végezhetnek megfigyelést - emelte ki a történész.
Az AP amerikai hírügynökség idézett egy név nélkül nyilatkozó német kormányzati tisztségviselőt, aki szerint az 1968-as egyezmény felmondása jelképes lépés, és nincs gyakorlati következménye a német és az amerikai, illetve brit szolgálatok együttműködésében. Hozzátette: a kormány tárgyal a párizsi vezetéssel, hogy német-francia viszonylatban is helyezzék hatályon kívül a titkos egyezményt. Németországban a náci Gestapo és a keletnémet Stasi (állambiztonsági szolgálat) emléke miatt is rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. Különösen azt követően, hogy kiderült: nemzetközi összevetésben az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között.
A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Edward Snowdennek, az NSA egykori munkatársának júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Felmérések szerint a lakosság többsége ezt nem hiszi el, és elégedetlen az ügy feltárását célzó kormányzati erőfeszítésekkel.