MTI
Brüsszelt aggasztja a Prism-ügy
Az irány nem jó: mind a munkáltató, mind a brit kormány nem az adatgyűjtést ítélte el, hanem a titkos információ kiszivárogtatását, azaz azt, hogy nyilvánosságra került az ügy.
A brit The Guardian számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. Az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.
A június 14-én esedékes, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti miniszteri szintű találkozón szó lesz az amerikai titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrányról - jelentette ki a Twitteren Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős biztosa. A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások. "A magánszféra alapjog" - szögezte le üzenetében a biztos. Nem sokkal korábban, az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján Mina Andreeva, az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője újságírói kérdésre elmondta, hogy a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről.
"A nemzetbiztonsági kérdések mindazonáltal tagállami hatáskörbe tartoznak, így nem az uniós adatvédelmi előírások hatálya alá esnek" - mutatott rá Andreeva, aki szerint épp ezért a tagállami hatóságok joga eldönteni, hogy a jogi előírásokkal összhangban uniós állampolgárok adatai ilyen célból átadhatók-e harmadik félnek. A szóvivő is utalt arra, hogy Viviane Reding alapjogi biztos és Cecilia Malmström belügyi biztos is felvetheti a titkos adatgyűjtés ügyét a miniszteri szintű találkozón. Délután maga Viviane Reding is állást foglalt az ügyben a Twitteren keresztül. Rövid szöveges üzenetében az alapjogi biztos úgy vélekedett: a titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrány is arra mutat rá, hogy a személyes adatok védelmét világos jogi keretekbe foglalni nem luxus, hanem alapvető jog.
William Hague: "minden törvényt betartottunk" és "sok életet mentettünk meg"
"A brit kormány elítéli bármilyen titkos információ kiszivárogtatását, mivel ez megnehezíti Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságának fenntartását" - közölte parlamenti nyilatkozatában a brit külügyminiszter. William Hague az alsóházban elmondott felszólalásában azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) által végzett, kiterjedt anyaggyűjtési gyakorlatról tártak fel kiszivárogtatott részleteket. Hague kijelentette: a GCHQ és az NSA az 1940-es évek óta "az egész világon egyedülálló" kapcsolatrendszert alakított ki, és e kapcsolatrendszer révén számos terrortámadásnak sikerült elejét venni, megmentve sok emberéletet.
A kiszivárogtató, Edward Snowden munkáltatója szintén elítélte a telefonos és internetes adatforgalom megfigyelésére vonatkozó titkos információk átadását a sajtónak. - közölte a The New York Times. A Booz Allen Hamilton stratégiai és technológiai konzultációs nagyvállalat megrendelői csaknem kizárólag amerikai kormányzati szervek, köztük az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA); Snowden ennek hawaii kirendeltségén dolgozott. A cég sokkolónak nevezte, hogy munkatársuk szivárogtatott ki titkos információkat. Közölték, Snowden, ha igazak a róla szóló híradások, megsértette a cég "magatartási szabályzatát és alapvető értékeit". A Booz Allen az ügy kivizsgálásában együtt kíván működni a hatóságokkal.
A virginiai központú Booz Allen a Fortune magazin 500-as toplistája szerint a 436. legnagyobb amerikai részvénytársaság, amelynek egyik volt vezetője, James Clapper jelenleg a nemzeti hírszerzés igazgatójaként (DNI) 16 szakszolgálat tevékenységét koordinálja. John M. McConnell, aki George W. Bush elnöksége alatt töltötte be a DNI posztját, jelenleg a cég alkalmazásában áll. Az elmúlt pénzügyi évben a Booz Allen bevételeinek 98 százaléka kormányzati, 23 százalék kifejezetten a hírszerzéssel összefüggő megbízásokból származott. A cég januárban bejelentette, hogy öt évre szóló, mintegy 5,6 milliárd dolláros megbízást kapott a Pentagontól.
A cég dokumentációja szerint a Booz mintegy 25 ezer alkalmazottjának körülbelül a fele rendelkezik a kormányzati tisztségviselőkéhez hasonló hozzáférési engedéllyel olyan titkos információkhoz, amelyek nyilvánosságra kerülése "kivételesen súlyos károkat" okozhat a nemzetbiztonságnak. A vállalat alkalmazottjai közül sokan az NSA létesítményeiben dolgoznak, de a Booz Allennek több saját irodaháza is van Marylandben, az ügynökség Fort Meade-ben található központjának közelében. Az eset rávilágított arra, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően mind a Bush-, mind az Obama-kormány az nagymértékben támaszkodott az informatikai csúcstechnológiát alkalmazó magáncégekre az adatgyűjtésben. A Booz Allen, a Lockheed Martin, a Computers Sciences Corporation és más cégek az információgyűjtésben és -elemzésben, valamint a kormányzati tisztségviselőknek nyújtott tanácsadás területén kaptak jelentős megrendeléseket.
Eközben mindenki Edward Snowdenre vadászik. Helyi riporterek azonosították azt a hongkongi szállodai szobát, ahol a brit The Guardian riportere interjút készített az amerikai titkos adatgyűjtésről szóló dokumentumot kiszivárogtató Edward Snowdennel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjával. A 29 éves Snowden május 20. óta tartózkodik a kínai különleges közigazgatási övezet egy szállójában, de a jelek szerint nem abban, amelyet a helyi újságírók egy része hétfőn délelőtt ellepett. A W nevű szálloda közölte, nincs Edward Snowden nevű vendégük. A sajtó embereinek azonban nem kellett üres kézzel távozniuk, mivel az interjú helyszínét a berendezés és a 19. emeleti ablakból nyíló kilátás alapján azonosították, és így rátaláltak a brit újságíróra.
Glenn Greenwald komor arccal válaszolt néhány kérdéseikre. Elmondta, Snowden hónapokkal korábban lépett kapcsolatba vele, korábban nem ismerték egymást. Megjegyezte, hogy a vita, amelyet Snowden a kiszivárogtatással kezdeményezni akart, megkezdődött, s a kiszivárogtató ezért úgy véli, teljesítette küldetését. A riporter nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy Snowden hol van, mint ahogy arra sem, hogy a kiszivárogtató akar-e menekültsátusért folyamodni. A kérdésre, vajon Snowden fél-e, úgy válaszolt, bizonyos mértékig aggódik amiatt, hogy mi fog történni, nyilván van benne félelem, de nem retteg. Greenwald elmondta, hogy sem az amerikai, sem a hongkongi hatóságok nem léptek vele kapcsolatba.
A hongkongi online média értesülései szerint Snowden hétfőn délben elhagyta a Mira Hotelt, ahol valószínűleg addig tartózkodhatott. A titkos adatgyűjtési botrány kirobbantója a The Guardiannek adott interjúban azt mondta, egyedüli indítéka az volt, hogy a közvéleményt tájékoztassa, mi folyik "a felhatalmazásukkal, ellenük". "Nem engedhettem meg az Egyesült Államok kormányának, hogy elpusztítsák a magánélethez való jogot, az internetszabadságot, ezt az alapvető szabadságot szerte a világon egy hatalmas megfigyelőrendszerrel, amelyet titokban építenek" - mondta a brit lapnak adott interjúban, amely az interneten is elérhető.
A CIA volt műszaki tanácsadója az NSA különböző külső vállalkozóinak alkalmazásában is állt, s diplomáciai fedésben dolgozott Svájcban. Nyilatkozata szerint azzal a móddal sem tudott egyetérteni, ahogy cége informátorait beszervezi. Legutóbb a Hawaii-szigeteken dolgozott és élt a barátnőjével, s évi 200 ezer dollárt keresett. Állítása szerint azonban nem bírta elviselni a belső nyomást, s ezért kellett feltárnia a titkos adatgyűjtést. "A közvéleménynek kell eldönteni, hogy ezek a programok és irányvonalak helyesek vagy helytelenek" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az általa feltárt információk "eredetiek, én nem változtattam rajtuk, nem módosítottam a történeteken, ez az igazság, ez az, ami jelenleg zajlik, önöknek kell dönteniük, hogy ezt szükséges-e folytatnunk".
A hongkongi lapok máris megkezdték annak kiderítését, hogy a különleges státust élvező terület köteles-e kiadni a férfit, akit hazájában minden valószínűség szerint államtitkok kiszivárogtatásával fognak gyanúsítani. Az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium jár el, de törvényhozók egy része már kezdeményezte a kikérését. A Hongkong és az Egyesült Államok között csaknem két évtizede van kiadatási egyezmény, de abban van egy kitétel, amely szerint a kiadatás megtagadható, ha azt a Kínai Népköztársaság védelmi, külügyi érdeke, vagy valamilyen fontos közérdek úgy kívánja. Snowden azt mondta, azért választotta Hongkongot, mert ott "erős hagyománya van a szólásszabadságnak". Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy esetleg kínai vagy amerikai kezekben találja magát. Az interjúban a hongkongi amerikai konzulátusra utalva megjegyezte, az úton feljebb is van egy "CIA-állomás". Hozzátette, biztos benne, hogy a héten "elfoglaltak lesznek".
A South China Morning Post című hongkongi lap hétfői online kiadásán indított közvélemény-kutatás nem végleges eredménye szerint a válaszadóknak az 57 százaléka véli úgy, hogy a hongkongi kormányzat nem adná ki Snowdent, ha Washington kérné. Az interneten máris tömegek foglalnak állást, nyilvánítanak véleményt a kérdésben, túlnyomó részt a kiszivárogtató védelmében. A Twitteren készült felmérés szerint 30:1 arányban tartják Snowdent hősnek, nem pedig árulónak. Támogatói a Fehér Ház oldalán petíciót kezdeményeztek - hétfő délutánig már több mint 10 ezren írták alá -, amelyben teljes amnesztiát kérnek a számára.
A brit The Guardian számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. Az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.
A június 14-én esedékes, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti miniszteri szintű találkozón szó lesz az amerikai titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrányról - jelentette ki a Twitteren Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős biztosa. A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások. "A magánszféra alapjog" - szögezte le üzenetében a biztos. Nem sokkal korábban, az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján Mina Andreeva, az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője újságírói kérdésre elmondta, hogy a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről.
"A nemzetbiztonsági kérdések mindazonáltal tagállami hatáskörbe tartoznak, így nem az uniós adatvédelmi előírások hatálya alá esnek" - mutatott rá Andreeva, aki szerint épp ezért a tagállami hatóságok joga eldönteni, hogy a jogi előírásokkal összhangban uniós állampolgárok adatai ilyen célból átadhatók-e harmadik félnek. A szóvivő is utalt arra, hogy Viviane Reding alapjogi biztos és Cecilia Malmström belügyi biztos is felvetheti a titkos adatgyűjtés ügyét a miniszteri szintű találkozón. Délután maga Viviane Reding is állást foglalt az ügyben a Twitteren keresztül. Rövid szöveges üzenetében az alapjogi biztos úgy vélekedett: a titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrány is arra mutat rá, hogy a személyes adatok védelmét világos jogi keretekbe foglalni nem luxus, hanem alapvető jog.
William Hague: "minden törvényt betartottunk" és "sok életet mentettünk meg"
"A brit kormány elítéli bármilyen titkos információ kiszivárogtatását, mivel ez megnehezíti Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságának fenntartását" - közölte parlamenti nyilatkozatában a brit külügyminiszter. William Hague az alsóházban elmondott felszólalásában azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) által végzett, kiterjedt anyaggyűjtési gyakorlatról tártak fel kiszivárogtatott részleteket. Hague kijelentette: a GCHQ és az NSA az 1940-es évek óta "az egész világon egyedülálló" kapcsolatrendszert alakított ki, és e kapcsolatrendszer révén számos terrortámadásnak sikerült elejét venni, megmentve sok emberéletet.
A kiszivárogtató, Edward Snowden munkáltatója szintén elítélte a telefonos és internetes adatforgalom megfigyelésére vonatkozó titkos információk átadását a sajtónak. - közölte a The New York Times. A Booz Allen Hamilton stratégiai és technológiai konzultációs nagyvállalat megrendelői csaknem kizárólag amerikai kormányzati szervek, köztük az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA); Snowden ennek hawaii kirendeltségén dolgozott. A cég sokkolónak nevezte, hogy munkatársuk szivárogtatott ki titkos információkat. Közölték, Snowden, ha igazak a róla szóló híradások, megsértette a cég "magatartási szabályzatát és alapvető értékeit". A Booz Allen az ügy kivizsgálásában együtt kíván működni a hatóságokkal.
A virginiai központú Booz Allen a Fortune magazin 500-as toplistája szerint a 436. legnagyobb amerikai részvénytársaság, amelynek egyik volt vezetője, James Clapper jelenleg a nemzeti hírszerzés igazgatójaként (DNI) 16 szakszolgálat tevékenységét koordinálja. John M. McConnell, aki George W. Bush elnöksége alatt töltötte be a DNI posztját, jelenleg a cég alkalmazásában áll. Az elmúlt pénzügyi évben a Booz Allen bevételeinek 98 százaléka kormányzati, 23 százalék kifejezetten a hírszerzéssel összefüggő megbízásokból származott. A cég januárban bejelentette, hogy öt évre szóló, mintegy 5,6 milliárd dolláros megbízást kapott a Pentagontól.
A cég dokumentációja szerint a Booz mintegy 25 ezer alkalmazottjának körülbelül a fele rendelkezik a kormányzati tisztségviselőkéhez hasonló hozzáférési engedéllyel olyan titkos információkhoz, amelyek nyilvánosságra kerülése "kivételesen súlyos károkat" okozhat a nemzetbiztonságnak. A vállalat alkalmazottjai közül sokan az NSA létesítményeiben dolgoznak, de a Booz Allennek több saját irodaháza is van Marylandben, az ügynökség Fort Meade-ben található központjának közelében. Az eset rávilágított arra, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően mind a Bush-, mind az Obama-kormány az nagymértékben támaszkodott az informatikai csúcstechnológiát alkalmazó magáncégekre az adatgyűjtésben. A Booz Allen, a Lockheed Martin, a Computers Sciences Corporation és más cégek az információgyűjtésben és -elemzésben, valamint a kormányzati tisztségviselőknek nyújtott tanácsadás területén kaptak jelentős megrendeléseket.
Eközben mindenki Edward Snowdenre vadászik. Helyi riporterek azonosították azt a hongkongi szállodai szobát, ahol a brit The Guardian riportere interjút készített az amerikai titkos adatgyűjtésről szóló dokumentumot kiszivárogtató Edward Snowdennel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjával. A 29 éves Snowden május 20. óta tartózkodik a kínai különleges közigazgatási övezet egy szállójában, de a jelek szerint nem abban, amelyet a helyi újságírók egy része hétfőn délelőtt ellepett. A W nevű szálloda közölte, nincs Edward Snowden nevű vendégük. A sajtó embereinek azonban nem kellett üres kézzel távozniuk, mivel az interjú helyszínét a berendezés és a 19. emeleti ablakból nyíló kilátás alapján azonosították, és így rátaláltak a brit újságíróra.
Glenn Greenwald komor arccal válaszolt néhány kérdéseikre. Elmondta, Snowden hónapokkal korábban lépett kapcsolatba vele, korábban nem ismerték egymást. Megjegyezte, hogy a vita, amelyet Snowden a kiszivárogtatással kezdeményezni akart, megkezdődött, s a kiszivárogtató ezért úgy véli, teljesítette küldetését. A riporter nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy Snowden hol van, mint ahogy arra sem, hogy a kiszivárogtató akar-e menekültsátusért folyamodni. A kérdésre, vajon Snowden fél-e, úgy válaszolt, bizonyos mértékig aggódik amiatt, hogy mi fog történni, nyilván van benne félelem, de nem retteg. Greenwald elmondta, hogy sem az amerikai, sem a hongkongi hatóságok nem léptek vele kapcsolatba.
A hongkongi online média értesülései szerint Snowden hétfőn délben elhagyta a Mira Hotelt, ahol valószínűleg addig tartózkodhatott. A titkos adatgyűjtési botrány kirobbantója a The Guardiannek adott interjúban azt mondta, egyedüli indítéka az volt, hogy a közvéleményt tájékoztassa, mi folyik "a felhatalmazásukkal, ellenük". "Nem engedhettem meg az Egyesült Államok kormányának, hogy elpusztítsák a magánélethez való jogot, az internetszabadságot, ezt az alapvető szabadságot szerte a világon egy hatalmas megfigyelőrendszerrel, amelyet titokban építenek" - mondta a brit lapnak adott interjúban, amely az interneten is elérhető.
A CIA volt műszaki tanácsadója az NSA különböző külső vállalkozóinak alkalmazásában is állt, s diplomáciai fedésben dolgozott Svájcban. Nyilatkozata szerint azzal a móddal sem tudott egyetérteni, ahogy cége informátorait beszervezi. Legutóbb a Hawaii-szigeteken dolgozott és élt a barátnőjével, s évi 200 ezer dollárt keresett. Állítása szerint azonban nem bírta elviselni a belső nyomást, s ezért kellett feltárnia a titkos adatgyűjtést. "A közvéleménynek kell eldönteni, hogy ezek a programok és irányvonalak helyesek vagy helytelenek" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az általa feltárt információk "eredetiek, én nem változtattam rajtuk, nem módosítottam a történeteken, ez az igazság, ez az, ami jelenleg zajlik, önöknek kell dönteniük, hogy ezt szükséges-e folytatnunk".
A hongkongi lapok máris megkezdték annak kiderítését, hogy a különleges státust élvező terület köteles-e kiadni a férfit, akit hazájában minden valószínűség szerint államtitkok kiszivárogtatásával fognak gyanúsítani. Az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium jár el, de törvényhozók egy része már kezdeményezte a kikérését. A Hongkong és az Egyesült Államok között csaknem két évtizede van kiadatási egyezmény, de abban van egy kitétel, amely szerint a kiadatás megtagadható, ha azt a Kínai Népköztársaság védelmi, külügyi érdeke, vagy valamilyen fontos közérdek úgy kívánja. Snowden azt mondta, azért választotta Hongkongot, mert ott "erős hagyománya van a szólásszabadságnak". Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy esetleg kínai vagy amerikai kezekben találja magát. Az interjúban a hongkongi amerikai konzulátusra utalva megjegyezte, az úton feljebb is van egy "CIA-állomás". Hozzátette, biztos benne, hogy a héten "elfoglaltak lesznek".
A South China Morning Post című hongkongi lap hétfői online kiadásán indított közvélemény-kutatás nem végleges eredménye szerint a válaszadóknak az 57 százaléka véli úgy, hogy a hongkongi kormányzat nem adná ki Snowdent, ha Washington kérné. Az interneten máris tömegek foglalnak állást, nyilvánítanak véleményt a kérdésben, túlnyomó részt a kiszivárogtató védelmében. A Twitteren készült felmérés szerint 30:1 arányban tartják Snowdent hősnek, nem pedig árulónak. Támogatói a Fehér Ház oldalán petíciót kezdeményeztek - hétfő délutánig már több mint 10 ezren írták alá -, amelyben teljes amnesztiát kérnek a számára.
