Az amerikai megfigyelés ellen tüntettek Hongkongban, eközben a kormány kiberbiztonsági irodát hoz létre. Snowden közlése szerint a PRISM keretében válogatás nélkül mindent ellopnak.

Huszonhét civil szervezet felhívására tartottak tüntetést Hongkongban, azt kérve az amerikai kormánytól, hogy állítsa le a külföldiek, köztük a hongkongiak internetes és telefonos kommunikációjának megfigyelését - jelentette a helyi online média. Felvonulók vonultak a hongkongi belvárosban lévő találkozóhelyről az amerikai főkonzulátus épületéhez. A demonstrálók transzparenseket vittek magukkal, amelyek az Egyesült Államokat bírálják és a kiszivárogtató Edward Snowden melletti kiállásra szólítanak fel. Az amerikai főkonzulátus rendőri védelmét megerősítették. A szervezők képviselői levélben fordultak az Egyesült Államok hongkongi külképviseletének vezetőjéhez, Steve Young főkonzulhoz és a különleges közigazgatási övezet kormányzójához, Leung Csun-jinghez.


"Az Egyesült Államok külügyminisztériuma éveken át kiállt az internetszabadság ügyéért, és bírálta azokat a kormányokat, amelyek kibertámadásokat hajtanak végre, megfigyeléseket és cenzúrát alkalmaznak" - áll az amerikai főkonzulhoz címzett levélben. Szerzői a közelmúltban nyilvánosságra került információk alapján úgy vélik, az Egyesült Államok kormánya titkos megfigyelést végez és állítólag kiberhadviselést folytat Hongkong ellen, amit az egyetemes emberi jogok, a magánszféra, az emberi méltóság, a gondolat- és a véleménynyilvánítás szabadsága megsértésének tartanak. A város kormányzatát arra kérték, hogy biztosítsanak védelmet az amerikai informatikusnak, a titkos adatgyűjtési botrány kirobbantójának, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjának, aki jelenleg ismeretlen helyen, valahol Hongkongban él.

A május 20. óta Hongkongban tartózkodó Snowden, a PRISM kódnevű titkos adatgyűjtés 29 éves leleplezője korábban úgy nyilatkozott, hogy sorsát a hongkongiak kezébe adja. A South China Morning Post című lapnak olyan dokumentumokat bocsátott a rendelkezésére, amelyek tételes kivonatai voltak a hongkongi és a szárazföldi kínai megfigyeléseknek, négy évre vonatkozóan. A hongkongi adatgyűjtés részletes kivonata, amelyet független forrásból nem tudtak hitelesíttetni, dátumokat és hongkongi, valamint szárazföldi kínai IP-címeket tartalmaz négy évre vonatkozóan. Az NSA-dokumentumok több más részlet mellett arra is választ adnak, hogy a számítógépes betörési kísérlet sikeres volt-e.


A példákból a South China Morning Post arra a megállapításra jutott, hogy "a hongkongi számítógépek elleni titkos és törvénytelen behatolási kísérletek 75 százalékban sikeresek voltak". A rendelkezésre álló adatok csupán polgári személyek gépeire vonatkoznak, nincs köztük katonai célpont. Snowden állítása szerint nem tudja, hogy ezeken a gépeken mit kerestek, csupán azt kifogásolta, hogy az effajta technikai eszközökkel történő, engedély nélküli kapcsolatteremtés civil számítógépekkel, "törvénysértő és erkölcsileg megkérdőjelezhető". Snowden korábban már közölte, hogy az egyik hongkongi célpont az az egyetem, ahol a városi internetforgalmát bonyolító szerverek központja is található. Az egyetem szóvivője csütörtökön azt állította, hogy nem fedezték fel támadás nyomát a gerinchálózaton.

Snowden USB-adattárolóra, pendrive-ra mentette ki munkahelyén a nagy mennyiségű titkos információt. Volt munkáltatója számára állítólag már ismert az is, hogy milyen mennyiségben és mely szerverekről töltött le adatokat az informatikus. Az amerikai védelmi minisztérium, amelyhez az NSA is tartozik, 2008-ban megszigorította az arra vonatkozó szabályokat, hogy kik, milyen felhatalmazással csatlakoztathatnak titkos adatokhoz hozzáférést biztosító számítógépekhez pendrive-ot és mobil merevlemezt.

Az elsődleges probléma Hongkong és a szárazföldi Kína számára az kell hogy legyen, hogy az NSA illegálisan jut magánszemélyek tízmillióinak kommunikációs adataihoz, és a törvénysértésre az egyének nem is gyanakodnak - nyilatkozott Snowden. Hozzátette: "egyszerűen mindent ellopnak, és aztán kedvükre kereshetnek benne, aszerint, hogy mi érdekli őket". Edward Snowden ellen hazájában már bűnügyi nyomozást indítottak, aminek következménye lesz kiadatásának kérelme a hongkongi kormányzattól. Az amerikai férfi további sorsát befolyásoló jogi keretek feltérképezésével a hongkongi média rendszeresen foglalkozik, de ügyében hivatalos állásfoglalás a helyi kormányzat vagy Peking részéről még nem hangzott el.

Mindeközben a kormányzaton egyre nagyobb a politikai nyomás, hogy magyarázatot követeljen az Egyesült Államoktól a területet is érintő kémprogram kapcsán. Jasper Csang Juk-szing, a törvényhozó tanács elnöke a BBC kínai nyelvű szolgálatának úgy nyilatkozott, hogy a városi kormányzatnak vizsgálatot kell kezdenie, de annak eredményét nem fogják nyilvánosságra hozni. Több képviselő jelezte már, hogy a törvényhozásnak foglalkoznia kell az üggyel, és sajtóértesülések szerint Hongkong biztonsági minisztere kérdésekre számíthat az ügyben.

A kiberbiztonsági kérdésekkel foglalkozó külön irodát hozott létre a kínai külügyminisztérium - jelentette be a külügyi szóvivő, Hua Csun-jing. Ez az iroda lesz ezentúl felelős a számítástechnikai hálózatok biztonságához kapcsolódó diplomáciai tevékenységekért - hangzott el. A szóvivő elmondta, országa e területen továbbra is fenn kívánja tartani a kommunikációt és az együttműködést valamennyi féllel. Kína szerint a vonatkozó szabályok kialakítására az ENSZ keretei között kell sort keríteni, s arról tájékoztatott, hogy Peking már konkrét kezdeményezéseket terjesztett elő "a kibertér békéje és biztonsága megteremtse érdekében".

Hua utalt arra is, hogy Kína a kiberbiztonságról az Egyesült Államokkal egy kifejezetten e célból létrehozott munkacsoporton keresztül fog kommunikálni. Kína "a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján" kész konstruktív együttműködésre különböző országokkal, beleértve az Egyesült Államokat is. Ugyanakkor kijelentette, a kettős mérce alkalmazása nem segíti a kérdés megoldását.