Az elmúlt évek jelentős számítástechnikai és szoftveres áttörései tették képessé az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) arra, hogy a korábbinál jóval nagyobb mennyiségű telefonos, internetes és pénzügyi adatot legyen képes kiértékelni - közölte a The Wall Street Journal.

A Szilícium-völgyben kidolgozott új szoftverek, köztük a kulcsfontosságúnak tartott, Hadoop elnevezésű program alkalmazása lehetővé tette az adatokkal addig túlterhelt hírszerző szervek számára, hogy a korábbi kapacitásgondjaikon felülemelkedve, nagy mennyiségű információt elemezzenek és előre tudjanak jelezni eseményeket, például támadásokat. A Yahoo által kifejlesztett Hadoop ingyenes szoftver segítségével, amelyet egy játékelefántról neveztek el, számítógépek ezrei között tudják megosztani nagy mennyiségű információ feldolgozását a felhasználók.

A lap kitért arra, hogy az Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán fogadták el az úgynevezett Patriot törvényt, amely lehetővé tette a terroristagyanús személyek telefonos és internetes kommunikációjának, valamint pénzügyi műveleteinek megfigyelését. A kormányzat 2003-ban egy 16 milliárd dolláros programot indított el annak érdekében, hogy a szakosodott szerveket képessé tegye az informatikai robbanás által felszabadított, hatalmas mennyiségű adat elemzésére. Az NSA kiterjedt távközlési és internetes adatgyűjtő és -elemző hírszerző programja, a PRISM néven ismertté vált "US-984XN" hírszerző program 2007 decemberében váltotta fel a Bush-adminisztráció által a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után életbe léptetett és jogszerűségében később erősen vitatott Terrorist Surveillance Programot.

A brit és az amerikai médiában az elmúlt napokban heves társadalmi vitát kirobbantó, leleplező cikkek jelentek meg arról, hogy az NSA több százmilliós nagyságrendben figyelte meg az amerikai előfizetők híváslistáit, valamit hogy az országon kívül élő külföldiek körében kiterjedt internet-megfigyelést hajtott végre. James Clapper, az amerikai hírszerzés igazgatója (DNI) közölte, hogy a titkos adatgyűjtésnek köszönhetően 2009-ben két terrortámadást sikerült megakadályozni. Az egyik a New York-i metró, a másik egy dán lapkiadó ellen irányult. Az NSA-nek eleinte komoly nehézségekkel kellett megküzdenie az adatgyűjtés- és kezelés terén, különösen a Trailblazer elnevezésű program alkalmazása ütközött problémákba. Az információáradatból való kiemelkedést az RTRG (Real Time Regional Gateway) elnevezésű programnak köszönhetően kezdte meg az ügynökség, amely a 2008-ban piacra került Hadoop szoftvernek az egyik első felhasználójává vált.

A lap szerint az RTRG-t először 2010-ben, Irakban alkalmazták arra, hogy 30 napos periódusokban gyűjtse össze és elemezze a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, a drónokkal összegyűjtött adatokat, a harctéri eseményeket, a közlekedési információkat, a közvélemény-kutatásokat, sőt, még az élelmiszer-árakat is. Szakértők szerint az árucikkek árának alakulása fontos mutatónak bizonyult a potenciális konfliktusok előrejelzésében. A számítástechnikai áttörések következtében a szakosított szervezetek áttértek a 90 napos szakaszokban történő adatelemzésre, aminek segítségével már 60-70 százalékos pontossággal voltak képesek előre jelezni a támadásokat.


Mivel az USA felé a legbővebb a sávszélesség az Ázsiából Európába, vagy a Dél-Amerikából Európába tartó adat is átfolyik rajtuk
Közben szakértők találgatják Hongkongban, hogy milyen sors várhat Edward Snowdenre, az amerikai titkos adatgyűjtés alapdokumentumának kiszivárogtatójára, aki minden valószínűség szerint még Kína különleges közigazgatási övezetében van. Ha Hongkongban szeretne maradni, akkor menekült státusért kellene folyamodnia, azzal az indoklással, hogy kiadatása esetén az Egyesült Államokban kínzásnak, embertelen, durva és megalázó bánásmódnak (CIDTP) lenne kitéve - vetette fel Patricia Ho, egy helyi ügyvédi iroda jogásza. Úgy vélte, hogy Bradley Manningnek, a Wikileaks kiszivárogtatójának esetét alapul véve jogos lehet az effajta bánásmód miatti aggodalom. Emlékeztetett rá, a hongkongi fellebbviteli bíróság egy közelmúltbéli ügy kapcsán egyértelművé tette: kizárt, hogy valakit CIDTP veszélyének esetén kiutasítsanak, vagy kiadjanak.

Hongkong ugyan nem adhat menekült státust, de biztosíthatja a helyben tartózkodás jogát, amíg az illető nem talál egy befogadó országot. Az eljáráshoz normális körülmények között nincs szükség bírósági végzésre, de Washington hivatalos kiadatási kérelmére az ügy vélhetően mégis ott végződne - jegyezte meg Ho. Elképzelhető az is, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállal arra, hogy Snowdent nem bántják, a kérdés csak az, hogy ez elhihető-e - tette hozzá. Edward Snowden korábban a The Guardian című brit lapnak adott interjújában utalt rá, hogy esetleg Izlandon keresne menedéket. A hongkongi South China Morning Post című lap megkereste Izland pekingi nagykövetét, aki közölte, hogy országa csak akkor tudná befogadni Snowdent, ha a területén tartózkodna. Az izlandi törvények szerint Izlandon személyesen beadott kérvényre van szükség hozzá - írta válaszában Kristín Árnadóttir.