Hongkong biztonsági minisztere kivizsgálja a volt CIA-alkalmazott Edward Snowden megfigyelésekre vonatkozó vádjait. Peking a háttérben marad, nem avatkozik közbe.

A kínai különleges közigazgatási övezet törvényhozásának rendkívüli ülésén a miniszter, Laj Tung-kvok aggodalmának adott hangot a hongkongi számítógépekbe történt betörések hírei miatt, s nyomozást, az igazság kiderítését ígérte. "További erőfeszítéseket teszünk a tények megállapítására, és aktívan követjük azokat az ügyeket, amelyek magánszemélyek vagy vállalatok jogainak megsértésével kapcsolatosak" - jelentette ki Laj. Hozzátette, már megerősítették az óvintézkedéseket az esetleges kibertámadások ellen.

Edward Snowden, a vélhetően még mindig Hongkongban tartózkodó amerikai informatikus korábban dokumentumok felmutatásával azt állította, hogy az Egyesült Államok kormánya szupertitkos kémprogrammal 2009 óta adatmegfigyelést végez hongkongi (és szárazföldi kínai) számítógépeken, valamint szervereken, 75 százalékos sikerrel. Laj nem válaszolt a képviselők azon kérdéseire, amelyekben azt firtatták, miként kezeli a kormányzat az ügyet, illetve hogy Hongkong kapcsolatba lépett-e a már Washingtonnal, vagy fordítva. Felmerült az a kérdés is, hogy a helyzet kezeléséhez a város igényli-e a központi (pekingi) kormány iránymutatását. A miniszter csupán annyit közölt, hogy a város minden ügyben a saját jogi eljárását fogja lefolytatni. Ugyanakkor hozzátette, a képviselők ne számítsanak arra, hogy az eddigi vagy a jövőbeni lépésekről tájékoztatást kapnak.


A Global Times kínai napilap szerint Washington okosan tette, hogy nem gyakorolt nyíltan nyomást Hongkong kormányzatára és Pekingre, ahogyan Peking is okosan teszi, hogy amennyire tud, a háttérben marad. A kínai lap szerint Edward Snowden kiadatása elképzelhetetlen opció, legfőképpen jelentős hongkongi és nemzetközi támogatottsága miatt. Egy ilyen esetben Hongkong megítélése hatalmas csorbát szenvedne, miközben Snowden befogadásával, a mellette történő kiállással növelheti elismertségét. Arról nem beszélve, hogy Hongkongon nagyobb a közvélemény nyomása, mint Washingtonon - tette hozzá a szerző.

"Hongkong az a hely, ahol a kínai másként gondolkodók is menedékre találnak, akkor miért ne köthetne itt ki egy amerikai lázadó" - tették fel a kérdést. "Hongkong esélyt kap arra, hogy kiterjessze a politikai szabadságot, példát mutatva a világ többi részének. Nem teheti nevetségessé magát". A vezető kínai pártlap, a Zsenmin Zsipao e témával foglalkozó kommentárja ugyancsak azt erősíti meg, hogy Peking a diplomácia frontján nem kíván beleavatkozni a Snowden-ügybe, s csak akkor nyilvánít véleményt, ha megszólítják. A többit Kína ráhagyja a hongkongi városi kormányzatra.


A lap kommentátora úgy fogalmazott, hogy a kínaiak hagyományosan "nem szeretik beleütni az orrukat mások zavaros ügyeibe". Ami viszont azt az alaptalan híresztelést illeti, hogy Snowden kínai kém lenne - olvasható a kommentárban - ez "felhőt sodort a kínai-amerikai kapcsolatok tiszta egére". A PRISM-botrány mindenekelőtt Amerika problémája, de néhány politikus a képzeletére hagyatkozva megpróbált kapcsolatot keresni Kína és a botrány között - jegyezte meg a Zsenmin Zsipao. "A szennyes víz Kínára fröcskölésével az amerikai politikusok zavarukat és idegességüket bizonyították" - állapította meg a kínai központi pártlap.