Berta Sándor
Játékokkal a gyerekek gyógyításáért
Pszichológusok olyan játékokat fejlesztettek ki, amelyek által jelentős mértékben segíthető a mentális betegségben szenvedő gyermekek gyógyítása.
*
Nemzetközi tanulmányok alapján az összes gyerek 10-20 százalékánál áll fenn valamilyen a pszichikai zavar. Manuel Sprung, a Bécsi Egyetem klinikai gyermek- és ifjúságpszichológiai professzora szerint ezen a területen még akkor sem lenne elegendő szakember, ha a pszichoterapeuták számát a kétszeresére növelnék, ráadásul fogalmuk sincs arról, hogy a bejelentett 7500 pszichoterapeuta közül hány specializálta magát fiatalokra. Azt becsülik, hogy a pszichikai egészségügyi problémával küzdő tinédzserek kétharmada semmilyen kezelésben nem részesül. A szakemberek ezen akarnak változtatni.
A bécsi professzor és kollégái olyan számítógépes játékokat készítenek, amelyek segíthetnek a pszichikai betegségben szenvedő gyermekeknek. Ezek a fiatalok nehéz helyzetben vannak, mert gyakran szembesülnek negatív tapasztalatokkal. Amennyiben például valaki influenzás, akkor az nem szégyenkezik, hanem elmegy az orvoshoz, de a pszichikai problémával küzdőknél sokkal rosszabb a helyzet. Ezen segíthetnek a játékok, egy játékot ugyanis sokkal hamarabb kipróbálnak a pszichikai betegek, mint hogy elmennének egy terapeutához. Ezek a programok motiválják az érintett fiatalokat és sokkal valószínűbb, hogy folytatják az elkezdett kezeléseket.
A legtöbb beteg általában félelemmel vagy depresszióval is küzd, emellett problémája lehet a közösségi viselkedéssel és gondot okozhat számára a túlzott figyelem is. Az új módszer egyelőre sikeres, általában a szülők is jelen vannak a játékos kezeléseken. Mindez motivációt jelent a családok számára is és közben a szülők a közös játék során megtanulják, hogy a viselkedésük hat a gyermekeikre. A cél az, hogy megszakadjanak az eddigi esetleges negatív folyamatok és inkább a pozitívumok kerüljenek előtérbe.
A depresszió ellen a Facebook segíthet: a pozitív bejegyzésekre egyre több követője lesz a betegeknek, míg a negatív szövegeikre nem reagál senki. A tinédzserek megtanulják azt is, hogy a viselkedésükre miként reagál a környezetük. Az önmagában nem segít, hogy azt mondják nekik: ne legyetek ennyire negatívak, pozitívan álljatok a világhoz! Át kell élniük, hogy a világ sokkal szebb, ha pozitív módon viszonyulnak a különböző a dolgokhoz.
Tavaly novemberben Daniel Göhrlich, a heidelbergi SRH Főiskola professzora azt nyilatkozta, hogy a játékok minden olyan területen megjelenhetnek majd, ahol az intézmények szeretnének megtakarítani orvosokkal, terapeutákkal vagy ápolókkal kapcsolatos költségeket. A betegbiztosítók ugyanakkor eddig alig vagy egyáltalán nem fordítottak pénzt a terápiás célú játékok kifejlesztésére, illetve ennek támogatására, pedig már régóta elkészíthetők lennének olyan programok, amelyekkel a betegség után lábadozó betegek gyorsabban gyógyulhatnának.
*
Nemzetközi tanulmányok alapján az összes gyerek 10-20 százalékánál áll fenn valamilyen a pszichikai zavar. Manuel Sprung, a Bécsi Egyetem klinikai gyermek- és ifjúságpszichológiai professzora szerint ezen a területen még akkor sem lenne elegendő szakember, ha a pszichoterapeuták számát a kétszeresére növelnék, ráadásul fogalmuk sincs arról, hogy a bejelentett 7500 pszichoterapeuta közül hány specializálta magát fiatalokra. Azt becsülik, hogy a pszichikai egészségügyi problémával küzdő tinédzserek kétharmada semmilyen kezelésben nem részesül. A szakemberek ezen akarnak változtatni.A bécsi professzor és kollégái olyan számítógépes játékokat készítenek, amelyek segíthetnek a pszichikai betegségben szenvedő gyermekeknek. Ezek a fiatalok nehéz helyzetben vannak, mert gyakran szembesülnek negatív tapasztalatokkal. Amennyiben például valaki influenzás, akkor az nem szégyenkezik, hanem elmegy az orvoshoz, de a pszichikai problémával küzdőknél sokkal rosszabb a helyzet. Ezen segíthetnek a játékok, egy játékot ugyanis sokkal hamarabb kipróbálnak a pszichikai betegek, mint hogy elmennének egy terapeutához. Ezek a programok motiválják az érintett fiatalokat és sokkal valószínűbb, hogy folytatják az elkezdett kezeléseket.
A legtöbb beteg általában félelemmel vagy depresszióval is küzd, emellett problémája lehet a közösségi viselkedéssel és gondot okozhat számára a túlzott figyelem is. Az új módszer egyelőre sikeres, általában a szülők is jelen vannak a játékos kezeléseken. Mindez motivációt jelent a családok számára is és közben a szülők a közös játék során megtanulják, hogy a viselkedésük hat a gyermekeikre. A cél az, hogy megszakadjanak az eddigi esetleges negatív folyamatok és inkább a pozitívumok kerüljenek előtérbe.
A depresszió ellen a Facebook segíthet: a pozitív bejegyzésekre egyre több követője lesz a betegeknek, míg a negatív szövegeikre nem reagál senki. A tinédzserek megtanulják azt is, hogy a viselkedésükre miként reagál a környezetük. Az önmagában nem segít, hogy azt mondják nekik: ne legyetek ennyire negatívak, pozitívan álljatok a világhoz! Át kell élniük, hogy a világ sokkal szebb, ha pozitív módon viszonyulnak a különböző a dolgokhoz.
Tavaly novemberben Daniel Göhrlich, a heidelbergi SRH Főiskola professzora azt nyilatkozta, hogy a játékok minden olyan területen megjelenhetnek majd, ahol az intézmények szeretnének megtakarítani orvosokkal, terapeutákkal vagy ápolókkal kapcsolatos költségeket. A betegbiztosítók ugyanakkor eddig alig vagy egyáltalán nem fordítottak pénzt a terápiás célú játékok kifejlesztésére, illetve ennek támogatására, pedig már régóta elkészíthetők lennének olyan programok, amelyekkel a betegség után lábadozó betegek gyorsabban gyógyulhatnának.
