Berta Sándor
A személyre szabott gyógyításé a jövő
Az egyre kisebb szenzorok és az elemek, valamint a csökkenő gyártási költségek lehetővé teszik a miniatűr implantátumok kifejlesztését és elterjedését. A cél a személyre szabott gyógyítás megvalósítása.
A jövőben mindennapossá válhat, hogy apró kapszulák segítségével juttatják be a betegek testébe a gyógyszereket és ásványi anyagokat, illetve így mérik fel az aktuális egészségi állapotukat. Mindez sokáig utópiának tűnt, azonban az elmúlt években egyre többször lehet hallani ilyen megoldásokról. "Ez a téma már 20 évvel ezelőtt is felmerült, de akkor még sok dolgot technikailag nem lehetett megvalósítani. Napjainkra viszont mind az energiaellátás, mind a chipeken alapuló szenzorok területén olyan messzire jutottunk, hogy számos ember esetében elképzelhető a miniatűr implantátumok alkalmazása" - jelentette ki Gerald Urban, a Freiburgi Egyetem Mikrorendszer-technikai Intézetének munkatársa.
Ahhoz, hogy a szakemberek az egyszerűbb funkciókat, például a testhőmérsékletet, a különböző mozgásokat vagy a légzést ellenőrizhessék, elegendő egy parányi chipet beültetniük a beteg bőre alá. Urban közölte, hogy ez mindössze két percet vesz igénybe és mind a műtét, mind pedig a költségek szempontjából nem számít nagy dolognak. A miniatűr szenzorok képesek folyamatosan mérni a különböző adatokat és ezeket továbbítani, valamint bizonyos határértékek túllépése esetén riasztást adni, így megkönnyíthetik az orvosoknak a helyes diagnózis felállítását.
A krónikus betegek vagy az általános rossz közérzettel rendelkezők így biztosak lehetnek abban, hogy bármilyen negatív változásról azonnal értesülnek, s így az orvosok még időben beavatkozhatnak. Sok embert azonban megrémiszthet az, hogy a testében egy chipet hordoz. Erre megoldást jelenthetnek a bizonyos idő után teljesen lebomló szenzorok. Ezáltal nincs szükség újabb beavatkozásra a chip kivételéhez és a beteg is megnyugodhat, hogy nem hordozza tovább magában az érzékelőket. A műtétek és más beavatkozások után felszívódó implantátumok nagy segítséget jelenthetnek például a balesetek sérültjeinek ellátásában, hiszen minden érintett személyre szabott kezelést kaphat.
A legnagyobb problémát a test immunrendszere jelenti, amit gyakorlatilag a kutatóknak be kell csapniuk, hiszen a cél az, hogy a szervezet befogadja a miniatűr chipeket és ne megsemmisítendő betolakodóknak tekintse őket. A retinaimplantátumokat jelenleg például 1-2 évente cserélni kell, pont amiatt, mert a test egy idő után kiveti őket.
Amennyiben valaki azonnal mikrochipes kezelést kap, úgy nagyon gyorsan kiderül, hogy ez hatásos-e vagy sem. Ezzel idő takarítható meg és lerövidíthető a betegek szenvedése, hiszen elég csak belegondolni, hogy mennyire rossz ha kemoterápián kell részt venni és utólag derül ki, hogy a kezelés semmit sem használt. Ezzel csak felesleges fájdalmaknak és tortúrának teszik ki az illetőt. Az azonnali válasz mindig jobb, mint az esetleg hónapokon át tartó bizonytalanság.
A Magnachip Semiconductor nevű dél-koreai vállalat már 2005 márciusában kifejlesztett egy olyan új fényérzékelő szenzort, amely akár tabletta méretű, lenyelhető digitális kamerába is beépíthető. 2008 novemberében pedig a Philips alkotta meg azt az intelligens kapszulát, amelynek a segítségével célzottan juttathatók a szervezetbe a gyógyszerek. Az iPill nevű eszköz mérete csupán 11 x 26 mm és képes a pH-érték, valamint a test hőmérsékletének mérésére is.
A jövőben mindennapossá válhat, hogy apró kapszulák segítségével juttatják be a betegek testébe a gyógyszereket és ásványi anyagokat, illetve így mérik fel az aktuális egészségi állapotukat. Mindez sokáig utópiának tűnt, azonban az elmúlt években egyre többször lehet hallani ilyen megoldásokról. "Ez a téma már 20 évvel ezelőtt is felmerült, de akkor még sok dolgot technikailag nem lehetett megvalósítani. Napjainkra viszont mind az energiaellátás, mind a chipeken alapuló szenzorok területén olyan messzire jutottunk, hogy számos ember esetében elképzelhető a miniatűr implantátumok alkalmazása" - jelentette ki Gerald Urban, a Freiburgi Egyetem Mikrorendszer-technikai Intézetének munkatársa.
Ahhoz, hogy a szakemberek az egyszerűbb funkciókat, például a testhőmérsékletet, a különböző mozgásokat vagy a légzést ellenőrizhessék, elegendő egy parányi chipet beültetniük a beteg bőre alá. Urban közölte, hogy ez mindössze két percet vesz igénybe és mind a műtét, mind pedig a költségek szempontjából nem számít nagy dolognak. A miniatűr szenzorok képesek folyamatosan mérni a különböző adatokat és ezeket továbbítani, valamint bizonyos határértékek túllépése esetén riasztást adni, így megkönnyíthetik az orvosoknak a helyes diagnózis felállítását.
A krónikus betegek vagy az általános rossz közérzettel rendelkezők így biztosak lehetnek abban, hogy bármilyen negatív változásról azonnal értesülnek, s így az orvosok még időben beavatkozhatnak. Sok embert azonban megrémiszthet az, hogy a testében egy chipet hordoz. Erre megoldást jelenthetnek a bizonyos idő után teljesen lebomló szenzorok. Ezáltal nincs szükség újabb beavatkozásra a chip kivételéhez és a beteg is megnyugodhat, hogy nem hordozza tovább magában az érzékelőket. A műtétek és más beavatkozások után felszívódó implantátumok nagy segítséget jelenthetnek például a balesetek sérültjeinek ellátásában, hiszen minden érintett személyre szabott kezelést kaphat.
A legnagyobb problémát a test immunrendszere jelenti, amit gyakorlatilag a kutatóknak be kell csapniuk, hiszen a cél az, hogy a szervezet befogadja a miniatűr chipeket és ne megsemmisítendő betolakodóknak tekintse őket. A retinaimplantátumokat jelenleg például 1-2 évente cserélni kell, pont amiatt, mert a test egy idő után kiveti őket.
Amennyiben valaki azonnal mikrochipes kezelést kap, úgy nagyon gyorsan kiderül, hogy ez hatásos-e vagy sem. Ezzel idő takarítható meg és lerövidíthető a betegek szenvedése, hiszen elég csak belegondolni, hogy mennyire rossz ha kemoterápián kell részt venni és utólag derül ki, hogy a kezelés semmit sem használt. Ezzel csak felesleges fájdalmaknak és tortúrának teszik ki az illetőt. Az azonnali válasz mindig jobb, mint az esetleg hónapokon át tartó bizonytalanság.
A Magnachip Semiconductor nevű dél-koreai vállalat már 2005 márciusában kifejlesztett egy olyan új fényérzékelő szenzort, amely akár tabletta méretű, lenyelhető digitális kamerába is beépíthető. 2008 novemberében pedig a Philips alkotta meg azt az intelligens kapszulát, amelynek a segítségével célzottan juttathatók a szervezetbe a gyógyszerek. Az iPill nevű eszköz mérete csupán 11 x 26 mm és képes a pH-érték, valamint a test hőmérsékletének mérésére is.
