Berta Sándor
Elbutulást hoz az internet
Egy osztrák agykutató azt állítja, hogy minél gyakrabban használjuk a digitális szolgáltatásokat és eszközöket, annál jobban leromlik a szellemi teljesítőképességünk.
"Én abból indulok ki, hogy ahol hatások vannak, ott kockázatok és melléhatások is előfordulnak. A digitális platformok elvégzik a szellemi munkát számunkra és lehetővé teszik, hogy ne kelljen gondolkodnunk. Éppen olyan hatásuk van, mint az autónak, aminek köszönhetően nem kell mozognunk. Agykutatóként pontosan tudom, hogy az agyunk egy dinamikus szerv. A Google tudatja velünk, hogy minden olyan szükséges információval rendelkezik, amire rá akarunk keresni. Tanulmányok bizonyítják azonban, hogy a Google segítségével kikeresett tartalmakat az agyunk sokkal kisebb valószínűséggel tárolja el, mint a más módon felkutatott adatokat."
"De említhetném a navigációt is. Kiszolgáltatjuk magunkat a navigációs rendszereknek, utána meg csodálkozunk, hogy egyre rosszabbul tájékozódunk. Ugyanez igaz a születésnapokra, a telefonszámokra, a fejben való számolásra vagy a helyesírásra. Minél kevesebb dolog történik az agyunkban, annál kevesebbet tanulunk. A demencia annál később jelenik meg, minél erősebben használtuk korábban az agyunkat. A különböző szolgáltatások és platformok csak meggyorsítják a leépülési folyamatot: a gépek maguk töltik le a frissítéseket, az e-mailek és az üzenetek azonnali reakciót követelnek meg tőlünk. Ez azt eredményezi, hogy egyre stresszesebben élünk, ami az idegsejtek elhalásához vezet" - jelentette ki Manfred Spitzer, az Ulmi Egyetemi Pszichiátriai Klinika orvosi vezetője.
A szakember elmondta, hogy a digitális demencia kifejezést 2007-ben dél-koreai kutatók használták először, méghozzá egy olyan jelenség leírására, ami azóta még jobban megfigyelhető. A fiatal felnőttek kevésbé tudnak koncentrálni, nem jegyeznek meg semmit, gondjuk van a szövegek elolvasásával, fáradtak, nincs motivációjuk és érzelmileg ellaposodnak. Miután a megkérdezettek elismerték, hogy szinte naponta használják a számítógépet és az internetet, ezért az ottani orvosok ilyen következtetésre jutottak. Dél-Koreában egyébként a fiatalok 12 százaléka internet- és számítógép-függő, Németországban ugyanez az arány 3-4 százalék. 250 000 ember számít függőnek és 1,4 millió veszélyeztetettnek. A többségük akár napi 18 órát is a PC előtt ülne, de közben nem képesek kézben tartani az életüket.
A Stanford Egyetem egyik tanulmánya kiemelte, hogy a 8 és 12 év közötti lányok naponta 7 órát interneteznek, más lányokkal viszont csak naponta 2 órán át beszélgetnek. Mindez azt eredményezi, hogy sokan felületessé válnak, nem vizsgálják meg a dolgok hátterét, kevésbé tudnak figyelni, magányossá válnak. Éttermekben megfigyelhető, ahogy egy pár nem egymással beszélget, hanem twitterezik, vagy éppen a foursqueren lévő véleményeket olvassa. A különböző platformok nem kiegyenlítik a viszonyokat, hanem elmélyítik az egyes csoportok közötti szakadékokat. A társadalomnak sürgősen foglalkoznia kell ezzel a problémával, mert ezek a dolgok nem sok jót vetítenek előre a következő évekre.
"Ma már pontosan tudjuk, hogy a laptopok az oktatásban többet ártanak, mint használnak. Az pedig egyenesen botrányos, hogy pont a Szövetségi Egészségügyi Felvilágosító Hivatal ajánlja a Playstation használatát a diákok számára. A Playstation ugyanis nem erősíti, hanem gyengíti az iskolai teljesítményt. Egy gyereknek nem táblagépen vagy okostelefonon keresztül kell megismernie a világot, hanem éreznie, tapasztalnia kell, megélni különböző dolgokat és megtanulni cselekedni, dönteni. Amennyiben valaki csak egy egeret mozgat, akkor az agy bizonyos képességeit már sem tanulásra, sem gondolkodásra nem tudja majd később használni.
Az iskoláknak a digitális készülékek nélkül is jól kell tanítaniuk a diákokat, míg az óvodákból végképp el kellene távolítani a számítógépeket és az internetet. A laptopok vásárlására fordított összeget inkább a tanárok képzésére és továbbképzésére kellene fordítani" - foglalta össze véleményét a szakember. Brit kutatók januárban megállapították, hogy a szellemi leépülés 45 éves kortól megkezdődhet.
"Én abból indulok ki, hogy ahol hatások vannak, ott kockázatok és melléhatások is előfordulnak. A digitális platformok elvégzik a szellemi munkát számunkra és lehetővé teszik, hogy ne kelljen gondolkodnunk. Éppen olyan hatásuk van, mint az autónak, aminek köszönhetően nem kell mozognunk. Agykutatóként pontosan tudom, hogy az agyunk egy dinamikus szerv. A Google tudatja velünk, hogy minden olyan szükséges információval rendelkezik, amire rá akarunk keresni. Tanulmányok bizonyítják azonban, hogy a Google segítségével kikeresett tartalmakat az agyunk sokkal kisebb valószínűséggel tárolja el, mint a más módon felkutatott adatokat."
"De említhetném a navigációt is. Kiszolgáltatjuk magunkat a navigációs rendszereknek, utána meg csodálkozunk, hogy egyre rosszabbul tájékozódunk. Ugyanez igaz a születésnapokra, a telefonszámokra, a fejben való számolásra vagy a helyesírásra. Minél kevesebb dolog történik az agyunkban, annál kevesebbet tanulunk. A demencia annál később jelenik meg, minél erősebben használtuk korábban az agyunkat. A különböző szolgáltatások és platformok csak meggyorsítják a leépülési folyamatot: a gépek maguk töltik le a frissítéseket, az e-mailek és az üzenetek azonnali reakciót követelnek meg tőlünk. Ez azt eredményezi, hogy egyre stresszesebben élünk, ami az idegsejtek elhalásához vezet" - jelentette ki Manfred Spitzer, az Ulmi Egyetemi Pszichiátriai Klinika orvosi vezetője.
A szakember elmondta, hogy a digitális demencia kifejezést 2007-ben dél-koreai kutatók használták először, méghozzá egy olyan jelenség leírására, ami azóta még jobban megfigyelhető. A fiatal felnőttek kevésbé tudnak koncentrálni, nem jegyeznek meg semmit, gondjuk van a szövegek elolvasásával, fáradtak, nincs motivációjuk és érzelmileg ellaposodnak. Miután a megkérdezettek elismerték, hogy szinte naponta használják a számítógépet és az internetet, ezért az ottani orvosok ilyen következtetésre jutottak. Dél-Koreában egyébként a fiatalok 12 százaléka internet- és számítógép-függő, Németországban ugyanez az arány 3-4 százalék. 250 000 ember számít függőnek és 1,4 millió veszélyeztetettnek. A többségük akár napi 18 órát is a PC előtt ülne, de közben nem képesek kézben tartani az életüket.
A Stanford Egyetem egyik tanulmánya kiemelte, hogy a 8 és 12 év közötti lányok naponta 7 órát interneteznek, más lányokkal viszont csak naponta 2 órán át beszélgetnek. Mindez azt eredményezi, hogy sokan felületessé válnak, nem vizsgálják meg a dolgok hátterét, kevésbé tudnak figyelni, magányossá válnak. Éttermekben megfigyelhető, ahogy egy pár nem egymással beszélget, hanem twitterezik, vagy éppen a foursqueren lévő véleményeket olvassa. A különböző platformok nem kiegyenlítik a viszonyokat, hanem elmélyítik az egyes csoportok közötti szakadékokat. A társadalomnak sürgősen foglalkoznia kell ezzel a problémával, mert ezek a dolgok nem sok jót vetítenek előre a következő évekre.
"Ma már pontosan tudjuk, hogy a laptopok az oktatásban többet ártanak, mint használnak. Az pedig egyenesen botrányos, hogy pont a Szövetségi Egészségügyi Felvilágosító Hivatal ajánlja a Playstation használatát a diákok számára. A Playstation ugyanis nem erősíti, hanem gyengíti az iskolai teljesítményt. Egy gyereknek nem táblagépen vagy okostelefonon keresztül kell megismernie a világot, hanem éreznie, tapasztalnia kell, megélni különböző dolgokat és megtanulni cselekedni, dönteni. Amennyiben valaki csak egy egeret mozgat, akkor az agy bizonyos képességeit már sem tanulásra, sem gondolkodásra nem tudja majd később használni.
Az iskoláknak a digitális készülékek nélkül is jól kell tanítaniuk a diákokat, míg az óvodákból végképp el kellene távolítani a számítógépeket és az internetet. A laptopok vásárlására fordított összeget inkább a tanárok képzésére és továbbképzésére kellene fordítani" - foglalta össze véleményét a szakember. Brit kutatók januárban megállapították, hogy a szellemi leépülés 45 éves kortól megkezdődhet.
