Gyurkity Péter
Beérőben van a ChromeBook koncepciója
Lassan két éve vannak jelen a piacon a Google saját operációs rendszerét futtató ChromeBook készülékek, ám megítélésük (enyhén szólva) továbbra is vegyes. A piaci elemzők és az ágazattal foglalkozó szakértők többnyire negatívan viszonyulnak ezen megoldásokhoz, ám a család legújabb tagja, valamint a sorozat bizonyos szegmensekben egyre egyértelműbb sikere alapvető módon változtathatja meg a felhasználók szájízét. A Pixel kétségkívül jókor érkezett, a felhő-platformok terjedése pedig megfelelő táptalajt biztosíthat.
A Google még 2011 májusában jelentette be, hogy a fenti néven saját netbook megoldást dob piacra, mégpedig a Samsung és az Acer közreműködésével. Már akkor látni lehetett, hogy a fogadtatás vegyes lesz, és a legtöbb esetben a szeretem-utálom végletek valamelyikében fog megnyilvánulni. Sok kritika érte akkor a koncepciót, tekintettel arra, hogy a Chrome OS révén a fejlesztők erősen építenek az állandó online jelenlétre, és gyakorlatilag egy böngészőn belül kínálják számunkra azt, amit eddig a jól ismert asztali operációs rendszereken keresztül értünk el.
A Google saját megoldásának különlegessége a 2560 x 1700 képpontos kijelző
Ez természetesen sokakból fanyalgást váltott ki, a világhálón azonban egyre erősebb az a vélemény, miszerint ezen fanyalgók félreértik a kezdeményezést, és a régi, évekkel-évtizedekkel ezelőtt berögzült szokások alapján ítélik meg az újszerű fejlesztést. A Google által nemrég bejelentett Pixel noteszgép láttán még inkább megerősödött ezen tábor, és bár az elemzők ezúttal is inkább a negatívumokat emelték ki, számos felhasználó, a szélesebb közönség által is ismert személy sokkal pozitívabb benyomást kapott a mindennapi alkalmazás során. Érdemes tehát végigvennünk, hogy nagyjából mit is akar elérni a cég a családdal, illetve milyen jelei vannak a körvonalazódó sikernek.
Kezdjük talán azzal az érvvel, miszerint a legtöbb felhasználónak valójában nincs szüksége egy komoly hardvert felvonultató asztali vagy mobil számítógépre. Ők azok, akik böngészéssel, szövegszerkesztéssel, illetve filmnézéssel és zenehallgatással töltik napjaik PC-re szánt részét, így esetükben valóban feleslegesnek tűnhet egy gamer, vagy akár professzionális célokra is alkalmas konfiguráció. Ezt a széles tábort szeretné meghódítani a Google, amely a megszokott alkalmazások alapvető funkcióit lemásoló saját appokkal, egy saját böngészővel, valamint szerény hardverrel áll rendelkezésünkre, erősen támaszkodva a felhő-szolgáltatásra, a szinte végtelen kapacitású online tárhelyek nyújtotta előnyökre.
Az elsőként megjelent ChromeBook változatok kifejezetten ebbe a vonalba illeszkedtek, kezdve a referenciapéldánynak szánt Cr-48 prototípussal, valamint a Samsung és az Acer saját első példányával. Ezek mind Atom chipre épültek, 16 GB-os SSD-vel, 11 és 12 hüvelykes kijelzővel, WiFi és 3G-eléréssel. 2012-ben a Samsung további két változatot, az Acer pedig egy új készüléket dobott piacra, itt már Celeron és ARM (Exynos) chipek is szerepet kaptak (az Acer C7 esetében hagyományos HDD mellett), bár a kijelző mérete maradt a régi, ugyanúgy kedvező áron. A felhasználók számára valóban szokatlan volt a böngészőre épülő Chrome OS, annak saját használatra szánt appjai, valamint a korlátozott funkcionalitás, amelynek révén mellőzni kellett a jól ismert szoftvereket (Office, stb.), hiszen azok támogatása nem megoldott.
A negatívumok mellett azonban rendkívül fontos tény, hogy az Amazon eladási listáján a Samsung Chromebook az első helyen állt (ott áll még most is) a laptopok között, bár itt nyilván nem milliós, hanem inkább csak százezres nagyságrendről beszélhetünk - a Google maga nem szereti közölni a pontos értékesítési adatokat. Legalább ilyen jelentős megfigyelés, hogy az amerikai iskolákban egyre nagyobb lendülettel terjednek ezek a készülékek, számos intézmény látta be ugyanis, hogy azok beszerzése és fenntartása hosszú távon komoly spórolást jelent számukra, az online jelenlétre építő kialakítás pedig nagyon is megfelel az intézményekben, órai keretben történő felhasználásra. Az IDC tavaly nyáron közzétett saját anyagában arra mutatott rá, hogy a tanulók munkájuk során olyan portálokat használnak fel, mint a Wikipédia, a Google Search, az OpenClass, a GeoGebra, a Khan Academy, illetve a Blogger, maga a web pedig (minő meglepetés) tökéletesen alkalmas az információmegosztásra és a csapatmunkára.
Nem véletlen, hogy a Microsoft többek között az oktatás terén szeretné megfékezni riválisát, emiatt is támogatnak Massachusetts államban egy törvénytervezetet, amely a Google Apps for Education platformot veszi célkeresztbe. A javaslat kidolgozói szerint bár a keresőcég - ígéretének megfelelően - valóban nem jeleníti meg az online hirdetéseket a platformon belül (itt a Gmail és egyéb szolgáltatásokat teszik elérhetővé egy csomagban a tanulók számára), továbbra is gyűjtenek azonban adatokat a felhasználókról, amely adatokat például a kéretlen üzenetek szűréséhez használják fel. Attól tartanak, hogy az adatgyűjtés egyéb célokat is szolgál, így a felhő-platformokat szolgáltató cégektől teljes átláthatóságot, a felhasználók külön beleegyezésének megszerzését követelnék meg. Ezen javaslat mögé állt be a Microsoft, hangoztatva a nyílt jelleg és nagyobb átláthatóság jelentőségét.
A Pixel megjelenése újabb utánpótlást jelentett a véleményháborúban, az ellenzők immár a magas árat, valamint a kedvezőbb hardvert kiszolgáló Chrome OS elégtelenségét emelték ki, míg a másik oldalon inkább azt hangsúlyozzák, hogy félreértik a koncepciót, a ChromeBook inkább azon, jelenleg szűkebb réteg számára lehet vonzó, akik a sokak által dicsért kijelzőt, az appokat és az online tárhelyet a már említett egyszerűbb feladatokra akarják használni. Itt akár a jelenlegi MacBook Pro felhasználók is szóba jöhetnek, amire jó példa a SmugMug vezérigazgatójának beszámolója, hiszen az Apple mobil platformját kiemelten támogató cég első embere nagyon is megkedvelte a készüléket. Linus Torvalds hasonlóan kedvező módon nyilatkozott, ezen vélemények alapján pedig valóban lehetségesnek tűnik, hogy az eddig többnyire az Apple megoldásait választó szűkebb réteg részben a Google fejlesztése felé fordulhat.
Az új példány némileg szemben áll elődeivel, hiszen 12,85 hüvelykes érintőképernyője 2650 x 1700 pixel felbontást támogat, 239 ppi pixelsűrűség mellett. 1,8 GHz-es Core i5 processzora szintén jóval izmosabb az eddigieknél, ehhez Intel HD 4000 integrált grafikus vezérlő, 4 GB DDR3 RAM, 32 vagy 64 GB-os tároló, HD webkamera, WiFi, 4G LTE, Bluetooth 3.0 és USB 2.0. társul, természetesen a Chrome OS kíséretében. Az ár jóval magasabb, 1299 és 1449 dollár, ezért viszont három éven keresztül 1 TB tárhelyet kapunk a Drive oldalán. Az elemzésekben dicsérik az alumínium külsőt, a kijelző részletességét, magát a kialakítást, illetve a kedvezőbb hardvert, ami megkönnyíti a felhasználók dolgát.
A keresőcég tábora ezalatt újabb partnerekkel bővül, hiszen az eddigiek mellett a Lenovo és a HP is jelezte, hogy saját változattal készül. Előbbi jellemző módon az első körben kizárólag oktatási intézményeknek ajánlja a megoldást, bár utóbbi már egy 14 hüvelykes kijelzővel érkezik majd. Hogy mekkora sikerrel, az majd az elkövetkező hónapokban kiderül.
Abban az elemzők és az optimista felhasználók is egyetértenek, hogy a legfőbb kérdés a PC jövőbeni szerepe, illetve annak átalakulása. Eddig logikusnak tűnt az erősebb konfigurációk beszerzése, hogy felkészüljünk az elkövetkező évekre, minél tovább megőrizzük gépünk létjogosultságát, funkcionalitását. Az átlagfelhasználó azonban most joggal kérdezheti, hogy miért fizessen többet egy olyan hardverért vagy szoftverért, amelyet ki sem használ, hiszen a felhő-platformok terjedésével erre még kevésbé van szüksége. Az olcsóbb ChromeBook változatok a vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak, az új Pixel pedig az extravagáns megoldásokra vágyók igényeit elégítheti ki - az is előfordulhat azonban, hogy a Google és partnerei még ennél is tovább lépnek és egy még erősebb példányt állítanak össze.
A Google még 2011 májusában jelentette be, hogy a fenti néven saját netbook megoldást dob piacra, mégpedig a Samsung és az Acer közreműködésével. Már akkor látni lehetett, hogy a fogadtatás vegyes lesz, és a legtöbb esetben a szeretem-utálom végletek valamelyikében fog megnyilvánulni. Sok kritika érte akkor a koncepciót, tekintettel arra, hogy a Chrome OS révén a fejlesztők erősen építenek az állandó online jelenlétre, és gyakorlatilag egy böngészőn belül kínálják számunkra azt, amit eddig a jól ismert asztali operációs rendszereken keresztül értünk el.
A Google saját megoldásának különlegessége a 2560 x 1700 képpontos kijelző
Ez természetesen sokakból fanyalgást váltott ki, a világhálón azonban egyre erősebb az a vélemény, miszerint ezen fanyalgók félreértik a kezdeményezést, és a régi, évekkel-évtizedekkel ezelőtt berögzült szokások alapján ítélik meg az újszerű fejlesztést. A Google által nemrég bejelentett Pixel noteszgép láttán még inkább megerősödött ezen tábor, és bár az elemzők ezúttal is inkább a negatívumokat emelték ki, számos felhasználó, a szélesebb közönség által is ismert személy sokkal pozitívabb benyomást kapott a mindennapi alkalmazás során. Érdemes tehát végigvennünk, hogy nagyjából mit is akar elérni a cég a családdal, illetve milyen jelei vannak a körvonalazódó sikernek.
Kezdjük talán azzal az érvvel, miszerint a legtöbb felhasználónak valójában nincs szüksége egy komoly hardvert felvonultató asztali vagy mobil számítógépre. Ők azok, akik böngészéssel, szövegszerkesztéssel, illetve filmnézéssel és zenehallgatással töltik napjaik PC-re szánt részét, így esetükben valóban feleslegesnek tűnhet egy gamer, vagy akár professzionális célokra is alkalmas konfiguráció. Ezt a széles tábort szeretné meghódítani a Google, amely a megszokott alkalmazások alapvető funkcióit lemásoló saját appokkal, egy saját böngészővel, valamint szerény hardverrel áll rendelkezésünkre, erősen támaszkodva a felhő-szolgáltatásra, a szinte végtelen kapacitású online tárhelyek nyújtotta előnyökre.
Az elsőként megjelent ChromeBook változatok kifejezetten ebbe a vonalba illeszkedtek, kezdve a referenciapéldánynak szánt Cr-48 prototípussal, valamint a Samsung és az Acer saját első példányával. Ezek mind Atom chipre épültek, 16 GB-os SSD-vel, 11 és 12 hüvelykes kijelzővel, WiFi és 3G-eléréssel. 2012-ben a Samsung további két változatot, az Acer pedig egy új készüléket dobott piacra, itt már Celeron és ARM (Exynos) chipek is szerepet kaptak (az Acer C7 esetében hagyományos HDD mellett), bár a kijelző mérete maradt a régi, ugyanúgy kedvező áron. A felhasználók számára valóban szokatlan volt a böngészőre épülő Chrome OS, annak saját használatra szánt appjai, valamint a korlátozott funkcionalitás, amelynek révén mellőzni kellett a jól ismert szoftvereket (Office, stb.), hiszen azok támogatása nem megoldott.
A negatívumok mellett azonban rendkívül fontos tény, hogy az Amazon eladási listáján a Samsung Chromebook az első helyen állt (ott áll még most is) a laptopok között, bár itt nyilván nem milliós, hanem inkább csak százezres nagyságrendről beszélhetünk - a Google maga nem szereti közölni a pontos értékesítési adatokat. Legalább ilyen jelentős megfigyelés, hogy az amerikai iskolákban egyre nagyobb lendülettel terjednek ezek a készülékek, számos intézmény látta be ugyanis, hogy azok beszerzése és fenntartása hosszú távon komoly spórolást jelent számukra, az online jelenlétre építő kialakítás pedig nagyon is megfelel az intézményekben, órai keretben történő felhasználásra. Az IDC tavaly nyáron közzétett saját anyagában arra mutatott rá, hogy a tanulók munkájuk során olyan portálokat használnak fel, mint a Wikipédia, a Google Search, az OpenClass, a GeoGebra, a Khan Academy, illetve a Blogger, maga a web pedig (minő meglepetés) tökéletesen alkalmas az információmegosztásra és a csapatmunkára.
Nem véletlen, hogy a Microsoft többek között az oktatás terén szeretné megfékezni riválisát, emiatt is támogatnak Massachusetts államban egy törvénytervezetet, amely a Google Apps for Education platformot veszi célkeresztbe. A javaslat kidolgozói szerint bár a keresőcég - ígéretének megfelelően - valóban nem jeleníti meg az online hirdetéseket a platformon belül (itt a Gmail és egyéb szolgáltatásokat teszik elérhetővé egy csomagban a tanulók számára), továbbra is gyűjtenek azonban adatokat a felhasználókról, amely adatokat például a kéretlen üzenetek szűréséhez használják fel. Attól tartanak, hogy az adatgyűjtés egyéb célokat is szolgál, így a felhő-platformokat szolgáltató cégektől teljes átláthatóságot, a felhasználók külön beleegyezésének megszerzését követelnék meg. Ezen javaslat mögé állt be a Microsoft, hangoztatva a nyílt jelleg és nagyobb átláthatóság jelentőségét.
A Pixel megjelenése újabb utánpótlást jelentett a véleményháborúban, az ellenzők immár a magas árat, valamint a kedvezőbb hardvert kiszolgáló Chrome OS elégtelenségét emelték ki, míg a másik oldalon inkább azt hangsúlyozzák, hogy félreértik a koncepciót, a ChromeBook inkább azon, jelenleg szűkebb réteg számára lehet vonzó, akik a sokak által dicsért kijelzőt, az appokat és az online tárhelyet a már említett egyszerűbb feladatokra akarják használni. Itt akár a jelenlegi MacBook Pro felhasználók is szóba jöhetnek, amire jó példa a SmugMug vezérigazgatójának beszámolója, hiszen az Apple mobil platformját kiemelten támogató cég első embere nagyon is megkedvelte a készüléket. Linus Torvalds hasonlóan kedvező módon nyilatkozott, ezen vélemények alapján pedig valóban lehetségesnek tűnik, hogy az eddig többnyire az Apple megoldásait választó szűkebb réteg részben a Google fejlesztése felé fordulhat.
Az új példány némileg szemben áll elődeivel, hiszen 12,85 hüvelykes érintőképernyője 2650 x 1700 pixel felbontást támogat, 239 ppi pixelsűrűség mellett. 1,8 GHz-es Core i5 processzora szintén jóval izmosabb az eddigieknél, ehhez Intel HD 4000 integrált grafikus vezérlő, 4 GB DDR3 RAM, 32 vagy 64 GB-os tároló, HD webkamera, WiFi, 4G LTE, Bluetooth 3.0 és USB 2.0. társul, természetesen a Chrome OS kíséretében. Az ár jóval magasabb, 1299 és 1449 dollár, ezért viszont három éven keresztül 1 TB tárhelyet kapunk a Drive oldalán. Az elemzésekben dicsérik az alumínium külsőt, a kijelző részletességét, magát a kialakítást, illetve a kedvezőbb hardvert, ami megkönnyíti a felhasználók dolgát.
A keresőcég tábora ezalatt újabb partnerekkel bővül, hiszen az eddigiek mellett a Lenovo és a HP is jelezte, hogy saját változattal készül. Előbbi jellemző módon az első körben kizárólag oktatási intézményeknek ajánlja a megoldást, bár utóbbi már egy 14 hüvelykes kijelzővel érkezik majd. Hogy mekkora sikerrel, az majd az elkövetkező hónapokban kiderül.
Abban az elemzők és az optimista felhasználók is egyetértenek, hogy a legfőbb kérdés a PC jövőbeni szerepe, illetve annak átalakulása. Eddig logikusnak tűnt az erősebb konfigurációk beszerzése, hogy felkészüljünk az elkövetkező évekre, minél tovább megőrizzük gépünk létjogosultságát, funkcionalitását. Az átlagfelhasználó azonban most joggal kérdezheti, hogy miért fizessen többet egy olyan hardverért vagy szoftverért, amelyet ki sem használ, hiszen a felhő-platformok terjedésével erre még kevésbé van szüksége. Az olcsóbb ChromeBook változatok a vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak, az új Pixel pedig az extravagáns megoldásokra vágyók igényeit elégítheti ki - az is előfordulhat azonban, hogy a Google és partnerei még ennél is tovább lépnek és egy még erősebb példányt állítanak össze.