Berta Sándor
Káros a munka és a magánélet összemosódása
A pszichikai betegségek miatt kivett szabadnapok száma rohamosan megnőtt az elmúlt 15 évben. Mindez ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy többen szenvednek ilyen betegségekben, inkább az áll a háttérben, hogy a társadalom komolyabban veszi a jelenséget és a tüneteket.
Berlinben bemutatták a GAK egészségügyi jelentést, amely szerint az összes betegség miatt kiírt szabadnap 15 százalékát pszichikai problémák miatt adták ki. Amíg 1997-ben csupán minden ötvenedik munkavállaló volt depressziós, addig tavaly már minden huszonkettedik. A jelenséget nőket közel kétszer gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A háttérokok meglehetősen érdekesek. Sok embernél azért alakul ki a depresszió, mert állandóan elérhetőnek kell lenniük és emiatt nem tudnak ellazulni, kikapcsolódni. Tíz munkavállalóból kilenc adja meg a telefonszámát a főnökének, és ugyan ezzel a lehetőséggel csak kevés munkaadó vagy kolléga él, a helyzet mégis stresszt okoz. Riasztó viszont, hogy már a szabadidőben való elérhetőség kis foka is (heti egy alkalom lehetősége) növeli a pszichikai zavarok kialakulásának esélyét.
Herbert Rebscher, a DAK egészségügyi részlegének vezetője szerint az ebbe a csoportba tartozóknak a munka és a magánélet közötti határ eltűnése miatt nagyon magas árat kell fizetniük. Érdekes módon az e-mailben való elérhetőség lehetősége sokkal kevésbé tölti el aggodalommal a dolgozókat. Minden tizedik alkalmazott naponta elolvassa a munkahelyi leveleket, akár a szabadidejében is, viszont ez nem megterhelő számukra.
A kiégés tüneteivel tavaly csupán minden 500. férfi és 300. nő esetében találkoztak. Rebscher elmondta, hogy a kiégés nem betegség, sokkal inkább egyfajta kockázati állapot. A kiégést általában sokkal pozitívabban fogadják el, mint például a depressziót, sajnos azonban megfigyelhető, hogy a kollégák kevésbé megértőek a kiégésben szenvedőkkel szemben. Sokan még mindig tabuként kezelik ezt a dolgot. A kiégés elsősorban akkor jelentkezik, ha valaki nem tartja ésszerűnek az elvégzendő munkát és a hátterében az áll, hogy az illetőnek a munkahelyén egyre többet és a korábbinál jóval hosszabb kell dolgoznia, s ezt tetézi még az is, hogy ha jobban meg kell küzdenie a kollégáival. Ennek ellenére a munka jelentheti a gyógyírt, egy depressziós ember ugyanis a mindennapi elfoglaltságai nélkül még súlyosabb helyzetbe kerülhet.
Azt már 2006-ban megállapították, hogy a kiégés egyre több informatikust fenyeget, miként az is kiderült, hogy az IT-dolgozók stresszesnek érzik a munkájukat. Legutóbb 2011 novemberében mutattak rá a kutatók arra, hogy az otthoni munkavégzés is kimerülést okozhat.
Berlinben bemutatták a GAK egészségügyi jelentést, amely szerint az összes betegség miatt kiírt szabadnap 15 százalékát pszichikai problémák miatt adták ki. Amíg 1997-ben csupán minden ötvenedik munkavállaló volt depressziós, addig tavaly már minden huszonkettedik. A jelenséget nőket közel kétszer gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A háttérokok meglehetősen érdekesek. Sok embernél azért alakul ki a depresszió, mert állandóan elérhetőnek kell lenniük és emiatt nem tudnak ellazulni, kikapcsolódni. Tíz munkavállalóból kilenc adja meg a telefonszámát a főnökének, és ugyan ezzel a lehetőséggel csak kevés munkaadó vagy kolléga él, a helyzet mégis stresszt okoz. Riasztó viszont, hogy már a szabadidőben való elérhetőség kis foka is (heti egy alkalom lehetősége) növeli a pszichikai zavarok kialakulásának esélyét.
|
Már csupán az is növeli a stresszt, hogy a főnök bármikor felhívhat minket mobilon |
A kiégés tüneteivel tavaly csupán minden 500. férfi és 300. nő esetében találkoztak. Rebscher elmondta, hogy a kiégés nem betegség, sokkal inkább egyfajta kockázati állapot. A kiégést általában sokkal pozitívabban fogadják el, mint például a depressziót, sajnos azonban megfigyelhető, hogy a kollégák kevésbé megértőek a kiégésben szenvedőkkel szemben. Sokan még mindig tabuként kezelik ezt a dolgot. A kiégés elsősorban akkor jelentkezik, ha valaki nem tartja ésszerűnek az elvégzendő munkát és a hátterében az áll, hogy az illetőnek a munkahelyén egyre többet és a korábbinál jóval hosszabb kell dolgoznia, s ezt tetézi még az is, hogy ha jobban meg kell küzdenie a kollégáival. Ennek ellenére a munka jelentheti a gyógyírt, egy depressziós ember ugyanis a mindennapi elfoglaltságai nélkül még súlyosabb helyzetbe kerülhet.
Azt már 2006-ban megállapították, hogy a kiégés egyre több informatikust fenyeget, miként az is kiderült, hogy az IT-dolgozók stresszesnek érzik a munkájukat. Legutóbb 2011 novemberében mutattak rá a kutatók arra, hogy az otthoni munkavégzés is kimerülést okozhat.
