SG.hu

Ázsiai bérek és körülmények a magyar elektronikai iparban

A magyarországi elektronikai ipar munkaügyi problémáira hívja fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) és a holland civil kutatóközpont, a SOMO legújabb kutatása.

A számítástechnikai eszközök és műszaki cikkek az utóbbi években a legnépszerűbb karácsonyi ajándékok közé tartoznak. Az ajándékbontogatás közben azonban kevesen gondolnak arra, hogy milyen visszásságok terhelik a divatos elektronikai termékek előállítását, pedig a délkelet-ázsiai gyárakból jól ismert munkaügyi problémák közül számos Magyarországon is jellemző. A szervezetek szerint a bérek nem elegendőek egy család fenntartásához, a túlórák kifizetése könnyen kikerülhető a munkaidőkeret alkalmazásával, több cégnél is gyakoriak a 12 órás műszakok, a csúcstermelés időszakában a kölcsönzött dolgozók aránya meghaladhatja az állandókét, valamint a nemzetközi normák is sérülnek. Ez a legfőbb tanulsága a TVE és a SOMO legújabb, "A Flex szindróma” című jelentésének, amely négy Magyarországon gyártó elektronikai cég – Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn – munkakörülményeit vizsgálta a nemzetközi makeITfair kezdeményezés keretében.

Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált a legfontosabb elektronikai cikkeket gyártó országgá, amely a nemzetközi cégeket betelepülésükkor adókedvezményeivel és támogatásaival csábította ide, most a rugalmasságot biztosító munkaügyi szabályozásával kedvez. A kutatást végző civil szervezetek azonban kiemelték, hogy a szektor egyáltalán nem hoz jól fizetett állásokat az országba. A Magyarországon legkevesebbet kereső operátorok alapfizetése (231 euró) majdnem ugyanannyi, mint amennyit a hongkongi székhelyű érdekvédelmi szervezet, a SACOM jelentése szerint Kínában fizetnek (224 euró).


A Samsung jászfényszarui tévégyára

"A kutatásból kiderült, hogy még a legmagasabb fizetéssel rendelkező dolgozók sem tudtak elegendő pénzt keresni ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak családjaik számára - abban az esetben sem, ha mindkét szülő dolgozik. Arra is felfigyeltünk, hogy a legtöbben kevesebbet keresnek a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél is”. - mondta Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Nemcsak a fizetések kapcsán húzható párhuzam Ázsiával. Több olyan munkaügyi probléma is jellemző a vizsgált vállalatoknál, amelyekről eddig inkább csak ázsiai fejlődő országok kapcsán számolt be a média: a fizikailag megterhelő 12 órás nappali és éjszakai műszakok, a kölcsönzött munkások nagy aránya, ennek eredményeként nagymértékű állásbizonytalanság, illetve az egyik vizsgált cég vezetősége még a szakszervezet létrehozását is megakadályozta. Egy másik vállalatnál a munkakörülmények túl megterhelőnek bizonyultak: a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy az elájult, illetve a kimerülés, magas vérnyomás és a stressz tüneteitől szenvedő dolgozókat elvigyék - írják.


A BlackBerry haldoklása a magyar Flextronics megrendeléseit is rosszul érintette

A kutatás azt is kihangsúlyozza, hogy a munkatörvény által a munkaadóknak biztosított rugalmasság komoly gondot okoz a magyarországi termelésben dolgozó munkások számára. A törvényi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, amelyben a munkaórákat egy hosszabb időszak (például 3-4 hónap) átlagaként tartják számon. A munkaidőkeret segítségével a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, elosztani a túlórákat, ezáltal pedig rugalmasabban tudja kompenzálni az adott időszakra eső túlórákat.

A rendszer lehetővé teszi, hogy törvényesen akár 72 órát elérő hosszú munkaheteket alkalmazzanak, míg eközben az is előfordulhat, hogy a túlórákért az időszak végén nem is fizetnek. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak, és a Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn megkérdezett dolgozói számára jelentős frusztrációt okoz.

Annak ellenére, hogy a magyarországi termelésben dolgozók európai uniós állampolgárok, a törvény nem védi őket eléggé. Irene Schipper, a makeITfair holland projektkoordinátora elmondta, hogy: "A Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknak be kellene tartaniuk a nemzetközi munkaügyi normákat, mert azok nagyobb biztonságot nyújtanak dolgozóiknak, és előírják a 40 órás munkahetet meghaladó munkaórák túlóra árban történő kifizetését. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok olyan fizetést adjanak dolgozóik számára, amely biztosítja a megélhetést, illetve hosszú távon nem lenne szabad rendszeresen kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatniuk”.

Mindezek ellenére úgy tűnik, ezeknek a gyáraknak még így sem éri meg Magyarországon gyárakat fenntartania. A Nokia összesen 2300 embert bocsátott el több lépcsőben, néhány napja pedig a Flextronics jelentette be, hogy 1100 embert épít le Zalaegerszegen, és Sárváron is 700 emberrel csökkentik a létszámot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gyusz2 #36
    Tudod mikor engednék el? Ha fél Budapest lángokban állna, 1-2 politikust és bankvezért felhúznának, és országos sztrájk lenne...de lehet, hogy ezt meg külföldi zsoldosokkal levernék. De ez önmagában is óriási káoszt és kárt okozna az országnak, évekig nem hevernénk ki. A hitelezőknek az a jó, minél tovább fizetünk, csak fizessünk, ha nem lesz pénz, majd a megmaradt állami vagyonnal, meg földdel, vízzel, stb...
  • tomcsa4 #35
    Magyarország államadósságának felét el kellene engedni. Mert egyelőre még a kamatokat nyögi. De lehet hogy teljesen el lehetne engedni vagy más formában (gazdaságilag) leróni.
  • gyusz2 #34
    Az, hogy Magyarország csődbe megy egy dolog. Lehet, de nem biztos. Ahogyan állnak a dolgok, hamarabb mehetne csődbe Spanyolország, Olaszország, az USA(bár ők előtte nyomtatnak még pár ezer milliárd dolcsit). Magyarország két legnagyobb problémája az államadósság és az egyre jobban megváltozó népesség összetétel (egyre több tücsök, egyre kevesebb hangya). Egyikre sem tudtak megoldást az eddigi kormányok(meg nem is igazán foglalkoztak vele). Mire lesz olyan, aki hozzáfog, addigra már csak iszonyat radikális módszerekkel lehet ezeket orvosolni, ha egyáltalán lehet.


  • bvalek #33
    Ezek a "munkások" nem dolgoznak...
  • NEXUS6 #32
    Majd fognak, amikor várod a postást a nyugdíjacskáddal!
    ;)
  • bvalek #31
    Valahol megnyugtató, hogy manapság a munkásököl nem lesúlyt ahova köll, hanem vinnyogva el akar húzni innen. Menjetek csak, itt nem hiányoztok senkinek...
  • FoodLFG #30
    Ez az ország már halott.
    Ez mindenkinek le fog esni legkésőbb akkor, amikor csődbe megy az állam (csak idő kérdése). Erre készülnek orbánkáék egyébként a nagy hatalom központosítással, ami azt szolgálja, hogy a káoszban könnyen újra hatalomra tudjanak emelkedni.
    Game Over van, ide már ne tervezzen senki semmit, hanem húzzon innen.
  • fade2black #29
    "Három dolgot várok el sürgösen a mostani magyar kormánytól, az elsö a nyugdíjkassza visszavétele magyar kézbe, azt már teljesítették."

    Mármint elosztották a nyugdíjkasszában felhalmozodott pénzt egymás között... hadne tapsoljak.
  • fade2black #28
    Az idei évben történt változások teljesen kiszolgáltatottá tették a munkavállalókat MOon. Erről nem a multik tehetnek, más kérdés, hogy nomrális multik nem használják ki ezt, nem csinálnak rabszolgát az emberből. A Kínai multik viszont igen. Ez van.
  • tomcsa4 #27
    Biztos jó ötlet a "vágott szeműeknek" beszólni. A fél világ tőlük függ. A hadseregük WC-pucoló alosztálya többen vannak, mint a magyar lakosság.