A munkájukat a digitális korszak körülményei között végzők időről időre egyfajta videojáték szereplőinek érzik magukat: küzdenek a tengernyi e-maillel és azonnali üzenettel, miközben különböző dokumentumokkal, internetes oldalakkal és online naptárakkal zsonglőrködnek. Villámgyors egérmozdulatokkal igyekeznek úrrá lenni az egyetlen képernyőt egymással átfedésben betöltő tucatnyi ablak információin. Feljövőben van azonban egy újfajta taktika is, ellenszegülendő az adatok támadásának: egy második képernyővel egészülhet ki a konfiguráció... Vagy egy harmadikkal.

A kijelzők ilyen burjánzása újfajta arculattal ruházza fel mind a vállalatokat, mind az otthoni irodákat: az így kialakított munkahelyek leginkább korszerű katonai harcálláspontra emlékeztetnek. A több feladatot párhuzamosan több képernyőn végzők számára a magányos monitor úgyszólván olyan idejétmúlttá válik, mint a betárcsázós internet-hozzáférés. "Ha egyetlen kijelzővel kell beérned, úgy érzed, teljesen lelassulsz" - meséli erről a The New York Times tudósítójának a 42 éves Jackie Cohen, aki San Franciscó-i otthoni irodájából három 17 hüvelykes (43 centiméteres) monitort használva egy, a Facebookról szóló blogot szerkeszt.

A középen elhelyezett képernyő azt mutatja - az e-mailek és azonnali üzenetek mellett -, amit éppen ír vagy szerkeszt; a bal és jobb oldali monitoron pedig híroldalak, blogbejegyzések és Twitter-üzenetek sorakoznak, mindegyik monitoron legalább 3 és legfeljebb 10 nyitott ablakkal. Amikor nemrégiben elromlott az egyik monitor, Cohen teljesen bénának érezte magát. Mint mondja, soha semmiről sem akar lemaradni. Úgy tűnt, hogy számítógépe valamivel gyorsabb működésre képes ugyan eggyel kevesebb monitorral, de az agyát képtelen lett volna átállítani a sokak számára bizonyára frusztráló, de számára kézenfekvő három képernyős munkáról a "korlátozottabb" üzemmódra.

Természetesen többen is próbálkoznak valamiféle áttéréssel. Az iSuppli adatai alapján tavaly világszerte 179 millió monitort értékesítettek, miközben asztali gépből csupán 130 millió darab kelt el, vagyis egynél több monitor jut már egy desktopra - közölte a cég monitorok és táblagépek piacát kutató részlegének vezetője, Rhoda Alexander. Megnőtt a kijelzők mérete is: az iSuppli szerint az átlagos monitorméret 21 hüvelykre gyarapodott az öt évvel korábban jellemző 18 hüvelykről.

A monitorok egyik fő szállítója, az NEC Display azt tapasztalta, hogy vállalati vevőinek körében a négy évvel ezelőtt mért 1 százalékról 30-40 százalékra bővült azok aránya, akik egynél több monitort használnak. Az eladások felfutását több minden is támogatta: a monitorok sokkal olcsóbbak lettek (ma 200-300 dollárba kerül egy olyan, 24 hüvelykes, amiért öt éve még 700 dollárt kellett adni); sokkal karcsúbbakká váltak, így több dolog fér el mellettük az asztalon; és több kommunikációs eszközzel - chattel, Twitterrel, Facebookkal - is felvértezték őket, az előttük dolgozók így mindig rajta tarthatják a fél szemüket ezeken (vagy legalábbis úgy érezhetik).


A több és nagyobb képernyővel büszkélkedni is lehet. "A tech cégek előszeretettel hivatkoznak ezekre toborzási felhívásaikban" - fedi fel a 45 éves Chuck Rossi, aki a Facebook mérnökeként három monitort használ (egy 27 hüvelykeset, egy 30 hüvelykeset és egy 17 hüvelykes laptopot). Munkája során több tucatnyi oldal van nyitva állandóan: a közösségi oldal több száz szoftverfrissítését kell ellenőriznie naponta, mielőtt azok elérhetővé válnak a közönség számára.

Rossi szerint egy cég erejét jelzi a munkavállalóknak, a mérnököknek nyújtott környezet, vagyis úgyszólván utána dobják a monitorokat az állásokra jelentkezőknek, hogy azok aztán továbbadják az ilyen vállalatok jó hírét (esetleg később munkára jelentkező) ismerőseiknek. Egy multimonitoros munkahely kialakítása mellett a legfőbb érv azonban az, hogy növeli a termelékenységet. De ezt az elképzelést nem olyan egyszerű megvalósítani, mert nagyban függ az elvégzendő feladattól, attól, hogy az adott szakembernek valóban állandóan többszörös adatáramlásokat kell-e követnie. Egy másik elmélet szerint az embereket rabul ejti a zsonglőrködés lehetősége: egyszerűen késztetést éreznek arra, hogy kipróbálják a több monitor alkotta munkakörnyezetet.

Egy, a Utahi Egyetemen készült tanulmány megállapítása szerint a szerkesztési feladatokat végzők termelékenysége magasabb értéket mutat a két monitorral ellátott munkahelyeken, mint amekkora eggyel lenne. A tanulmány elkészítését körülbelül 50 000 dollárral szponzorálta a NEC Display, abban a reményben, hogy az majd bizonyítékkal szolgál a cégek számára: több monitort kell vásárolniuk, mert így növelhetik a termelékenységüket. Más technológiai cégek is előnyben részesítik a megtöbbszörözött kijelzőket: egy Hewlett-Packard-hirdetés például úgy fogalmaz, hogy "a kettő jobb az egynél".

A utahi tanulmány szerzője - James A. Anderson, kommunikációval foglalkozó professzor - azt állítja, hogy nem befolyásolta őt az NEC pénzügyi támogatása. Ő maga is három monitort használ, de nehéz volna olyan általános következtetést levonni, hogy a több monitor egyben jobb is lenne. Mindazonáltal megjegyzi: több monitort használva csökkenhet a képernyők közötti váltás ideje, ez ötpercenként körülbelül 10 másodpercnyi időnyereséget eredményezhet. Ha valaki egynél több monitorral dolgozik, nem kell váltogatnia az elöl és hátul lévő ablakok között, hiszen a látómezejében van minden információ.

David E. Meyer, a Michigani Egyetem pszichológiaprofesszora, akinek a kutatása szerint a többfeladatos feldolgozás komolyan hozzájárulhat a termelékenységhez, szintén osztja a képernyőváltás megtakarításával kapcsolatos logikát. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy csökkenhet is a termelékenység azáltal, hogy az emberek állandóan félbeszakítják a gondolataikat a többszörös képernyők használata miatt, holott csupán egyetlen feladatra kellene összpontosítaniuk. "Folytatódik a 'gondolatgyilkosság' - fogalmaz a professzor. - A Római Birodalom hanyatlását és bukását az okozta, hogy túl nagyra nőtt. Ha visszafelé haladsz ezen az úton, könnyen ugyanott végezheted, mint Róma."

A 39 éves Matt Alfrey nem két, hanem egyenesen hat monitoron dolgozik egyszerre. A portlandi Pacific Crest Securities kereskedőjeként valóságos monitorfalon követi az olyan üzeneteket, cikkek főcímeit, ábrákat, grafikonokat és tőzsdei hírfolyamokat, amelyek segítenek számára megjósolni a piaci mozgásokat, fejleményeket. "De ennek hátrányai is vannak" - vallotta be. Mert hiába ül más kereskedőkkel együtt egy hosszú asztalnál, a monitorok miatt teljesen elszigeteltnek érzi magát. Az asztal másik oldalán dolgozó - amúgy Alfrey szomszédságában lakó - kollégája ugyanúgy monitorokkal veszi körül magát. Így aztán kényszeredetten azzal viccelődnek, hogy otthon majd valószínűleg látják is egymást.

Ian Blaine, a thePlatform nevű seattle-i videoszoftvercég vezérigazgatója is a "több-monitor-a-jobb" híveinek táborába sorolja magát. Kettőt maga használ, és további kettőt vett azoknak az alkalmazottainak, akik ezt igényelték. Azok hajlanak is arra, hogy az egyiket programozásra, a másikat pedig a kommunikáció céljaira használják, és Blaine szerint az extra monitor révén jelentős időt takarítanak meg, mivel szükségtelen váltogatniuk az ablakok között. Ezek valószínűleg csupán milliszekundumok, de ha valaki mélyen benne van egy munkafolyamatban, ez az idő is elég ahhoz, hogy kizökkenjen, például kiessen egy játékból - ecseteli Blaine, majd nevetve hozzáteszi: de talán arra megy ki az egész, hogy interneten keresztül akarják nézni magukat munka közben.