Berta Sándor
Egyre fontosabbá válik az újrafeldolgozás
Túl sok nyersanyagot és erőforrást használunk fel, s ezzel a jólétét veszélyeztetjük. Jochen Flasbarth, a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) elnöke azért kampányol, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben kellene feldolgozni az elektronikus eszközöket.
Jochen Flasbarth a berlini Európai és Nemzeti Erőforrás-hatékonysági Fórumon kijelentette: komoly mértékben csökkenteni kell a különböző erőforrások felhasználását. Amennyiben ezt nem sikerül megvalósítani, úgy ez a jólétet veszélyezteti. Világszerte évente 60 milliárd tonna nem megújuló nyersanyagot használnak fel, ez 50 százalékkal több a 30 évvel ezelőtti mennyiségnél. Bizonyos nyersanyagok már napjainkban is rendkívül drágák, így egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egyes erőforrások elfogyhatnak és ezzel megfizethetetlenné válhatnak.
Maliban évente és lakosonként 9 tonna nem megújuló nyersanyagot használnak fel. Az Amerikai Egyesült Államokban ez a szám 86 tonna, Németországban pedig 73. Környezetvédelmi kutatók kiszámolták, hogy ha a jelenlegi szintet tartani akarjuk, akkor az ipari államok erőforrás-felhasználását 2050-ig a jelenlegi szint tizedére kell csökkenteni. Flasbarth azt javasolta, hogy javítani kell az elektronikai eszközök újrahasznosítási lehetőségein, amit a moduláris építés bevezetésével lehetne elérni. Negatív példaként hozta fel a táblagépeket, amelyekbe az akkumulátort fixen beépítik, így azt nem lehet kicserélni.
"Groteszk dolog, hogy a készülékek legjobban elhasználódó elemeit nem lehet egyszerűen pótolni. Ezt meg kell tiltani. Meg kell oldani a régi háztartási berendezések és kisgépek leadását a lakóhely közelében. Senki sem fog egy elromlott elektromos borotva miatt külön elmenni a hulladékudvarba" - hangsúlyozta az UBA elnöke. A németek naponta és fejenként 200 kg nyersanyagot használnak el, ezzel világviszonylatban is elsők. Ez nem csak a globális környezetnek árt, hanem az ország nemzetközi versenyképességének is.
További problémát jelent, hogy egyre kevesebb a ritkaföldfém. A korszerű szélkerekekbe beépített elektromágnesekhez például egy tonna neodímiumra van szükség. A neodímium tonnánkénti ára az elmúlt 7 évben 25 000 dollárról 700 000 dollárra nőtt. "Csak a Németországban a forgalomból kivont és szekrényekben vagy fiókokban porosodó több millió mobil anyagköltségét legalább 65 millió euróra becsüljük. Ez egy szabályos nyersanyag-raktár. A mobiltelefon-gyártóknak sok régi készüléket kellene újrahasznosítaniuk ahelyett, hogy az új eszközökbe szükséges nyersanyagokat drágán megvásárolják a világpiacon" - tette hozzá a szakember. Minden mobil tartalmaz a vörösréz mellett aranyat, ezüstöt, palládiumot is.
Jochen Flasbarth a berlini Európai és Nemzeti Erőforrás-hatékonysági Fórumon kijelentette: komoly mértékben csökkenteni kell a különböző erőforrások felhasználását. Amennyiben ezt nem sikerül megvalósítani, úgy ez a jólétet veszélyezteti. Világszerte évente 60 milliárd tonna nem megújuló nyersanyagot használnak fel, ez 50 százalékkal több a 30 évvel ezelőtti mennyiségnél. Bizonyos nyersanyagok már napjainkban is rendkívül drágák, így egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egyes erőforrások elfogyhatnak és ezzel megfizethetetlenné válhatnak. Maliban évente és lakosonként 9 tonna nem megújuló nyersanyagot használnak fel. Az Amerikai Egyesült Államokban ez a szám 86 tonna, Németországban pedig 73. Környezetvédelmi kutatók kiszámolták, hogy ha a jelenlegi szintet tartani akarjuk, akkor az ipari államok erőforrás-felhasználását 2050-ig a jelenlegi szint tizedére kell csökkenteni. Flasbarth azt javasolta, hogy javítani kell az elektronikai eszközök újrahasznosítási lehetőségein, amit a moduláris építés bevezetésével lehetne elérni. Negatív példaként hozta fel a táblagépeket, amelyekbe az akkumulátort fixen beépítik, így azt nem lehet kicserélni.
"Groteszk dolog, hogy a készülékek legjobban elhasználódó elemeit nem lehet egyszerűen pótolni. Ezt meg kell tiltani. Meg kell oldani a régi háztartási berendezések és kisgépek leadását a lakóhely közelében. Senki sem fog egy elromlott elektromos borotva miatt külön elmenni a hulladékudvarba" - hangsúlyozta az UBA elnöke. A németek naponta és fejenként 200 kg nyersanyagot használnak el, ezzel világviszonylatban is elsők. Ez nem csak a globális környezetnek árt, hanem az ország nemzetközi versenyképességének is.
További problémát jelent, hogy egyre kevesebb a ritkaföldfém. A korszerű szélkerekekbe beépített elektromágnesekhez például egy tonna neodímiumra van szükség. A neodímium tonnánkénti ára az elmúlt 7 évben 25 000 dollárról 700 000 dollárra nőtt. "Csak a Németországban a forgalomból kivont és szekrényekben vagy fiókokban porosodó több millió mobil anyagköltségét legalább 65 millió euróra becsüljük. Ez egy szabályos nyersanyag-raktár. A mobiltelefon-gyártóknak sok régi készüléket kellene újrahasznosítaniuk ahelyett, hogy az új eszközökbe szükséges nyersanyagokat drágán megvásárolják a világpiacon" - tette hozzá a szakember. Minden mobil tartalmaz a vörösréz mellett aranyat, ezüstöt, palládiumot is.