Berta Sándor

Bottal üti a pénz nyomát az online média

Már egy évtizede zajlik a nyomtatott sajtó haldoklása és az online média erősödése, mégsincs olyan működő üzleti modellt, amiből utóbbit finanszírozni lehet. Eltűnhetnek az igényes, de drága tartalmak.

Az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is egyre meghatározóbb platformnak számít az online hírek tekintetében a The Huffington Post. Az egykori blogot Pulitzer-díjjal tüntették ki és napjainkban már több mint 25 millióan olvassák. Jimmy Maymann, aki a The Huffington Post és a TechCrunch ITblog nemzetközi növekedéséért felel bizakodóan nyilatkozott.

"Az újságírás jövője jónak tűnik, de ugyanakkor erősen függ az üzleti modellektől is. A nyomtatott kiadványok egyre több olvasót és hirdetőpartnert veszítenek el, ezek az ügyfelek az online világhoz csatlakoznak. Mindez azt eredményezi, hogy a hagyományos kiadók kénytelenek az online területen is megjelenni. Ki kell találniuk, hogy miként működik az internetes reklám és előfizetőket kell toborozniuk. A gond csak az, hogy a költségstruktúrájuk nem az online világhoz igazodik. Az, aki oknyomozó újságírással foglalkozni, kénytelen bizonyos költségekkel számolni. A The Guardian például hiába nagyon innovatív a világhálón, de erősen veszteséges."


"Én hiszek az ingyenes tartalmakban, de ezek az üzleti modellek nem működnek jelenleg, hosszú távon persze beválhatnak. Kicsit olyan ez az egész, mint a YouTube esetében: amikor elindították, akkor számos videó volt ott teljesen ingyen, míg ma vannak fizetős csatornák, amelyekre az emberek előfizethetnek. Talán valami hasonló történhet majd az újságpiacon is. Szerintem néhány éven belül meg lehet győzni a felhasználókat arról, hogy a minőségi tartalmakért fizetniük kell."

"Az alkalmazások nem jelentenek megoldást a problémára. A The Huffington Post például nem kérhetne semmilyen összeget a programjaiért, ugyanis csak a tartalmaink 25-30 százalékát állítjuk elő saját magunk és ez nem elég. Olyasmire van szükség, amit nem kaphatnak meg az emberek a következő sarkon ingyen. Az ingyenes tartalmakat közel sem lehet mindig könnyen megtalálni a világhálón, elég csak a Premier League vagy az NFL közvetítéseire gondolni. Ezekért a felhasználók készek fizetni. Ingyen biztos, hogy megtekinthetünk egy rövid videót, de ha a teljes mérkőzést látni akarjuk, akkor a pénztárcánkba kell nyúlnunk. Ez lehet a követendő példa a lapkiadóknak is" - jelentette ki Jimmy Maymann.

A szakember elmondta, hogy jelenleg látogatóik tíz százaléka olvassa a cikkeket okostelefonján keresztül, az iPad-tulajdonosok körében ugyanakkor ez a szám nő erősebben nő. A hosszabb anyagokat viszont a jövőben is leginkább PC-n vagy táblagépen olvassák majd el az emberek. A mobil készülékek mellett komoly szerep hárulhat a közösségi hálózatokra is. A Facebook ilyen szempontból fontosabb, mint a Google, mert jóval nagyobb felhasználói interakciót tesz lehetővé. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a látogatók hosszabb ideig maradnak az adott oldalon, több cikket olvasnak el és többet is kommentálnak.

"Fontos lenne, hogy mindenki a saját nevén írjon bejegyzéseket. Nem tartom helyesnek, hogy más embereket ész nélkül szidunk. Teljesen rendben van, hogy valakinek véleménye van, egészen addig, amíg tisztelettel viselkedik másokkal szemben. A The Huffington Postnál az olvasónak azonosítania kell magát, különben nem vehet részt a beszélgetésekben. A fejlődést nagyon nehéz feltartóztatni és a közösségi hálózatok nem fognak eltűnni. A közösségi média nagyon fontos egy-egy történet elterjesztésében, ez is részét képezi napjaink újságírásának. Azok az idők már elmúltak, amikor elég volt, ha valaki otthon ült és leírt egy történetet."

"Kiemelt cél, hogy az újságírók is bizonyos szempontból márkává váljanak. Vegyük például Arianna Huffingtont, aki rendkívül erős márka az Amerikai Egyesült Államokban, de Franciaországban, Spanyolországban vagy éppen Olaszországban is ilyen helyi újságírókat kerestünk. Ezek a személyiségek képezik a sikerünk alapjait" - hangsúlyozta végül Jimmy Maymann.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • nlght #5
    "Az, hogy mi magyarok ilyen keveset keresünk senkit nem érdekel, mert a filmkészítők bérét többnyire dollárban fizetik."

    Na ez az igazi probléma! Ezek az "okosok" el se tudják képzelni, hogy él a világ 80-90%-a...
    Kb. 1-1,5 milliárd ember (hasra ütve kis túlzással) többet visz haza, mint az Átlag Józsi, Ünnep Elek, Bac Ilus és Kandisz Nóra. A gazdag nyugati tulajdonban lévő cégek meg megpróbálják ráerőltetni 7 milliárd emberre azt az üzleti modellt, ami csak az 1/5-ének lenne elfogadható és csodálkoznak, hogy warezol a világ 4/5-e, sőt fel vannak háborodva és szarrá perelnek 1 tucat mp3-omért, hogy az unokád is adósságban nőjjön fel, mert meg vannak győződve, hogy te akkor is megvetted volna a terméket, ha nem töltöd le, ami nettó f*szság, de ha már letöltötted és elkaptunk, akkor fizesd ki 10000-szeresét... Ez olyan, mintha bemennél egy könyvesboltba, leülnél egy könyv mellé és lemásolnál belőle (fontos szó, nem egyenlő az ellopással) a füzetedbe pár oldalnyi szöveget, elkapnának és kifizetettnék veled a könyv árának 10000-szeresét...
  • Cat #4
    "Senki nem fog fizetni a hírekért, az időjárásért, a filmekért és a zenékért, ha egyszer megkaphatja ingyen"

    "azon a pár emberen, aki még megvesz egy cd-t vagy egy dvd-t. Még van 1-2 évük hátra."
    Azt kéne megérteni, hogy nem lesz hír, ha nem fizet valaki érte. Ha az újságkiadó nem kap pénzt, nem fizeti az újságírót, az meg nem csinál tartalmat. Olvashatsz blogokat oszt jónapot. Nem mellesleg ha megnézed a blogokat, 99%-ban reciklálják a mainstream média híreit; "olvastam x hírt, erről az a véleményem, hogy..."

    Filmet se fog csinálni senki, ha nem jön vissza az ára. (Vagy fizet érte az állam, mint nálunk... de az meg ugyanúgy a mi pénzünk, mert adóból megy.) A PC-s játékok példája tökéletesen megmutatta ezt, ezért jobb konzolon a kínálat.

    "filmeket nézni egy gombnyomással HD minőségben egy online tékából, mondjuk 50 ft/db áron?"
    Évtizede van ilyen, de nem 50 Ftért, nyilván. Neflix pl. már kifejezetten óriásnak számít.

    "Vagy legyen egy 300 forintos havidíj egy zenetárnál"
    Szintén van, és szintén nem ilyen olcsón.

    Az, hogy mi magyarok ilyen keveset keresünk senkit nem érdekel, mert a filmkészítők bérét többnyire dollárban fizetik.
  • Khelben #2
    Nem fogják fel, hogy vannak olyan dolgok, amiért már nem lehet pénzt kérni. Senki nem fog fizetni a hírekért, az időjárásért, a filmekért és a zenékért, ha egyszer megkaphatja ingyen. És nem üldözni kellene ezeket, hanem olyan szolgáltatást pakolni mögéje, amiért már lehet pénzt kérni. Pl. mikor tudok itthon filmeket nézni egy gombnyomással HD minőségben egy online tékából, mondjuk 50 ft/db áron? Mert ennyit pl kifizetnék azért, hogy ne kelljen végigvárnom a letöltést. Vagy legyen egy 300 forintos havidíj egy zenetárnál, aztán egy hónapig azt hallgatok, amit akarok. De legyen választék is, mert nem 50 filmből akarok válogatni, hanem mondjuk 5000-ből. Amíg ez nincs, addig csak marakodjanak a piac maradékán, azon a pár emberen, aki még megvesz egy cd-t vagy egy dvd-t. Még van 1-2 évük hátra.
  • AgentKis #1
    Hát az újságkiadók védessék le a híreket, majd pereljék az on-line konkurenciát. Ha ezt a zene- és film-kiadóknál már jól bevált rendszert használják, talán még 300 év múlva is lehet nyomtatott sajtó, mondjuk az addigra elfogyó papír helyett halottak bőrére nyomtatva...

    A posta is tehetne így az e-mail szolgáltatók, valamint a telefonos cégek SMS-e elleni fellépéssel. Mondván, hogy a drága tollal és tintával kézzel megírt minőségi levelek helyett csak a szemét karakterkészletek maradtak. A gyönyörű bélyegeket meg ne is említsük! Hiszen az is ennyi ember megélhetésének kulcsa!