MTI
Orbán Viktor megnyitotta a Kibertér Konferenciát
Ígéretes jövője van Magyarországon az informatikai szektor fejlesztésének Orbán Viktor miniszterelnök szerint.
A kormányfő ezt a budapesti kibertér-konferencia megnyitóján mondta, felidézve, hogy a magyarok mindig is élen jártak az informatikai szektor fejlesztésében: elég csak a matematikus Neumann Jánosra, a beszélőgépet feltaláló Kempelen Farkasra vagy a BASIC komputernyelv megalkotójára, Kemény Jánosra gondolni. Orbán Viktor szerint azonban az infokommunikációs technológia területének nemcsak komoly múltja van Magyarországon, hanem ígéretes jövője is.
Bár az informatika meglehetősen tőkeigényes terület - folytatta -, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a szektorban még "egy olyan méretű, tőkeszegény ország is képes komoly teljesítményt felmutatni, mint a mi hazánk. Ez valószínűleg azért van így, mert a kibervilág nemcsak az adatállományra, hanem elsősorban a szürkeállományra épül". Ezért a tőkeszegény országok az innovatív kezdeményezéseikkel hozzá tudnak járulni az IT- és a kiberszektor fejlődéséhez - mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "nekünk, magyaroknak az IT-szektor korlátlan lehetőséget nyújt a gazdaságunk fejlesztésére". Beszédében elmondta továbbá, hogy a magyarok nagyra becsülik azt a szabadságot is, amely csak egy virtuálisan létező, számítógépekből és kábelekből álló rendszerben, a kibertérben jelenik meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor: még mindig kevés felhasználónak jut eszébe, hogy a kibertérben nap mint nap bűncselekménynek eshet áldozatul. Tavaly az internetes bűnözés mértéke meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét - hívta fel a figyelmet, közölve: a magyar kormány álláspontja az, hogy a világ országainak különösen nagy erőfeszítést kell tenniük és együtt kell működniük a kibertér biztonságának megteremtéséért, és fel kell készülniük a kiberterrorizmus elleni harcra, mert ma már nem elképzelhetetlen, hogy valaki csekély ráfordítással és egy aránylag egyszerű gép segítségével egy egész állam működését megzavaró támadást indítson. "A kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is" - zárta szavait a kormányfő.
Orbán Viktor, Szemerkényi Réka miniszterelnöki főtanácsadó, Martonyi János külügyminiszter, William Hague brit külügyminiszter és Kim Szung Han, a Koreai Köztársaság külügy- és kereskedelmi miniszterhelyettese
Martonyi János külügyminiszter szerint a kibertér globális, ezért az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákra is globális együttműködéssel kell megoldást találni. A budapesti kibertér-konferencián a felszólalók a világháló előnyei mellett a kockázatokra is felhívták a figyelmet. A tárcavezető kiemelte, hogy a kihívások kezelésében a kormányoknak a civil szervezetek és a vállalatok, a gazdasági szektor segítségét, szakértelmét is igénybe kell venniük. Martonyi János a konferencia megnyitóján azt mondta, az internet átalakítja a világot, az emberek mindennapi életét, segíti a hozzáférést a tudáshoz, az eszmecserét és az innovációt. Az előnyök mellett azonban fenyegetések is megjelennek, és ezekre megoldást kell találni, hogy teljes mértékben kihasználhassák a kiberteret - tette hozzá.
A tanácskozás mottója: bizalommal és biztonsággal a szabadságért és fejlődésért - idézte fel. Kiemelte: az első ilyen jellegű tanácskozás, a tavalyi londoni konferencia után Budapesten politikai vezetők, nagyvállalatok és civil szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy a kibertérrel kapcsolatos legfontosabb és legnehezebb kérdéseket megvitassák meg.
William Hague brit külügyminiszter a megnyitón arról beszélt, hogy nemzetközi konszenzusra van szükség a kibertér jövőjének alakításában, ami sürgős és megkerülhetetlen feladat. Ez nem egy új szerződés megkötését jelenti, hanem bizonyos alapelvek elfogadását - fogalmazott, példaként említve a sokszínűség tolerálását, a magánszféra védelmét és az együttműködést a kiberbűnözés elleni harcban. Azt mondta, azért is elengedhetetlen az országok közötti konszenzus megteremtése, mert a szervezett kiberbűnözés hatalmas fenyegetést jelent, hiszen sosem volt olyan könnyű dolguk a számítógépes bűncselekmények elkövetőinek, mint manapság. Gyakoriak a jól szervezett számítógépes támadások a kormányok és a vállalatok ellen, és mivel a kiberbűnözésnek nincsenek határai, minden országot érinthet, össze kell fogniuk a megoldásért - mutatott rá.
Elmondta, hogy több országnak nincs megfelelő számítógépes infrastruktúrája a támadások kivédésére, ezért segíteni kell nekik. A brit politikus arra is kitért, vannak olyan országok is, amelyek meg akarják őrizni az állami kontrollt az internet felett is, holott az a cél, hogy a kibertér nyitott ás átlátható legyen, és mindenkinek biztonságos, szabad hozzáférést biztosítsanak a világhálóhoz.
Orbán Viktor miniszterelnök, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Carl Bildt svéd külügyminiszter, William Hague brit külügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter és Kim Szung Han, a Koreai Köztársaság külügy- és kereskedelmi miniszterhelyettese
Kim Szung Han dél-koreai külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy rendkívül gyorsan változik a kibertér, ennek nyomán pedig a politika, a gazdaság, a társadalom és a nemzetközi kapcsolatok is. Az információ és a tudás egyre jelentősebbé válik - mondta. Úgy vélte, ugyanakkor több kihívással - például a kiberbűnözéssel és az adatlopással - is szembe kell nézni, a számítógépes támadások akár a nemzetközi biztonságot is veszélyeztethetik. Ezért a kibertér előnyeit ki kell használni, a problémákra pedig megoldást kell találni - emelte ki. Hangoztatta, a kibertérnek nyitottnak és szabadnak, biztonságosnak és megbízhatónak kell lennie. A dél-koreai politikus reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekről a budapesti konferencia után a jövő évi, Szöulban megrendezendő eseményen is eredményesen tanácskozhatnak majd. "A szabad kibertér példátlan lehetőségeket nyitott meg az emberiség előtt, ugyanakkor globális politikai események katalizátoraként súlyos külpolitikai konfliktusokat is okoz, ezért a kibertér szabad és biztonságos használatának garantálása közös cél" - mondta Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke kifejtette: a legdinamikusabb növekedés a harmadik világban tapasztalható, ahol az internetfelhasználók száma három év alatt a fejlett világ felhasználóinak háromszorosára emelkedett. Szerinte az arab tavasz példája is mutatja, a legerőteljesebb hatást is a harmadik világban fejti ki a kibertér szabad használata.
Az elnyomó rezsimeket nem önmagában a közösségi média dönti meg, hanem a szabad kibertérhez hozzáférő lakosság. A közösségi média használata a folyamatokat csak felgyorsítja, de egyúttal garantálja azt is, hogy az elkövetett atrocitások, az emberi jogok megsértése ne kerülje el a világ közvéleményének a figyelmét - tette hozzá. Catherine Ashton hangsúlyozta: a kibertér nemcsak lehetőségeket nyit meg a társadalmak előtt, hanem kihívásokat is támaszt: a nyílt kibertér ugyanis sérülékennyé, bűnöző és kártékony szándék célpontjává is teszi a társadalmakat. Közös feladat arról gondoskodni, hogy az internet ne eshessen saját sikere áldozatává. Szerinte ezen a téren van teendő bőven, amint azt egy uniós tanulmány is példázza, amelynek megállapítása szerint az EU-ban az internetfelhasználók 29 százaléka nem meri pénz- és banki ügyeinek intézését az internetre bízni.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Mindemellett semmiféle ürügyet sem lehet felhozni az internet használatának korlátozására - vélekedett az uniós biztos. A nyílt és szabad használatot egységes fellépéssel kell garantálni. Egységesen kell kiállni a szabadság értékeinek terjesztése és védelme mellett, és gondoskodni kell arról, hogy mindenki tudatában legyen az ebben rá háruló felelősségnek. Meg kell állapodni az országok közötti megértést garantáló magatartási normákban, és ennek érdekében folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket is - folytatta Cathrine Ashton. A bizalom kiépítésére nemcsak országok, hanem a kormányok, a magánszféra és a lakosság viszonylatában is szükség van. Alapelvként kell elfogadni, hogy a kibertéren jelentkező politikai konfliktusokra a genfi konvenció szabályait, a kiberbűnözésre pedig a budapesti konvenció szabályait kell irányadónak tekinteni - mondta.
Az uniós biztos hangsúlyozta: a magánszféra és a társadalom fenyegetettsége soha nem volt még olyan magas, mint manapság, ugyanakkor a szabad kibertér által inspirált kreativitás és szabadságtudat sem emelkedett még olyan magas szintre, mint mostanában. A szabad kibertér egy példátlan sikertörténet, és "a mi feladatunk annak garantálása, hogy ez így is maradjon" - mondta Catherine Ashton a kibertér-konferencián.
Csak az internet szabadságának biztosításával és a kibertér biztonságának garantálásával lehet az emberiség összekapcsolásának előnyeit kihasználni, és a kockázatokat elhárítani - hangsúlyozta Carl Bildt svéd külügyminiszter a tanácskozáson. Azt mondta, a világ alig húsz év leforgása alatt eljutott az első személyi számítógépektől a hipersebességű hálózati kapcsolatokig. A kapcsolatot biztosító technológiai fejlesztési eredmények még a számítástechnikai kapacitás robbanásszerű növekedését is felülmúlják. Mára az összekapcsolt számítástechnikai eszközök száma meghaladja a Föld lakosainak számát. Hatmilliárd mobiltelefon-előfizetés létezik a világon, négyszer annyi, mint fix telefonvonal és hétszer annyi, mint fix internetkapcsolat. A mobil adatforgalom a következő öt évben tizenötszörösére növekedhet, és addigra a világ lakosságának 85 százaléka hozzáférhet majd - sorolta az adatokat.
A svéd külügyminiszter rámutatott, hogy a mennyiségi ugrás drámai társadalmi változásokat is okoz: amellett, hogy új lehetőségeket nyit meg a gazdasági növekedésre és a jólét fokozására, ellenállásra, a zárt társadalmakat a szabad információáramlás korlátozására készteti. Csak két kulcsfontosságú feladat megoldása szabadíthatja fel igazán a globális kapcsolattartásban rejlő fejlődési potenciált: az egyik az egyik az internet szabadságának, a másik pedig a biztonságának garantálása.
Az információ szabadságának biztosítása amellett, hogy elsősorban az egyén szabadságjogainak garantálását jelenti, az országok gazdasági növekedési kilátásait is befolyásolja: az a nemzet, amelyik korlátozza az információ szabad áramlását, saját fejlődésének vet gátat - emelte ki. Carl Bildt emlékeztetett, hogy idén júniusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa korszakalkotó döntést hozott: a véleménynyilvánítás szabadsága az online világban is ugyanúgy az alapvető emberi jogok közé tartozik, mint az "offline" világban.
Catherine Ashton és Toomas Hendrik Ilves észt államfő
Toomas Hendrik Ilves észt államfő azt hangsúlyozta, hogy az internet biztonságát az államnak kell garantálnia, mivel a magánszféra erre sokszor nem képes, vagy nem hajlandó. Azt mondta, míg korábban egy ország javait területének elfoglalásával lehetett csak megszerezni, addig mára ezt már meg lehet tenni a szellemi tulajdon ellopásával, adatok megsemmisítésével, rendszerek megbénításával is. Az informatikai érában nem lehet elválasztani a katonai védelmet a civil társadalom informatikai biztonságának garantálásától, mivel a civil társadalom ellen indított kibertámadás is "romba döntheti" az országot - magyarázta. Különösen egy olyan országban, mint Észtország - tette hozzá -, ahol a lakosság egynegyede interneten adja le a szavazatát, és a banki tranzakciók 95 százalékát online bonyolítják le.
A kormányfő ezt a budapesti kibertér-konferencia megnyitóján mondta, felidézve, hogy a magyarok mindig is élen jártak az informatikai szektor fejlesztésében: elég csak a matematikus Neumann Jánosra, a beszélőgépet feltaláló Kempelen Farkasra vagy a BASIC komputernyelv megalkotójára, Kemény Jánosra gondolni. Orbán Viktor szerint azonban az infokommunikációs technológia területének nemcsak komoly múltja van Magyarországon, hanem ígéretes jövője is.
Bár az informatika meglehetősen tőkeigényes terület - folytatta -, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a szektorban még "egy olyan méretű, tőkeszegény ország is képes komoly teljesítményt felmutatni, mint a mi hazánk. Ez valószínűleg azért van így, mert a kibervilág nemcsak az adatállományra, hanem elsősorban a szürkeállományra épül". Ezért a tőkeszegény országok az innovatív kezdeményezéseikkel hozzá tudnak járulni az IT- és a kiberszektor fejlődéséhez - mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "nekünk, magyaroknak az IT-szektor korlátlan lehetőséget nyújt a gazdaságunk fejlesztésére". Beszédében elmondta továbbá, hogy a magyarok nagyra becsülik azt a szabadságot is, amely csak egy virtuálisan létező, számítógépekből és kábelekből álló rendszerben, a kibertérben jelenik meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor: még mindig kevés felhasználónak jut eszébe, hogy a kibertérben nap mint nap bűncselekménynek eshet áldozatul. Tavaly az internetes bűnözés mértéke meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét - hívta fel a figyelmet, közölve: a magyar kormány álláspontja az, hogy a világ országainak különösen nagy erőfeszítést kell tenniük és együtt kell működniük a kibertér biztonságának megteremtéséért, és fel kell készülniük a kiberterrorizmus elleni harcra, mert ma már nem elképzelhetetlen, hogy valaki csekély ráfordítással és egy aránylag egyszerű gép segítségével egy egész állam működését megzavaró támadást indítson. "A kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is" - zárta szavait a kormányfő.
Orbán Viktor, Szemerkényi Réka miniszterelnöki főtanácsadó, Martonyi János külügyminiszter, William Hague brit külügyminiszter és Kim Szung Han, a Koreai Köztársaság külügy- és kereskedelmi miniszterhelyettese
Martonyi János külügyminiszter szerint a kibertér globális, ezért az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákra is globális együttműködéssel kell megoldást találni. A budapesti kibertér-konferencián a felszólalók a világháló előnyei mellett a kockázatokra is felhívták a figyelmet. A tárcavezető kiemelte, hogy a kihívások kezelésében a kormányoknak a civil szervezetek és a vállalatok, a gazdasági szektor segítségét, szakértelmét is igénybe kell venniük. Martonyi János a konferencia megnyitóján azt mondta, az internet átalakítja a világot, az emberek mindennapi életét, segíti a hozzáférést a tudáshoz, az eszmecserét és az innovációt. Az előnyök mellett azonban fenyegetések is megjelennek, és ezekre megoldást kell találni, hogy teljes mértékben kihasználhassák a kiberteret - tette hozzá.
A tanácskozás mottója: bizalommal és biztonsággal a szabadságért és fejlődésért - idézte fel. Kiemelte: az első ilyen jellegű tanácskozás, a tavalyi londoni konferencia után Budapesten politikai vezetők, nagyvállalatok és civil szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy a kibertérrel kapcsolatos legfontosabb és legnehezebb kérdéseket megvitassák meg.
William Hague brit külügyminiszter a megnyitón arról beszélt, hogy nemzetközi konszenzusra van szükség a kibertér jövőjének alakításában, ami sürgős és megkerülhetetlen feladat. Ez nem egy új szerződés megkötését jelenti, hanem bizonyos alapelvek elfogadását - fogalmazott, példaként említve a sokszínűség tolerálását, a magánszféra védelmét és az együttműködést a kiberbűnözés elleni harcban. Azt mondta, azért is elengedhetetlen az országok közötti konszenzus megteremtése, mert a szervezett kiberbűnözés hatalmas fenyegetést jelent, hiszen sosem volt olyan könnyű dolguk a számítógépes bűncselekmények elkövetőinek, mint manapság. Gyakoriak a jól szervezett számítógépes támadások a kormányok és a vállalatok ellen, és mivel a kiberbűnözésnek nincsenek határai, minden országot érinthet, össze kell fogniuk a megoldásért - mutatott rá.
Elmondta, hogy több országnak nincs megfelelő számítógépes infrastruktúrája a támadások kivédésére, ezért segíteni kell nekik. A brit politikus arra is kitért, vannak olyan országok is, amelyek meg akarják őrizni az állami kontrollt az internet felett is, holott az a cél, hogy a kibertér nyitott ás átlátható legyen, és mindenkinek biztonságos, szabad hozzáférést biztosítsanak a világhálóhoz.
Orbán Viktor miniszterelnök, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Carl Bildt svéd külügyminiszter, William Hague brit külügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter és Kim Szung Han, a Koreai Köztársaság külügy- és kereskedelmi miniszterhelyettese
Kim Szung Han dél-koreai külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy rendkívül gyorsan változik a kibertér, ennek nyomán pedig a politika, a gazdaság, a társadalom és a nemzetközi kapcsolatok is. Az információ és a tudás egyre jelentősebbé válik - mondta. Úgy vélte, ugyanakkor több kihívással - például a kiberbűnözéssel és az adatlopással - is szembe kell nézni, a számítógépes támadások akár a nemzetközi biztonságot is veszélyeztethetik. Ezért a kibertér előnyeit ki kell használni, a problémákra pedig megoldást kell találni - emelte ki. Hangoztatta, a kibertérnek nyitottnak és szabadnak, biztonságosnak és megbízhatónak kell lennie. A dél-koreai politikus reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekről a budapesti konferencia után a jövő évi, Szöulban megrendezendő eseményen is eredményesen tanácskozhatnak majd. "A szabad kibertér példátlan lehetőségeket nyitott meg az emberiség előtt, ugyanakkor globális politikai események katalizátoraként súlyos külpolitikai konfliktusokat is okoz, ezért a kibertér szabad és biztonságos használatának garantálása közös cél" - mondta Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke kifejtette: a legdinamikusabb növekedés a harmadik világban tapasztalható, ahol az internetfelhasználók száma három év alatt a fejlett világ felhasználóinak háromszorosára emelkedett. Szerinte az arab tavasz példája is mutatja, a legerőteljesebb hatást is a harmadik világban fejti ki a kibertér szabad használata.
Az elnyomó rezsimeket nem önmagában a közösségi média dönti meg, hanem a szabad kibertérhez hozzáférő lakosság. A közösségi média használata a folyamatokat csak felgyorsítja, de egyúttal garantálja azt is, hogy az elkövetett atrocitások, az emberi jogok megsértése ne kerülje el a világ közvéleményének a figyelmét - tette hozzá. Catherine Ashton hangsúlyozta: a kibertér nemcsak lehetőségeket nyit meg a társadalmak előtt, hanem kihívásokat is támaszt: a nyílt kibertér ugyanis sérülékennyé, bűnöző és kártékony szándék célpontjává is teszi a társadalmakat. Közös feladat arról gondoskodni, hogy az internet ne eshessen saját sikere áldozatává. Szerinte ezen a téren van teendő bőven, amint azt egy uniós tanulmány is példázza, amelynek megállapítása szerint az EU-ban az internetfelhasználók 29 százaléka nem meri pénz- és banki ügyeinek intézését az internetre bízni.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Mindemellett semmiféle ürügyet sem lehet felhozni az internet használatának korlátozására - vélekedett az uniós biztos. A nyílt és szabad használatot egységes fellépéssel kell garantálni. Egységesen kell kiállni a szabadság értékeinek terjesztése és védelme mellett, és gondoskodni kell arról, hogy mindenki tudatában legyen az ebben rá háruló felelősségnek. Meg kell állapodni az országok közötti megértést garantáló magatartási normákban, és ennek érdekében folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket is - folytatta Cathrine Ashton. A bizalom kiépítésére nemcsak országok, hanem a kormányok, a magánszféra és a lakosság viszonylatában is szükség van. Alapelvként kell elfogadni, hogy a kibertéren jelentkező politikai konfliktusokra a genfi konvenció szabályait, a kiberbűnözésre pedig a budapesti konvenció szabályait kell irányadónak tekinteni - mondta.
Az uniós biztos hangsúlyozta: a magánszféra és a társadalom fenyegetettsége soha nem volt még olyan magas, mint manapság, ugyanakkor a szabad kibertér által inspirált kreativitás és szabadságtudat sem emelkedett még olyan magas szintre, mint mostanában. A szabad kibertér egy példátlan sikertörténet, és "a mi feladatunk annak garantálása, hogy ez így is maradjon" - mondta Catherine Ashton a kibertér-konferencián.
Csak az internet szabadságának biztosításával és a kibertér biztonságának garantálásával lehet az emberiség összekapcsolásának előnyeit kihasználni, és a kockázatokat elhárítani - hangsúlyozta Carl Bildt svéd külügyminiszter a tanácskozáson. Azt mondta, a világ alig húsz év leforgása alatt eljutott az első személyi számítógépektől a hipersebességű hálózati kapcsolatokig. A kapcsolatot biztosító technológiai fejlesztési eredmények még a számítástechnikai kapacitás robbanásszerű növekedését is felülmúlják. Mára az összekapcsolt számítástechnikai eszközök száma meghaladja a Föld lakosainak számát. Hatmilliárd mobiltelefon-előfizetés létezik a világon, négyszer annyi, mint fix telefonvonal és hétszer annyi, mint fix internetkapcsolat. A mobil adatforgalom a következő öt évben tizenötszörösére növekedhet, és addigra a világ lakosságának 85 százaléka hozzáférhet majd - sorolta az adatokat.
A svéd külügyminiszter rámutatott, hogy a mennyiségi ugrás drámai társadalmi változásokat is okoz: amellett, hogy új lehetőségeket nyit meg a gazdasági növekedésre és a jólét fokozására, ellenállásra, a zárt társadalmakat a szabad információáramlás korlátozására készteti. Csak két kulcsfontosságú feladat megoldása szabadíthatja fel igazán a globális kapcsolattartásban rejlő fejlődési potenciált: az egyik az egyik az internet szabadságának, a másik pedig a biztonságának garantálása.
Az információ szabadságának biztosítása amellett, hogy elsősorban az egyén szabadságjogainak garantálását jelenti, az országok gazdasági növekedési kilátásait is befolyásolja: az a nemzet, amelyik korlátozza az információ szabad áramlását, saját fejlődésének vet gátat - emelte ki. Carl Bildt emlékeztetett, hogy idén júniusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa korszakalkotó döntést hozott: a véleménynyilvánítás szabadsága az online világban is ugyanúgy az alapvető emberi jogok közé tartozik, mint az "offline" világban.
Catherine Ashton és Toomas Hendrik Ilves észt államfő
Toomas Hendrik Ilves észt államfő azt hangsúlyozta, hogy az internet biztonságát az államnak kell garantálnia, mivel a magánszféra erre sokszor nem képes, vagy nem hajlandó. Azt mondta, míg korábban egy ország javait területének elfoglalásával lehetett csak megszerezni, addig mára ezt már meg lehet tenni a szellemi tulajdon ellopásával, adatok megsemmisítésével, rendszerek megbénításával is. Az informatikai érában nem lehet elválasztani a katonai védelmet a civil társadalom informatikai biztonságának garantálásától, mivel a civil társadalom ellen indított kibertámadás is "romba döntheti" az országot - magyarázta. Különösen egy olyan országban, mint Észtország - tette hozzá -, ahol a lakosság egynegyede interneten adja le a szavazatát, és a banki tranzakciók 95 százalékát online bonyolítják le.
