Szerdától kétnapos nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten a kibertér hálózati és tartalmi fejlődésének, szabad és biztonságos használatának előmozdítására.

A tanácskozás témájával kapcsolatban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának egyetemi tanára kifejtette, a kibertér a számítógépek, a digitális világ birodalma. Legfőbb jellemzője, hogy minden művelet algoritmusok alapján készített programok végrehajtását jelenti, jelek áramlanak a számítógépek között. Kiépülésével, elterjedésével az internet a világot átszövő globális rendszerré vált, ezért újabban gyakran nevezik digitális univerzumnak is. Benczúr András kitért arra: gyakran mondják, hogy a kibertér virtuális, mintha ezzel a nem valóságos voltára utalnának. Pedig nagyon is valóságos: létező, mesterséges része a valóságnak - mutatott rá. Kiemelte, a gyors információfeldolgozás és -áramlás segítségével hatékonyabbá, gyorsabbá tehető sok folyamat, jobb döntések születhetnek.

Ehhez azonban rá kell bízni az adatokat és a programokat a kibertérre, amelyen belül nem lehet az adatáramlást, a hozzáférést teljesen irányítás alatt tartani, hiszen ezt is csak programok biztosítják. Verseny folyik a védelmet adó és a behatoló programok készítői között - emelte ki. Úgy fogalmazott: "a régi tikosítás, rejtjelezés és a rejtjelfejtés versenyfutása folytatódik, sokkal nagyobb tétekkel". Felhívta a figyelmet arra, hogy a mindennapi élet legalább olyan mértékben függ a kibertér működésétől, mint a közművek - az energia-, a vízszolgáltatás - működésétől. Több feladat ellátása alapul azon, hogy folyamatosan számítógépek működnek a háttérben. A banki szolgáltatások, a közigazgatási eljárások, a szórakozás, a vásárlás, az internet használata, a közösségi hálók mind erre épülnek - közölte.

Arra is kitért, hogy a mindennapokban gyakori a kapcsolat a civil szféra kiberterével, és minden, a kibertéren keresztüli kommunikáció nyomot hagy, az emberek szándékától függetlenül pedig személyes információikat hordozó készülékeik kapcsolódhatnak a kibertérhez. Például a Facebookon az emberek mindennapi viselkedéséről hatalmas mennyiségű adat gyűlt már össze - figyelmeztetett. Véleménye szerint ezért kell megfelelő titkosítást biztosító kommunikációt használni, az eszközök védettségét rendszeresen ellenőrizni, frissíteni. A digitális kommunikációban csak látszólag azonosítható a másik fél, amennyire lehet, ellenőrizni kell, kivel, mivel lépünk kapcsolatba - emelte ki. Megjegyezte: a kibertér lényegében "falak nélküli világ", és ezen belül kell megoldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét. A brit külügyminiszter nyilatkozatban kérte a nemzetközi közösséget a széles körű részvételre.

Benczúr András szerint a globális infrastruktúrának egyértelműen arra van szüksége, hogy a jogi, működtetési és védelmi kérdésekre összehangolt megoldásokat, szabályozásokat dolgozzanak ki. A felmerülő problémák egy részére szabványokat, szabványosított védelmi és titkosítási protokollokat vezetnek be. A biztonságot érintő, határokon átnyúló rendszerek hátterében álló informatikai infrastruktúra és kibertér közös védelme nyilvánvalóan csak az országok együttműködésével valósítható meg - mondta, hozzáfűzve: ez az együttműködés általában nem publikus.

William Hague - aki Francis Maude kabinettitkárral együtt jelen lesz a rendezvényen - a brit külügyminisztérium honlapján megjelent felhívásában felszólította a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket, a civil társadalom képviselőit és az iparági szakértőket, hogy "gyűljenek össze Budapesten, és foglalkozzanak korunk egyik nagy kihívásával". Hague szerint a kibertér komoly kihívást jelent, ugyanakkor hatalmas lehetőségeket is kínál, különösen a gazdasági és a társadalmi fejlődés terén.

A brit külügyminiszter felidézte, hogy tavaly novemberben Londonban rendezték a kibertér-konferenciát, és ezen a rendezvényen elindult a párbeszéd a kibertérrel kapcsolatos kérdésekről, valamint meghatározták a biztonságos, ellenállóképes és megbízható globális digitális környezet kiépítését célzó további munka napirendjét. Az október 4-5-ei budapesti konferencia a londoni rendezvényre alapozódik, és továbbviszi a Londonban megvitatott témákat, vagyis a gazdasági növekedés és fejlődés, a társadalmi előnyök, a kiberbűnözés, a biztonságos és megbízható hozzáférés, valamint a nemzetközi biztonság kérdéseit.

A brit külügyminiszter szerint a budapesti konferenciát olyan időszakban rendezik, amikor mind fontosabb kérdéssé válik az internet irányítása, tekintettel arra, hogy évente többmilliárd euró kárt okoz a világgazdaságnak a kiberbűnözés, minden évben növekszik az egyes országok infrastruktúrái ellen intézett kibertámadások száma, és e támadásokat mind fejlettebb eszközökkel követik el. Hague szerint a londoni konferencián, amelyen hatvan országból - köztük Oroszországból és Kínából - hétszáznál többen vettek részt, világossá vált, hogy egyre nagyobb az igény világszerte az internet biztonságos jövőjének megteremtésére. Reméli, hogy a budapesti konferencia lendületet ad a kibertérről zajló nemzetközi vitának.

A brit külügyminiszter szerint meg kell határozni a felelősségi körök egyensúlyát, de eközben védeni kell az emberi jogokat is az információ és a gondolatok további szabad áramlása érdekében, mivel ez az alapelv is hozzájárult ahhoz, hogy az internet mára dinamikus erővé válhatott.