Berta Sándor
Lezárult a klasszikus szerzői jog korszaka
Az Osztrák Médianapok keretében néhány szakember azt mondta, hogy lezárult a klasszikus értelemben vett szerzői jog korszaka, míg mások ezzel nem értettek egyet.
A rendezvény fő mottója az volt, hogy a tartalmakhoz való szabad hozzáférés nem azt jelenti, hogy minden ingyen van. A szabadon elérhető alkotásokra is vonatkozhat ugyanis a szerzői jog, elég például csak a Creative Commons licencre gondolni. Hannes Eder, a Universal Music Austria képviselőjének vélekedése szerint szükség lenne arra, hogy a szerzői jogokat képviselő szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak, mert csak így léphetnek fel hatékonyan a védett tartalmak online terjesztése ellen. Jelenleg a szükséges adatok (IP-cím) megszerzéséhez bírói engedélyek kellenek, holott "senki sem akar kémkedni az emberek után".
Gerald Grünberger, az Osztrák Újságok Szövetségének (VÖZ) ügyvezetője olyan jogot sürgetett, amelynek értelmében a Google-t és más keresőszolgáltatások üzemeltetőit is kötelezni lehet a jogdíjak fizetésére. Egy hasonló javaslat Németországban komoly vitákat váltott ki, sokan a véleményszabadság korlátozásának fognák fel, ha egy ilyen jog megjelenne. Matthias Leonardy, a GVU nevű német szerzői jogvédő társaság munkatársa szerint előbb vagy utóbb meg kell húzni a határokat, s az előírt dolgokat be is kell tartatni. Vagyis a jogszabályok mit sem érnek akkor, ha nincs, aki betartassa őket.
Michael Reimon író viszont teljesen más szemszögből közelítette meg a kérdést. Mindenekelőtt óva intett mindenkit attól, hogy a szerzői jog védelme során a szolgáltatók és a jogvédők olyan jogi és műszaki megoldásokat használjanak fel, amelyek aggályosak és amelyek lehetőé teszik a cenzúrát. A politika nem korlátozhatja a kommunikációs lehetőségeket. Új értékesítési és terjesztési modelleket kell keresni. "El tudok képzelni egy szórakoztatóipar nélküli jövőt" - tette hozzá Reimon.
Alfred Noll bécsi ügyvéd szerint pedig a szerzői jogról "extrém felületesen" folyik a vita. Nem annak kell a középpontban lennie, hogy ki, mikor és mit csinált a világhálón. "Milyen kreatív termékeket és produkciókat akarunk és ezért milyen erőforrásokat és eszközöket vagyunk hajlandók felvonultatni?" - tette fel a kérdést Noll.
A rendezvény fő mottója az volt, hogy a tartalmakhoz való szabad hozzáférés nem azt jelenti, hogy minden ingyen van. A szabadon elérhető alkotásokra is vonatkozhat ugyanis a szerzői jog, elég például csak a Creative Commons licencre gondolni. Hannes Eder, a Universal Music Austria képviselőjének vélekedése szerint szükség lenne arra, hogy a szerzői jogokat képviselő szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak, mert csak így léphetnek fel hatékonyan a védett tartalmak online terjesztése ellen. Jelenleg a szükséges adatok (IP-cím) megszerzéséhez bírói engedélyek kellenek, holott "senki sem akar kémkedni az emberek után".
Gerald Grünberger, az Osztrák Újságok Szövetségének (VÖZ) ügyvezetője olyan jogot sürgetett, amelynek értelmében a Google-t és más keresőszolgáltatások üzemeltetőit is kötelezni lehet a jogdíjak fizetésére. Egy hasonló javaslat Németországban komoly vitákat váltott ki, sokan a véleményszabadság korlátozásának fognák fel, ha egy ilyen jog megjelenne. Matthias Leonardy, a GVU nevű német szerzői jogvédő társaság munkatársa szerint előbb vagy utóbb meg kell húzni a határokat, s az előírt dolgokat be is kell tartatni. Vagyis a jogszabályok mit sem érnek akkor, ha nincs, aki betartassa őket.
Michael Reimon író viszont teljesen más szemszögből közelítette meg a kérdést. Mindenekelőtt óva intett mindenkit attól, hogy a szerzői jog védelme során a szolgáltatók és a jogvédők olyan jogi és műszaki megoldásokat használjanak fel, amelyek aggályosak és amelyek lehetőé teszik a cenzúrát. A politika nem korlátozhatja a kommunikációs lehetőségeket. Új értékesítési és terjesztési modelleket kell keresni. "El tudok képzelni egy szórakoztatóipar nélküli jövőt" - tette hozzá Reimon.
Alfred Noll bécsi ügyvéd szerint pedig a szerzői jogról "extrém felületesen" folyik a vita. Nem annak kell a középpontban lennie, hogy ki, mikor és mit csinált a világhálón. "Milyen kreatív termékeket és produkciókat akarunk és ezért milyen erőforrásokat és eszközöket vagyunk hajlandók felvonultatni?" - tette fel a kérdést Noll.