A világhálón sokkal több információ van annál, mint amennyit egyetlen ember képes lenne feldolgozni. Egy amerikai szakember úgy vélte, ezért leszünk egyre intelligensebbek.

David Weinberger filozófus, újságíró és író. A Cluetrain Manifesto című könyve 1999-ben jelent meg, s azzal foglalkozik, hogy milyen kapcsolat alakul ki a piacok és az ügyfelek között az internet korszakában. Emellett több kötetben is azt vette górcső alá, hogy a kibertér miként változtatja meg az emberei kapcsolatokat, a kommunikációt és a társadalmat.

"A világháló intelligensebbé tesz bennünket és egy olyan fantasztikus eszköz, ami elősegíti, hogy hozzáférhessünk a tudáshoz. Az internet miatt persze a tudás is megváltozott, a régi tudományos intézetek már nem tudják, hogy mit kezdjenek ezzel a jelenséggel. Nagyon nem voltak felkészülve az online világra és igazából ez okozza a mostani oktatási válságot. A tudás ugyanis régen egy kis ötlethalmazt jelentett, ezek az ötletek mindig jónak számítottak és ezekben hinni kellett. A nyugati kultúrában a tudás mindig egy olyan dolog volt, amit megszűrtek."

"Ez elsősorban az adattároló megoldásoktól függött, hiszen csak kevés információ fért el a papíron, ráadásul a könyvtárakban és a polcokon is kevés hely volt. Most viszont elérhető számunkra az internet, aminek gyakorlatilag korlátlan a tárolókapacitása és ez nagyon jelentős mértékben megváltoztatja a tudás fogalmát. Már nem kell megszűrni az információkat és mindenről lehet beszélni, ugyanakkor rá kellett döbbennünk, hogy a több tudás és információ miatt nem leszünk egységesebbek, ellenkezőleg: viták indulnak" - jelentette ki a szakember.

Weinberger szerint az internet olyan helyzetbe hozza az embereket, hogy bármikor megtalálhatnak másokat és megoszthatják velük a saját világképüket. Ezáltal az álláspontok egyrészt erősödnek, másrészt radikalizálódnak. A kibertérben számos olyan reményteljes dolog van, például a fórumok és a blogok, amelyek segítségével a felhasználók beszélgethetnek, sőt, vitatkozhatnak. Ezenkívül azt sem szabad elfelejteni, hogy másodperceken belül hozzáférhetünk olyan adatokhoz, amiknek a kikeresése egy könyvtárban akár hosszú órákba telne, és rendkívül sok és változatos tartalom közül válogathatunk.

"A világháló pont azért válhat naggyá, mert nincs központi vezető szintje. Nincs menedzsmentje, amely arról dönthet, hogy nyilvánosságra hozható-e az adott bejegyzés vagy sem, miként azt sem kérdőjelezheti meg senki, hogy milyen címet használhatok egy honlapon. Az internetnek nincs központja és ezért tudott ilyen mértékben növekedni. Az emberi agy nem tudja feldolgozni ezeket az információ-folyamatokat, a hálózatok ugyanakkor bizonyos szempontból jobban tudják ezeket a dolgokat, mint az egyes személyek. Mindez arra vezethető vissza, hogy korlátlanul növekedhetnek és hatalmas mennyiségű információt dolgozhatnak fel. A hierarchiák nem működnek az online hálózatokban, ezért is bukik el olyan sok cég" - szögezte le az amerikai kutató.

Egy mai irodai dolgozó három percenként új feladatot végez: dokumentumot szerkeszt, táblázatot olvas, e-mailt ír, telefonál vagy böngészik a világhálón. Mindez azonban eltereli a figyelmét és könnyen megakadályozhatja az összefüggő gondolkodást. Maggie Jackson író szerint ez a folyamat könnyen egy digitális sötét középkorba vezetheti vissza az emberiséget. James Gleick író ugyanakkor úgy vélte, hogy az információk képezik az emberiség legértékesebb tulajdonát, de nem hiszi, hogy az adatok hálózati tárolása és lekérése butává tesz bennünket, csupán minden, amit megélünk megváltoztatja az agyunkat.