HENT hírlevél
Felhasználhatóak lesznek az árva művek
A szerzői jogi oltalom alatt álló, de ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogtulajdonosú filmek, könyvek nyilvánosan elérhetővé válhatnak az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által egyeztetett javaslat értelmében.
A jelenlegi uniós szabályok értelmében az ún. árva művek felhasználása (így digitalizása) szinte lehetetlen, hiszen jogtulajdonos hiányában nincs, aki engedélyt adhatna erre. Egy európai uniós javaslat ezt - a Magyarországon már kezelt - helyzetet oldaná fel azzal, hogy ezek felhasználására bizonyos kedvezményezett intézmények részére meghatározott feltételek mellett lehetőséget adna. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament már informálisan megegyezett a tervezett szabályozásról, amely előrelépést jelentene Európa kulturális örökségének digitalizálása felé is.
Az Európai Parlament honlapján olvasható közlemény szerint a javaslat könnyebbé és biztonságosabbá tenné az árva művek felhasználását olyan közintézmények számára, mint a múzeumok vagy könyvtárak. A szabályozási terv szerint árva műnek minősülnének azok az alkotások, amelyek jogtulajdonosa nem azonosítható, illetve nem található meg. A tervezet meghatározza azt is, milyen kritériumoknak szükséges megfelelnie a jogtulajdonos fellelésére irányuló ún. gondos kutatásnak.
Az árva mű státuszt elegendő lenne egyetlen tagállamban megállapítani ahhoz, hogy a minősítés az EU teljes területére érvényes legyen. Az árva mű státuszt elnyerő alkotások, amelyek lehetnek audiovizuális vagy nyomtatott tartalmak, könyvekben megjelent illusztrációkat is, az intézmények által végzett digitalizáción keresztül nyilvánosan elérhetővé válnának. A javaslat értelmében az árva műveket non-profit célra lehetne felhasználni, de lehetővé tennék, hogy a közintézmények ezek felhasználásával jövedelemhez jussanak, amely bevételt azonban kizárólag a jogtulajdonosok felkutatására és a digitalizáció költségeinek fedezésére használhatnának fel.
A tervezet kitér arra a lehetőségre is, hogy hogyan kezeljék, ha az árva művek jogtulajdonosai a felhasználást követően mégis ismertté válnának. E szerint, ha a jogtulajdonos jelentkezik, követelheti az árva mű státusz megszüntetését, egyúttal kérheti kompenzálását is. A szabályozás értelmében a jogdíjat eseti jelleggel állapítanák meg, figyelembe véve különösen, hogy a felhasználás nem kereskedelmi céllal történt, mely megoldással biztosítható, hogy a jogdíjak összege ne terhelje meg magas összeggel a felhasználó intézményt. A szabályozás elfogadásához az EP jogi szakbizottságának, majd az Európai Parlament és a Tanács formális jóváhagyása is szükséges.
A jelenlegi uniós szabályok értelmében az ún. árva művek felhasználása (így digitalizása) szinte lehetetlen, hiszen jogtulajdonos hiányában nincs, aki engedélyt adhatna erre. Egy európai uniós javaslat ezt - a Magyarországon már kezelt - helyzetet oldaná fel azzal, hogy ezek felhasználására bizonyos kedvezményezett intézmények részére meghatározott feltételek mellett lehetőséget adna. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament már informálisan megegyezett a tervezett szabályozásról, amely előrelépést jelentene Európa kulturális örökségének digitalizálása felé is.
Az Európai Parlament honlapján olvasható közlemény szerint a javaslat könnyebbé és biztonságosabbá tenné az árva művek felhasználását olyan közintézmények számára, mint a múzeumok vagy könyvtárak. A szabályozási terv szerint árva műnek minősülnének azok az alkotások, amelyek jogtulajdonosa nem azonosítható, illetve nem található meg. A tervezet meghatározza azt is, milyen kritériumoknak szükséges megfelelnie a jogtulajdonos fellelésére irányuló ún. gondos kutatásnak.
Az árva mű státuszt elegendő lenne egyetlen tagállamban megállapítani ahhoz, hogy a minősítés az EU teljes területére érvényes legyen. Az árva mű státuszt elnyerő alkotások, amelyek lehetnek audiovizuális vagy nyomtatott tartalmak, könyvekben megjelent illusztrációkat is, az intézmények által végzett digitalizáción keresztül nyilvánosan elérhetővé válnának. A javaslat értelmében az árva műveket non-profit célra lehetne felhasználni, de lehetővé tennék, hogy a közintézmények ezek felhasználásával jövedelemhez jussanak, amely bevételt azonban kizárólag a jogtulajdonosok felkutatására és a digitalizáció költségeinek fedezésére használhatnának fel.
A tervezet kitér arra a lehetőségre is, hogy hogyan kezeljék, ha az árva művek jogtulajdonosai a felhasználást követően mégis ismertté válnának. E szerint, ha a jogtulajdonos jelentkezik, követelheti az árva mű státusz megszüntetését, egyúttal kérheti kompenzálását is. A szabályozás értelmében a jogdíjat eseti jelleggel állapítanák meg, figyelembe véve különösen, hogy a felhasználás nem kereskedelmi céllal történt, mely megoldással biztosítható, hogy a jogdíjak összege ne terhelje meg magas összeggel a felhasználó intézményt. A szabályozás elfogadásához az EP jogi szakbizottságának, majd az Európai Parlament és a Tanács formális jóváhagyása is szükséges.