• sesquatch
    #1
    Egy lépés a helyes irányba, de szerintem nem elég.

    A megfelelő az lenne, ha egy olyan rendszert vezetnének be, ami pl. 10 évig adna monopóliumot a jogtulajdonosnak, utána a következő időszakot valamilyen pénzösszeggel kellene megváltani (a maximum időszak limitálva lenne). Amennyiben a jogtulajdonos nem jelentkezik, a mű köztulajdonba kerül.

    Így a legtöbb mű 10-20 év után köztulajdonba kerülne, mivel kereskedelmi alapon nem érné meg meghosszabítani.


    Olvastam egy érdekes elemzést arról, hogy ezen megoldás ellenében a nagy szerzői jogtulajdonos cégek miért inkább a szerző jog érvényességének meghosszabítását támogatják (kezdődött 10-20 évvel, most már a legtöbb országban a szerző halála + 50 /70 évnél tart). Az egyik lehetséges indok az, hogy az ingyen elérhető köztulajdonban levő művek hihetetlen versenyt támasztanának az új művekkel szemben. Gondoljuk el, pl. hogy mennyi pl. 1980 előtt írt / készített regény, vers, novella, kép, zene van. És mennyi szar új film :)...