Berta Sándor
Kanadában jogdíjat kell fizetni az esküvőkön lejátszott zenék után is
A Copyright Board of Canada nevű szerzői jogvédő szervezet nemrég úgy döntött, hogy jelentős mértékben növeli a nyilvános rendezvényekre vonatkozó jogdíjakat.
Kanadában a jövőben az esküvőkön és más nyilvános eseményeken lejátszott zeneszámok után is kötelező lesz jogdíjat fizetni, amennyiben az adott művek kereskedelmi forgalomban kaphatók. A jogdíj-fizetési kötelezettség független attól, hogy az adott rendezvény milyen jellegű és azon hány személy vesz részt. Az igazi abszurdum azonban a következő kitétel: ha a résztvevők a felcsendülő dallamokra táncolnak is, akkor a befizetendő jogdíj összege automatikusan a kétszeresére nő.
Emelt jogdíjat lesznek kötelesek fizetni a karaoke bárok, a kereskedelmi műsorok, a kiállítások, de az esküvők, a különböző felvonulások, partik, karneválok, egyesületi rendezvények szervezői is. A bevételeken a Copyright Board of Canda, a Re:Sound és a Society of Composers, Authors and Music Publishers of Canada (SOCAN) osztozik. A Re:Sound nevű új szervezetet egyébként kifejezetten a jogdíjak beszedésére alapították és a Re:Sound abban bízik, hogy évente több millió kanadai dollár folyik majd be ilyen módon a kasszába. Matthew Fortier, a szervezet szóvivője hangsúlyozta, hogy a bevételek jelentős részét a kisebb kiadók és kevésbé ismert művészek kapják majd meg. A jogdíj-fizetési kötelezettséget nem lehet kikerülni és Fortier szerint aligha reális az az elgondolás, hogy a jövőben nem fog felcsendülni muzsikaszó az esküvőkön.
A szabályok egyértelműek. A szervezőknek minden esetben meg kell adniuk, hogy pontosan milyen nótákat játszanak le, s ezt egy külön csoport fogja ellenőrizni. A kevesebb, mint 100 vendéges magánrendezvényeken a fizetendő díj átszámítva 9,25 dollár, a több mint 500 vendéges bulik esetében viszont már 39,33. A karaoke bárok ugyanakkor éves díjat kötelesek fizetni, ennek az összege 86,06 és 124 dollár között változhat és attól függ, hogy milyen gyakran énekelnek a vendégek a bárban. Egy törvényes kibúvó mégis létezik: a szervezők dönthetnek úgy, hogy a Creative Commons licenc hatálya alá tartozó műveket választanak. Ezek kevésbé ismertek, viszont garantáltan nem terheli őket jogdíj.
Kanadában a jövőben az esküvőkön és más nyilvános eseményeken lejátszott zeneszámok után is kötelező lesz jogdíjat fizetni, amennyiben az adott művek kereskedelmi forgalomban kaphatók. A jogdíj-fizetési kötelezettség független attól, hogy az adott rendezvény milyen jellegű és azon hány személy vesz részt. Az igazi abszurdum azonban a következő kitétel: ha a résztvevők a felcsendülő dallamokra táncolnak is, akkor a befizetendő jogdíj összege automatikusan a kétszeresére nő.Emelt jogdíjat lesznek kötelesek fizetni a karaoke bárok, a kereskedelmi műsorok, a kiállítások, de az esküvők, a különböző felvonulások, partik, karneválok, egyesületi rendezvények szervezői is. A bevételeken a Copyright Board of Canda, a Re:Sound és a Society of Composers, Authors and Music Publishers of Canada (SOCAN) osztozik. A Re:Sound nevű új szervezetet egyébként kifejezetten a jogdíjak beszedésére alapították és a Re:Sound abban bízik, hogy évente több millió kanadai dollár folyik majd be ilyen módon a kasszába. Matthew Fortier, a szervezet szóvivője hangsúlyozta, hogy a bevételek jelentős részét a kisebb kiadók és kevésbé ismert művészek kapják majd meg. A jogdíj-fizetési kötelezettséget nem lehet kikerülni és Fortier szerint aligha reális az az elgondolás, hogy a jövőben nem fog felcsendülni muzsikaszó az esküvőkön.
A szabályok egyértelműek. A szervezőknek minden esetben meg kell adniuk, hogy pontosan milyen nótákat játszanak le, s ezt egy külön csoport fogja ellenőrizni. A kevesebb, mint 100 vendéges magánrendezvényeken a fizetendő díj átszámítva 9,25 dollár, a több mint 500 vendéges bulik esetében viszont már 39,33. A karaoke bárok ugyanakkor éves díjat kötelesek fizetni, ennek az összege 86,06 és 124 dollár között változhat és attól függ, hogy milyen gyakran énekelnek a vendégek a bárban. Egy törvényes kibúvó mégis létezik: a szervezők dönthetnek úgy, hogy a Creative Commons licenc hatálya alá tartozó műveket választanak. Ezek kevésbé ismertek, viszont garantáltan nem terheli őket jogdíj.