Berta Sándor
Az adatvédelem, mint iskolai tantárgy?
Dr. Johannes Caspar hamburgi adatvédelmi biztos szerint az egyértelmű törvényi szabályozás mellett szükség lenne arra, hogy adatvédelmi oktatás is legyen az iskolákban.
"Az adatvédelemnek nincs köze a bizalmatlansághoz, sokkal inkább arról van szó, hogy az ember szereti kontrollálni, hogy mi történik az adataival. A legnagyobb problémát nem az adatgyűjtés jelenti, hanem az, hogy ezeket az információkat automatikusan profilokhoz társítják és a személyes adatokat végül teljesen más célokra használják fel. Gondoljunk bele milyen lenne, ha a jövőben az emberek hitelképességét a közösségi hálózatokban nyilvánosságra hozott és az interneten elérhető információk alapján állapítanák meg? Benéznének a házunkba, a kertünkbe, megnéznék hogy élünk. Mindezt persze a bankárok is megtehetik, de ahhoz először el kell menniük oda. A virtuális világban erre nincs szükség. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeket a lehetőségeket a cégek kihasználják. Senkinek sem szabad illúziókba ringatnia magát" - jelentette ki prof. dr. Johannes Caspar.
Az adatvédelmi biztos hozzátette: "Mielőbb szükségünk van megfelelő törvényi szabályozásra. Meg kell határozni, hogy mi az, amit szabad és mi az, amit már nem. Jelenleg ez nincs megfelelően szabályozva. Úgy gondolom az, hogy az emberek ennyire megváltoztak az elmúlt évtizedekben és egyre több adatot adnak ki magukról önként, elsősorban a technikai fejlődéssel és újdonságokkal függ össze. Ennek természetesen vannak előnyei, de sokan adnak ki magukról akár intim fotókat is. Ezek a felhasználók többnyire fiatalok, akik nem tudják, hogy mindez a későbbiekben milyen következményekkel járhat. Hiányzik ebben az ügyben a felvilágosítás, például az iskolákban. Korán rá kellene ébreszteni a fiatalokat arra, hogy mennyire fontos, hogy bizalmasan kezeljék az adataikat. Azt szeretnénk, hogy az adatvédelem és a médiakompetencia iskolai tantárgy legyen."
A szakember hangsúlyozta: a jelenlegi adatvédelmi törvények még az analóg időkből származnak és a jogszabályok a fejlődés mögött alaposan le vannak maradva, és nem lehet arra számítani, hogy az új szabályok 2016 előtt hatályba lépnek. A közösségi portálok számára adatvédelmi minimum követelményeket kell meghatározni. Fontos lenne, hogy az adatvédelmi szabályokat már a programok és a szolgáltatások tervezésekor integrálják a fejlesztők. Szabályozni kellene a profilkészítés határait is, például legyen tisztázva, hogy meddig mehetnek el a cégek. A felejtés jogát is be kell vezetni; ez azt jelenti, hogy bárki bármikor kitörölhesse a róla online elérhető információkat.
"Az adatvédelemnek nincs köze a bizalmatlansághoz, sokkal inkább arról van szó, hogy az ember szereti kontrollálni, hogy mi történik az adataival. A legnagyobb problémát nem az adatgyűjtés jelenti, hanem az, hogy ezeket az információkat automatikusan profilokhoz társítják és a személyes adatokat végül teljesen más célokra használják fel. Gondoljunk bele milyen lenne, ha a jövőben az emberek hitelképességét a közösségi hálózatokban nyilvánosságra hozott és az interneten elérhető információk alapján állapítanák meg? Benéznének a házunkba, a kertünkbe, megnéznék hogy élünk. Mindezt persze a bankárok is megtehetik, de ahhoz először el kell menniük oda. A virtuális világban erre nincs szükség. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeket a lehetőségeket a cégek kihasználják. Senkinek sem szabad illúziókba ringatnia magát" - jelentette ki prof. dr. Johannes Caspar.Az adatvédelmi biztos hozzátette: "Mielőbb szükségünk van megfelelő törvényi szabályozásra. Meg kell határozni, hogy mi az, amit szabad és mi az, amit már nem. Jelenleg ez nincs megfelelően szabályozva. Úgy gondolom az, hogy az emberek ennyire megváltoztak az elmúlt évtizedekben és egyre több adatot adnak ki magukról önként, elsősorban a technikai fejlődéssel és újdonságokkal függ össze. Ennek természetesen vannak előnyei, de sokan adnak ki magukról akár intim fotókat is. Ezek a felhasználók többnyire fiatalok, akik nem tudják, hogy mindez a későbbiekben milyen következményekkel járhat. Hiányzik ebben az ügyben a felvilágosítás, például az iskolákban. Korán rá kellene ébreszteni a fiatalokat arra, hogy mennyire fontos, hogy bizalmasan kezeljék az adataikat. Azt szeretnénk, hogy az adatvédelem és a médiakompetencia iskolai tantárgy legyen."
A szakember hangsúlyozta: a jelenlegi adatvédelmi törvények még az analóg időkből származnak és a jogszabályok a fejlődés mögött alaposan le vannak maradva, és nem lehet arra számítani, hogy az új szabályok 2016 előtt hatályba lépnek. A közösségi portálok számára adatvédelmi minimum követelményeket kell meghatározni. Fontos lenne, hogy az adatvédelmi szabályokat már a programok és a szolgáltatások tervezésekor integrálják a fejlesztők. Szabályozni kellene a profilkészítés határait is, például legyen tisztázva, hogy meddig mehetnek el a cégek. A felejtés jogát is be kell vezetni; ez azt jelenti, hogy bárki bármikor kitörölhesse a róla online elérhető információkat.