Berta Sándor
A norvég állami cégeknél kitiltották a Google felhőszolgáltatásait
A Datatilsynet nevű norvég adatvédelmi felügyelet megtiltotta a keresőcég számítási felhő technológiára épülő alkalmazásainak és szolgáltatásainak használatát a helyi állami vállalatok dolgozóinak.
A hivatalos indoklás szerint a tilalmat adatvédelmi okokból vezették be a norvég állami szektorban. A Datatilsynet úgy vélte, hogy jelenleg nem lehet tökéletesen megállapítani, hogy a Google cloud-szolgáltatásaiba kerülő adatokat pontosan hol tárolják el. A január 16-i keltezésű, de csak most nyilvánosságra hozott dokumentumban az olvasható, hogy az amerikai vállalat számítási felhő technológiára épülő platformjainak használata sérti a norvég adatvédelmi törvényt.
A norvég hivatal indoklásban kiemelte, hogy azért is aggályos a számítási felhőben való adattárolás, mert az Egyesült Államok kormánya a Patriot Act nevű törvényre hivatkozva bármikor hozzáférhet a tárolt adatokhoz, függetlenül attól, hogy ezeket az információkat éppen a világ mely országában őrzik. A jogszabály komoly problémát jelent az amerikai cégeknek és könnyen rájuk üthet vissza. Gordon Frazer, a Microsoft munkatársa tavaly nyáron az Office 365 londoni bemutatóján kijelentette, hogy a felhőben tárolt adatokat nem tudják megvédeni a törvénytől, ráadásul a felhasználók nem is tudnának róla, hogy valaki hozzáfért az adataikhoz. A szolgáltatásaikat az USA-n kívül is kínáló amerikai technológiai cégek egyre gyakrabban szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy mi történik a felhasználók adataival. Különösen Európában, az ázsiai és a csendes-óceáni régióban, illetve Kanadában okoz felháborodást a Patriot Act.
A norvég eljárás azután indult el, hogy egy felhasználó bepanaszolta a narviki városvezetést, mert az át akart térni a Google platformok használatára. Ugyanakkor érdekes adalék, hogy korábban Dániában is sor került egy hasonló vizsgálatra, amelynek során azt a kérdést vették górcső alá, hogy a helyi iskolákban alkalmazhatók-e a Google Dokumentumok, és ennek nyomán a helyi hatóságok megtiltották a tanároknak a szolgáltatást használatát, mondván ez személyes adatokat is érinthet.
A hivatalos indoklás szerint a tilalmat adatvédelmi okokból vezették be a norvég állami szektorban. A Datatilsynet úgy vélte, hogy jelenleg nem lehet tökéletesen megállapítani, hogy a Google cloud-szolgáltatásaiba kerülő adatokat pontosan hol tárolják el. A január 16-i keltezésű, de csak most nyilvánosságra hozott dokumentumban az olvasható, hogy az amerikai vállalat számítási felhő technológiára épülő platformjainak használata sérti a norvég adatvédelmi törvényt.A norvég hivatal indoklásban kiemelte, hogy azért is aggályos a számítási felhőben való adattárolás, mert az Egyesült Államok kormánya a Patriot Act nevű törvényre hivatkozva bármikor hozzáférhet a tárolt adatokhoz, függetlenül attól, hogy ezeket az információkat éppen a világ mely országában őrzik. A jogszabály komoly problémát jelent az amerikai cégeknek és könnyen rájuk üthet vissza. Gordon Frazer, a Microsoft munkatársa tavaly nyáron az Office 365 londoni bemutatóján kijelentette, hogy a felhőben tárolt adatokat nem tudják megvédeni a törvénytől, ráadásul a felhasználók nem is tudnának róla, hogy valaki hozzáfért az adataikhoz. A szolgáltatásaikat az USA-n kívül is kínáló amerikai technológiai cégek egyre gyakrabban szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy mi történik a felhasználók adataival. Különösen Európában, az ázsiai és a csendes-óceáni régióban, illetve Kanadában okoz felháborodást a Patriot Act.
A norvég eljárás azután indult el, hogy egy felhasználó bepanaszolta a narviki városvezetést, mert az át akart térni a Google platformok használatára. Ugyanakkor érdekes adalék, hogy korábban Dániában is sor került egy hasonló vizsgálatra, amelynek során azt a kérdést vették górcső alá, hogy a helyi iskolákban alkalmazhatók-e a Google Dokumentumok, és ennek nyomán a helyi hatóságok megtiltották a tanároknak a szolgáltatást használatát, mondván ez személyes adatokat is érinthet.