Berta Sándor
Módosítja gyakorlatát vagy EU-büntetést fizet a Google
Az Európai Bizottság azt követeli a keresőcégtől, hogy változtassa meg a piaci versennyel ellentétes gyakorlatát és tegyen javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként akar a jövőben módosítani a több cég által támadott stratégiáján.
Az Európai Bizottság kétéves vizsgálódás után megalapozottnak tartotta a Google ellen versenyhatósági eljárást indító cégek panaszait − miszerint a cég visszaél az internetes keresők piacán elért óriási fölényével −, de adott néhány hetet a vállalatnak arra, hogy magyarázatot adjon a vádakra. Az óriáscégnek gyakorlatilag nincs választása, ugyanis, ha nem tesz eleget a kérésnek, úgy a forgalmának akár tíz százalékát is be kell fizetnie büntetésként. Mindez Joaquín Almunia európai uniós versenyügyi biztos szavaiból derült ki. Almunia már el is küldte az ezzel kapcsolatos feljegyzést a társaság vezetőinek. Tavaly a társaság éves forgalma 37,9 milliárd dollár volt. "Remélem, hogy a Google meg fogja ragadni ezt a lehetőséget azért, hogy eloszlassa az aggályainkat" - közölte a politikus. Az európai uniós biztos egyúttal azt tanácsolta a vállalatnak, hogy már a következő hetekben válaszoljon a felsorolt pontokra és tegyen ígéretet a vitatott gyakorlat megszüntetésére, illetve stratégiája megváltoztatására.
Almunia négy aggályos dolgot sorolt fel. Az első az, hogy a kereséseknél a Google a saját specializált szolgáltatásaira hivatkozik, ennek köszönhetően hátrányos helyzetbe hozza a vetélytársait. A második pont, hogy a konszern képes lemásolni a konkurensei oldalain elhelyezett beszámolókat − főként vendéglők és utazási irodák tájékoztatóit − , így ellehetetleníti ezeket a portálokat. A harmadik pont, hogy a vállalat exkluzív szerződést köt azokkal a cégekkel, amelyek termékeit reklámozza a keresési találatok között, miután megköveteli partnereitől, hogy más keresők üzemeltetőivel ne álljanak szóba. Online áruházak és magazinok a fő áldozatai ennek az eljárásnak. A negyedik aggályos megoldás pedig az AdWords, amely lehetővé teszi a szoftverfejlesztők munkájának korlátozását, hiszen megtiltja az oldalain futó reklámkampányok szoftvereinek felhasználását más keresőknél.
A brit Foundem ár-összehasonlító oldal, a francia ejustice.fr jogsegély platform, valamint a Microsoft Ciao! vásárlási portálja 2010 februárjában nyújtotta be panaszát az Európai Bizottsághoz. A cégek azt kifogásolták, hogy a Google keresőmotorja szándékosan alacsonyan rangsorolja őket keresési eredményeiben. A konszern tagadta, hogy visszaélt volna a piaci helyzetével, ugyanakkor közölte, hogy együttműködik az Európai Bizottsággal és hajlandó egyeztetéseket folytatni e probléma megoldására, de nem ismeri el a jogsértést. A cél a jogi vita lerövidítése, de ezt veszélyezteti, hogy tavaly februárban az 1plusV nevű francia vállalkozás a piaci versenyre vonatkozó szabályok megsértésével és tisztességtelen üzleti gyakorlat alkalmazásával vádolta meg a Google-t. Az 1plusV álláspontja szerint a tengerentúli társaság visszaélt a piaci pozíciójával azért, hogy ezáltal tisztességtelen előnyhöz jusson.
Az Európai Bizottság kétéves vizsgálódás után megalapozottnak tartotta a Google ellen versenyhatósági eljárást indító cégek panaszait − miszerint a cég visszaél az internetes keresők piacán elért óriási fölényével −, de adott néhány hetet a vállalatnak arra, hogy magyarázatot adjon a vádakra. Az óriáscégnek gyakorlatilag nincs választása, ugyanis, ha nem tesz eleget a kérésnek, úgy a forgalmának akár tíz százalékát is be kell fizetnie büntetésként. Mindez Joaquín Almunia európai uniós versenyügyi biztos szavaiból derült ki. Almunia már el is küldte az ezzel kapcsolatos feljegyzést a társaság vezetőinek. Tavaly a társaság éves forgalma 37,9 milliárd dollár volt. "Remélem, hogy a Google meg fogja ragadni ezt a lehetőséget azért, hogy eloszlassa az aggályainkat" - közölte a politikus. Az európai uniós biztos egyúttal azt tanácsolta a vállalatnak, hogy már a következő hetekben válaszoljon a felsorolt pontokra és tegyen ígéretet a vitatott gyakorlat megszüntetésére, illetve stratégiája megváltoztatására.
Almunia négy aggályos dolgot sorolt fel. Az első az, hogy a kereséseknél a Google a saját specializált szolgáltatásaira hivatkozik, ennek köszönhetően hátrányos helyzetbe hozza a vetélytársait. A második pont, hogy a konszern képes lemásolni a konkurensei oldalain elhelyezett beszámolókat − főként vendéglők és utazási irodák tájékoztatóit − , így ellehetetleníti ezeket a portálokat. A harmadik pont, hogy a vállalat exkluzív szerződést köt azokkal a cégekkel, amelyek termékeit reklámozza a keresési találatok között, miután megköveteli partnereitől, hogy más keresők üzemeltetőivel ne álljanak szóba. Online áruházak és magazinok a fő áldozatai ennek az eljárásnak. A negyedik aggályos megoldás pedig az AdWords, amely lehetővé teszi a szoftverfejlesztők munkájának korlátozását, hiszen megtiltja az oldalain futó reklámkampányok szoftvereinek felhasználását más keresőknél.
A brit Foundem ár-összehasonlító oldal, a francia ejustice.fr jogsegély platform, valamint a Microsoft Ciao! vásárlási portálja 2010 februárjában nyújtotta be panaszát az Európai Bizottsághoz. A cégek azt kifogásolták, hogy a Google keresőmotorja szándékosan alacsonyan rangsorolja őket keresési eredményeiben. A konszern tagadta, hogy visszaélt volna a piaci helyzetével, ugyanakkor közölte, hogy együttműködik az Európai Bizottsággal és hajlandó egyeztetéseket folytatni e probléma megoldására, de nem ismeri el a jogsértést. A cél a jogi vita lerövidítése, de ezt veszélyezteti, hogy tavaly februárban az 1plusV nevű francia vállalkozás a piaci versenyre vonatkozó szabályok megsértésével és tisztességtelen üzleti gyakorlat alkalmazásával vádolta meg a Google-t. Az 1plusV álláspontja szerint a tengerentúli társaság visszaélt a piaci pozíciójával azért, hogy ezáltal tisztességtelen előnyhöz jusson.