Berta Sándor

Valóban nincs szükség könyvkiadókra?

A re:publica konferencián jelenlévők véleménye megoszlott arról, hogy valóban kihagyhatók-e az értékesítési folyamatból a kiadók vagy sem. A papíralapú kiadványok még megérik.

A könyveket egyáltalán nem kell temetni, sőt, az elektronikus olvasók terjedésével elmondható, hogy újra növekszik a népszerűségük, a szerzők többsége ennek ellenére nem elégedett. Az Amazon esetében az eladási ár 70 százaléka marad az íróknál, ezért cserébe a platform számos segítséget nyújt, de a klasszikus kiadói feladatok egy részét nem veszi át. Mindenki kénytelen az alkotását a társaság szoftverével elkészíteni és a kész kiadványt a saját költségén lektoráltatni. Ez azonban nem mindenkinek járható út, és sokan meglehetősen naiv módon közelítik meg ezt a kérdést. Sebastian Poth könyvkiadó igyekezett mérsékelni az elektronikus könyvpiaccal szembeni felfokozott várakozásokat. "Az az író, aki képes eladni 2500 példányt az Apple és az Amazon rendszerén keresztül, az sokkal több példányt tudna eladni, ha nyomtatásban is megjelenne a műve" - ecsetelte a szakember.


A nyomtatott kötetek általában több mint 10 euróba kerülnek, de még így is 10-15 százalékos hasznot tesznek lehetővé. Gyakori az az eset, amikor a könyveiket saját kiadásban megjelentető szerzők utólag a klasszikus kiadókhoz fordulnak, hogy így aknázzák ki a meglévő sikereiket. Ennek oka Poth szerint az, hogy a kiadók foglalkoznak a licencekkel, a fordításokkal és a marketinggel. Amennyiben valaki egyedül van, akkor ezeket a dolgokat mind neki kell elintéznie. Johnny Haeusler, a re:publica egyik életre hívója tavaly jelentette meg a Spreeblick nevű blogján olvasható történeteket. Bár sok sajtóorgánum számolt be erről, az érdeklődés mégis csekély maradt és senkit sem érdekelt igazán, hogy miről is szól a könyve. A tapasztalatai ennek ellenére pozitívak, de a következő művét mindenképpen egy klasszikus kiadónál jelenteti meg.


A konferencián elhangzott, hogy a szerzők átlagosan 20 000 és 25 000 euró között keresnek, mely összeg - különösen a magyar viszonyok mellett - magasnak számít, a kiadói tanácsadóként dolgozó Leander Wattig szerint a befolyó összegek elosztása nagy különbségeket mutat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • FoodLFG #28
    unalmas már ez a téma.
    mindenesetre ha valaki papír könyvet akar nekem eladni, azt hozzávágom.
  • fekvőrendőr #27
    Mobipocket helyett javaslom a Calibre ebook managert. Open source, multiplatform. Rengeteg formátumot ismer.

    Formátumként az fb2-t használom, olvasónak androidra pedig a Cool Readert.

    Nálam beváltak, a mobipocketre köröket vernek.
  • lordsithlord #26
    Erre csak azt tudom mondani, hogy értelmezés kérdése...

    Ezt a "Sokat olvasottnak mondod magad gondolom, de ez már sok volt?" kérdést nem igazán értem, e mindegy...

    Egyébként az eredeti témára visszatérve, egy irodalmi könyv természetesen sokkal jobb ebookban. Ezt nem is vitatom, én is rengeteg könyvet olvasok ílyen formában, utazás közben a telefonról.

    Még esetleg ezek a "Tanuljuk meg 24 óra altt..." stílusú szakkönyveknek is jó formátum lehet, bár ezt már azért vitatnám.

    Azonban egy tankönyv vagy egy szakkönyv sokkal könnyebben kezelhető papír formában. Rendben, több helyet foglal, nehezebb, de mindemellett sokkal könnyebben kezelhetőnek tartom, mint egy ebookot. Egy papír könyvbe beteszek egy könyvjelző cetit, ráírom, mit is jelöltem meg vele, aztán ha elakadok és kell valami, csak kinyitom a cetlinél. Valóban, szóról szóra nem lehet benne keresni, de megjegyezném, ha már tudsz egy mondatot szóról szóra, akkor minek keresnél egy ebookban rá? Szóval ez nem jó indok, hiszen egy papíros könyvben, ha egyszer alaposan átnézted, nagyjából sejtheted, hogy találod a keresett dolgot és csak pár oldalt kell átlapoznod. Ráadásul veszed a tartalomjegyzéket és az alapján dolgozhatsz. Egy ebookban ezzel szemben én még tökéletesen működő tartalomjegyzéket nem nagyon láttam, ha meg nem emlékszel pontosan a mondatra, amit keresel, fújhatod, körülbelüli egyezésre nem fog tudni indexelni...

    De tovább megyek: amint már írtam, a papíros kiadványokat leteszem, megnyitom a megfelelő oldalon, aztán gond nélkül összehasonlíthatom az ott szereplő dolgokat. Tessék mondani, egy ebook olvasónál mindezt hogy lehet megcsinálni, mikor megnyit 1 könyvet / doksit, aztán kész, ha egy másikba akarok nézni, azt is külön kell megnyitni, így egy időben a 2 soha nem látható...Tapasztalatból tudom, hogy olyan dolgozatoknál, ahol a források tartalmát össze kell fésülni, ez abszolút reális szükséglet.
  • Szefmester #25
    Szerintem igaza volt.. de én akkor sem személyeskedtem :P Sokat olvasottnak mondod magad gondolom, de ez már sok volt?

    paraszgyerek: Én is inkább az e-inket technológiát támogatom, persze ha a qualcomm mirasol-ja beindul akkor váltok rá amint értelmes összeget fognak kérni érte.

    A korlátai sajnos gyakran előjönnek, de nem hisztizem emiatt... ha hisztiznék akkor nem e-readert vettem volna hanem táblaszart... ott zoomolsz, meg kijelölsz, meg másolsz, meg beillesztesz, meg netezel, meg zenélsz, meg videózol meg mindent ami nem effektíve az olvasást. :D
  • lordsithlord #24
    "ui: lordisthlord, megkérnélek idézd azt a mondatot ahol személyeskedtem vagy leidiótáztalak. Megköszönném."

    #4 hozzászólás vége: "Szóval a #2 kommentben igazat mondtak"

    Olvasd el a #2-es hozzászólást légyszíves, amiben szerinted igazat mondanak...
  • paraszgyerek #23
    Azt vitatnám, hogy csak kevesek számára... nekem pölö éppenhogy kényelmesebb az e-inken olvasni, sőt bevallom amióta van könyvolvasónk sokkal többet olvasok mint azelőtt. Kényelmes, kellemes a szemnek az e-ink, nagy könyvekkel nincs olyan probléma hogy az elején/végén kényelmetlenebb kézbentartani.

    Persze valóban nincs "papírszaga", de ugyanígy voltak akik a kézzel rajzolt iniciálékat hiányolták amikor elterjedt a könyvnyomtatás. A könyv értéke a betűk tartalma, nem a megjelenésük módja.

    Azt, hogy a könyvolvasót könyvolvasásra használom, nem érzem hogy le lenne korlátozva... na persze, lexikonokra, újságokra, ábrával telenyomott ismertetőkre valóban nem az való, de könyvolvasásra határozottan jó. Abból meg aztán van jó sok. :-)
  • tcpip2 #22
    Eszembe jutott még egy előny a papíralapú könyv mellett: ugye emlékeztek az első Shrek nyitójelenetére? :)
  • Omega #21
    Ez mind simán elképzelhető amit írtál, nem cáfoltál meg semmit sem. A diáknak nem sem kell nyomtatni, ha tud elektronikusan is olvasni kiemelésekkel együtt.
    Tehát szerintem az e-könyv lesz a jövő. Nem is értem, honnan ered ez a nagy ellenzés?
  • breckinridge #20
    A memóriakártya nem a gépből csúszik ki, hanem az éppen nem a gépben lévő memóriakártya veszhet el, mivel az eléggé korlátozott tárkapacitás miatt több kártya kell... Ezt tényleg "nagyon" nehéz elképzelni. Képzeld, én már láttam ilyet. Sőt, még pendrive is veszhet el (én egyszer úgy jártam, hogy egy iratkupac tetejéről lecsúszott mögéje, mMivel azt az iratkupacot ritkán használtam, kb. két év múlva találtam meg a pendrive-ot).
    Lehet, hogy Te jól elvagy az e-book olvasóddal, de csak azért, mert nagyon korlátozott dolgokra használod, mert egyelőre csak arra alkalmas. A papíralapú könyvet azonban még nem tudja teljes funkcionalitásban helyettesíteni, csak kevesek számára.
  • Szefmester #19
    Attól függ mennyit billeg az asztal, és milyen gyakran használod. Ha gyakran akkor egyiket sem, ha ritkán akkor majdnem bármelyiket.. Mondjuk mi a sokszor meghajtott blikk nap lányát használtuk.. arra még jó volt. :D