28
-
FoodLFG #28 unalmas már ez a téma.
mindenesetre ha valaki papír könyvet akar nekem eladni, azt hozzávágom. -
fekvőrendőr #27 Mobipocket helyett javaslom a Calibre ebook managert. Open source, multiplatform. Rengeteg formátumot ismer.
Formátumként az fb2-t használom, olvasónak androidra pedig a Cool Readert.
Nálam beváltak, a mobipocketre köröket vernek. -
#26
Erre csak azt tudom mondani, hogy értelmezés kérdése...
Ezt a "Sokat olvasottnak mondod magad gondolom, de ez már sok volt?" kérdést nem igazán értem, e mindegy...
Egyébként az eredeti témára visszatérve, egy irodalmi könyv természetesen sokkal jobb ebookban. Ezt nem is vitatom, én is rengeteg könyvet olvasok ílyen formában, utazás közben a telefonról.
Még esetleg ezek a "Tanuljuk meg 24 óra altt..." stílusú szakkönyveknek is jó formátum lehet, bár ezt már azért vitatnám.
Azonban egy tankönyv vagy egy szakkönyv sokkal könnyebben kezelhető papír formában. Rendben, több helyet foglal, nehezebb, de mindemellett sokkal könnyebben kezelhetőnek tartom, mint egy ebookot. Egy papír könyvbe beteszek egy könyvjelző cetit, ráírom, mit is jelöltem meg vele, aztán ha elakadok és kell valami, csak kinyitom a cetlinél. Valóban, szóról szóra nem lehet benne keresni, de megjegyezném, ha már tudsz egy mondatot szóról szóra, akkor minek keresnél egy ebookban rá?
Szóval ez nem jó indok, hiszen egy papíros könyvben, ha egyszer alaposan átnézted, nagyjából sejtheted, hogy találod a keresett dolgot és csak pár oldalt kell átlapoznod. Ráadásul veszed a tartalomjegyzéket és az alapján dolgozhatsz. Egy ebookban ezzel szemben én még tökéletesen működő tartalomjegyzéket nem nagyon láttam, ha meg nem emlékszel pontosan a mondatra, amit keresel, fújhatod, körülbelüli egyezésre nem fog tudni indexelni...
De tovább megyek: amint már írtam, a papíros kiadványokat leteszem, megnyitom a megfelelő oldalon, aztán gond nélkül összehasonlíthatom az ott szereplő dolgokat. Tessék mondani, egy ebook olvasónál mindezt hogy lehet megcsinálni, mikor megnyit 1 könyvet / doksit, aztán kész, ha egy másikba akarok nézni, azt is külön kell megnyitni, így egy időben a 2 soha nem látható...Tapasztalatból tudom, hogy olyan dolgozatoknál, ahol a források tartalmát össze kell fésülni, ez abszolút reális szükséglet. -
Szefmester #25 Szerintem igaza volt.. de én akkor sem személyeskedtem :P Sokat olvasottnak mondod magad gondolom, de ez már sok volt?
paraszgyerek: Én is inkább az e-inket technológiát támogatom, persze ha a qualcomm mirasol-ja beindul akkor váltok rá amint értelmes összeget fognak kérni érte.
A korlátai sajnos gyakran előjönnek, de nem hisztizem emiatt... ha hisztiznék akkor nem e-readert vettem volna hanem táblaszart... ott zoomolsz, meg kijelölsz, meg másolsz, meg beillesztesz, meg netezel, meg zenélsz, meg videózol meg mindent ami nem effektíve az olvasást. :D -
#24
"ui: lordisthlord, megkérnélek idézd azt a mondatot ahol személyeskedtem vagy leidiótáztalak. Megköszönném."
#4 hozzászólás vége: "Szóval a #2 kommentben igazat mondtak"
Olvasd el a #2-es hozzászólást légyszíves, amiben szerinted igazat mondanak...
-
paraszgyerek #23 Azt vitatnám, hogy csak kevesek számára... nekem pölö éppenhogy kényelmesebb az e-inken olvasni, sőt bevallom amióta van könyvolvasónk sokkal többet olvasok mint azelőtt. Kényelmes, kellemes a szemnek az e-ink, nagy könyvekkel nincs olyan probléma hogy az elején/végén kényelmetlenebb kézbentartani.
Persze valóban nincs "papírszaga", de ugyanígy voltak akik a kézzel rajzolt iniciálékat hiányolták amikor elterjedt a könyvnyomtatás. A könyv értéke a betűk tartalma, nem a megjelenésük módja.
Azt, hogy a könyvolvasót könyvolvasásra használom, nem érzem hogy le lenne korlátozva... na persze, lexikonokra, újságokra, ábrával telenyomott ismertetőkre valóban nem az való, de könyvolvasásra határozottan jó. Abból meg aztán van jó sok. :-) -
tcpip2 #22 Eszembe jutott még egy előny a papíralapú könyv mellett: ugye emlékeztek az első Shrek nyitójelenetére? :) -
#21
Ez mind simán elképzelhető amit írtál, nem cáfoltál meg semmit sem. A diáknak nem sem kell nyomtatni, ha tud elektronikusan is olvasni kiemelésekkel együtt.
Tehát szerintem az e-könyv lesz a jövő. Nem is értem, honnan ered ez a nagy ellenzés? -
breckinridge #20 A memóriakártya nem a gépből csúszik ki, hanem az éppen nem a gépben lévő memóriakártya veszhet el, mivel az eléggé korlátozott tárkapacitás miatt több kártya kell... Ezt tényleg "nagyon" nehéz elképzelni. Képzeld, én már láttam ilyet. Sőt, még pendrive is veszhet el (én egyszer úgy jártam, hogy egy iratkupac tetejéről lecsúszott mögéje, mMivel azt az iratkupacot ritkán használtam, kb. két év múlva találtam meg a pendrive-ot).
Lehet, hogy Te jól elvagy az e-book olvasóddal, de csak azért, mert nagyon korlátozott dolgokra használod, mert egyelőre csak arra alkalmas. A papíralapú könyvet azonban még nem tudja teljes funkcionalitásban helyettesíteni, csak kevesek számára. -
Szefmester #19 Attól függ mennyit billeg az asztal, és milyen gyakran használod. Ha gyakran akkor egyiket sem, ha ritkán akkor majdnem bármelyiket.. Mondjuk mi a sokszor meghajtott blikk nap lányát használtuk.. arra még jó volt. :D -
tcpip2 #18 Billegős asztal lába alá melyik olvasót ajánljátok? -
BrockSamson #17 "Egy csicsás borító, meg egy óriásplakát sem eredményezte még azt hogy elolvassam a DaVinci kódot vagy az angyalok és démonokat..."
Orulj neki, de sajna az emberek nagy reszenek ez nem megy. :D -
Szefmester #16 Lord ha enyire fontos a jegyzetelgetés, meg a hű de gyors lapozás akkor vegyél táblát. Az én szutyok szar 30e Ft-os kis e-inkes olvasómmal tökéletesen megvagyok. A szaki dolga hogy ha nem is fejből tudja minda 20 könyvet, de nem árt ha legalább a szakterületét ismeri.
Nálunk a debugon van pár kolegám aki a sok sok laptop/desktop/server típusnál csak a kékhalál hibakódokat keresi elő egy kis füzetecskékből. Az új típusokkal is csak annyi a baj hogy eleinte kicsit lassabban szedjük szét és cseréljük a hibás részeket. Milyen undorító már nem? Fujj.. hogy lehet az hogy 20-25 féle gép is tök ugyanazon alkatrészekből áll csak éppen máshol helyezkednek el a csavarok a rendszerben.
Másrészt te egy annyira szélsőséges helyzetet vázoltál fel hogy ahhoz már kellhet a könyv. De most én is mondok valami példát. Melyikben fogsz megtalálni EGY KONKRÉT mondatot ha idézni akarsz egy részt és csak az egy mondat jut az eszedbe? ;)
A memóriakártya kicsúszik a gépből mi? Meg elhagyod... akkor gondolom tapasztalatból írtad ezt mert én ilyet még nem igen tapasztaltam. Telefont sem hagytam még el, bár ismerek olyat aki meg már de.
Könyvet ritkán vettem marketing alapján. Lehet hogy felfigyeltem rá, de a túlreklámozott könyvek még soha nem tetszettek akárhányszor olvastam. Vagy az ismerőseim ajánlása, vagy az író, vagy a tartalom és a rövid hátoldali ismertető alapján vásárolok. Ha esetleg egy általam ismert témakörben/világban játszódik akkor szintén gyorsan belelapozom meglesem a tartalmat és utána döntök. Egy csicsás borító, meg egy óriásplakát sem eredményezte még azt hogy elolvassam a DaVinci kódot vagy az angyalok és démonokat...
Bonfire: nekem sem kindle-m van.. az epub-ot meg a többi "e-book szabványt" direkt nem írtam.. kicsit olyan lett volna mint egy m3-as lejátszót azzal reklámozni hogy lejátsza az mp3-at. :D
ui: lordisthlord, megkérnélek idézd azt a mondatot ahol személyeskedtem vagy leidiótáztalak. Megköszönném. -
cateran #15 Azert jo lenne ha nem a digitalizalt konyvformatumokrol beszelnetek, ha mar ebook formatumokat emlegettek...doc meg rtf? WTF? prc, lit, epub inkabb....
Bovebben.... -
tcpip2 #14 Amíg léteznek magasra felszerelt polcok, és ilyen lapos, törékeny olvasókat csinálnak, addig a jó vastag lexikonokat semmi sem pótolhatja! -
BrockSamson #13 Kiado a reklam miatt kell leginkabb. Dolgoztam konyvszakmaban, az emberek jo reszenek nincsen kialakult izlese, azt veszik meg amit az arcukba tolnak, barmi legyen is az. Egy kiado dolga plakatozni (oriasplakat, megallok, metro) illetve a kapcsolatait felhasznalva radioba es tevebe bejuttatni a muveket. Netes hirdetes erosen felfutoban van, de meg nem olyan szamottevo (es latogatottab helyeken nem is olcso). A kozossegi oldalak viszont a jovoben ebbol a szempontbol alapveto fontossaguak lesznek, de ott megint elonyosebb a nagy kovetoi letszammal rendelkezo kiado csatornajan hirdetni. -
paraszgyerek #12 Kis párhuzamot vonnék ide: A fényképezőgépek elterjedésével elkezdték a festészetet félteni, a mozi elterjedésével a színházat, a tévé elterjedésvel a mozit. Érdekes módon mégis fenn minden maradni máig - na ezért nem féltem az írott/nyomtatott sajtót sem az e-book-októl. Annak is megvan a maga piaca, így talán sokkal helyesebb úgy fogalmazni, hogy az írott/nyomtatott média területére belépnek a könyvolvasók is. A "felváltja" kifejezés használata itt csak értelmetlen vitákat szül.
-
#11
Aha, mond a szerviztechnikusoknak, mikor kb. 20-30 típust kell szerelniük, hogy hát azt fejben kell tartani...
Én anno melóztam gyártósoron a HP-nál, volt olyan nap, hogy csak azon a napon elém került 10 típus. Nagyjából stimmeltek, igaz, de pont a kis eltérések kergették az őrületbe az embert. Szerencsénkre ott volt a szervizkönyvekből a legfontosabb 10-15 oldal, rendesen rendezve, így ha valami gondunk volt, odalapoztunk az adott típus rajzaihoz és megkerestük a problémás részt. Kíváncsi lennék, vajon egy ebook olvasón ilyesmit hogyan is hajtanál végre?
Mert ugye dokumentáción nem csak a hülyebiztos gépek összeszerelését kell érteni, hanem mindent, ami adott típushoz hozzátartozik, így a szervizkönyveket is. De tudod mit, megnézem, amint bemagolod a különböző típusok műszaki rajzát meg ami még érdekes lehet, mikor szervizesként szereled, ha sikerül, megemelem a kalapom (még a több éve ott dolgozó kollégák is könyvből néztek sok mindent, pedig ők aztán minden típust láttak).
De tovább megyek: egy szakember elmegy egy továbbképzésre, megnézi az újdonságokat, aztán majd gyakorlatban megtanulja őket. A gyakorlaton természetesen a meló közbeni időszakot értem, ahol ugye számít a gyorsaság. Vajon melyik lesz egyszerűbb, keresgélni egy elektronikus verzióban olyat, amit lehet, hogy nem is tud, hogy pontosan mit is keres, vagy fogni a kézikönyvet, belelapozni gyorsan és így ráakadni? Tapasztalatból tudom, a 2. kevesebb időt fog igénybe venni, ráadásul nagyobb az esély az ilyen átfutás közben megtalálni a keresett infót, mint egy elektronikus verzióban rohangászni.
Nem is olyan régen még én is diák voltam, nem egészen 1 éve is még. Egyszerűen rühelltem azt, hogy a legtöbb jegyzet elektronikusan jött ki. Valóban, sokkal egyszerűbb kezelni, mert csak felrakja az ember a laptopjára. De nekem pl. nagyon hiányzott az, hogy fogjam a könyveket, kinyissam a tanult témánál, körbetegyem magamat és amikor valamin elakadok, csak odanyúlok és pár lapozással meg is legyen a keresett anyag. Sokkal könnyebb volt úgy tanulni, mégha kicsit többet is kellett cipelnünk.
Valóban, van olyan ebook olvasó, ahol kiemelhetsz, Erre a jó öreg Word is képes. De ismét feltenném a kérdést: azt hogyan teszed magad köré, hogy könnyebben keresgélhess benne?
A formátumokról: ahogy azt már előttem is leírták, a TXT nem formázható, tehát nem megfelelő formátum. A doc ugyan elterjedt, de még mindig akad olyan olvasó, ami elegánsan újraformázza a doksit, aztán használja, aki tudja. Rtf-et nem ismeri minden olvasó, tehát ez megintcsak bukta. HTML-nek pedig vannak korlátai, tehát szintén nem túl nyerő.
Az eddigi egyetlen olyan formátum, aminél tényleg minden problémát kiküszöbölve láttam, az a Mobilpocket Reader formátuma volt, a PRC. A számítógépes program gond nélkül konvertált, a formázások megmaradtak, a könyv nem foglalt sok helyet. Sajnos a Mobi halálával ezt is tönkre tették, azóta se találtam igazán jó formátumot.
Ismét csak azt mondhatom, hogy a személyeskedést hagyjuk, a vitákat lehet anélkül is űzni, hogy a másikat leidiótáznánk. Attól, hogy a véleményünk nem egyezik, én se hülyézem vagy idiótázom le a másikat, kéretik tehát tiszteletben tartani a dolgokat és minősítés nélkül véleményezni. -
#10
„…txt-t meg szöveges pdf-et mind megeszi.. meg a doc-ot meg az rtf-et meg a html-t.”
A Kindle pl nem eszi sem az RTF-et, sem a DOC-ot. A TXT-ben meg semmilyen formázás nincs, még egy fejezetcím kiemelés sem félkövérrel. XAR. -
breckinridge #9 Egy példát hozok még. Adott egy asztalon fekvő ismeretlen könyv és egy bekapcsolt, alapállapoban lévő 120e Ft-os e-book olvasó rajta a könyv e-book változatával. Az a feladat, hogy találd meg a könyv 8. fejezetét (amit pl. egy lábjegyzetbern láttál). Melyikkel csinálod meg hamarabb? -
breckinridge #8 A 200GB-nyi könyv kb. 100 folyóméter lenne. :-)
Érintőképernyő a jegyzeteléshez kell. Könyvbe nyilván nem jegyzetelek, de ha ennyivel többet tud az e-book, az csak jó.
Gyenge a teljesítménye, magyarul lassú. Gyakorlatilag nem lehet írni rá valósidőben, mint a papírra. Nyilván itt az elérhető árkategóriára gondolok (max. 150e).
Memóriakártya elveszhet. Pici, az ember észre sem veszi, ha kicsúszik a tokból.
A lapozás fontos, hogy ne legyen lassú. Nekem nem csak olvasni kell az olvasó, hanem munkához (pl. megkeresek egy adatot egy könyvben, de nem tudom az oldalszámot, ezért gyorsan végiglapozom. Lapozómozdulattól függő mennyiségű előrehajtás, stb...
Egy malomban őrölünk, én is nagy támogatója vagyok az e-booknak (elsősorban a digitalizált nehezen elérhető könyveknek, ergó a régi szakirodalomnak), de azért nem vagyok elvakult. A jelenlegi technológia nem adja még vissza a papíralapú könyv használatának előnyeit (kivéve a folyóolvasásra használt könyveket, de az zömében csak szépirodalom, szinte minden másban kell keresni). Ennél sokkal komolyabb, elérhető árkategóriájú e-book olvasó kell. Jelenleg egyetlen komoly előnye van, a súlykérdés. Hátránya azért még sokkal több.
Ha jól használható e-book olvasó lenne elérhető áron, akkor nem vacakolnék sok-sok könyv kinyomtatásával. De nincs messze már úgy remélem. -
Szefmester #7 Lenne egy olyan tippem hogy az a 200GB könyv, valódi, könyvformátumban egy falrészt is elfoglalna... Nem csak egy polcocskát.
Kérdés: Az érintőképernyő mire kell ha csak olvasol? lapozásra vannak gombok is, sőt szövegre is lehet keresni. "Gyári" PDF-ekben pedig szokott lenni témakörre készült tartalom is.
Mit értesz az alatt hogy gyengék? laptopok között is vannak gyengék.. de láttam kevlármegerősítésű katonai Dell Laptopot is. Az már gondolom nem volt gyenge még akkor sem ha jelenleg már belépőszintű a teljesítménye.
A lassúsággal az e-ink alapú készülékemmel sincs sok bajom, mert hát lapozáskor legalább fel tudom mérni a környezetem (hol tart a vonat/busz/metró). Ha ez lassú akkor javaslom a mirasol kijelzős készülékeket.. már csak szaga nincs. :D
Tárolókapacitásra meg ott vannak a memóriakártyák. Egy kis könyvszerű dobozkában el is viheted az összes könyved, és így akár témánként/címenként/íróként még katalogizálhatod is :D -
breckinridge #6 Engem egy meglehetősen szűk szegmens érdekel, a tudományos könyvkiadás. Itt tényleg kihagyható lenne a papíralapú könyvkiadás, de ennek olyan komoly feltételei lennének, amik még most nem adottak. A könyvolvasók gyengék, lassúak, az érintőképernyő-technika nevetségesen rossz, tárolókapacitás kicsi (nekem kb. 200 GB-nyi e-bookom van, bár visszafogom magam a gyűjtésnél, bőven tera fölött lenne, ha begyűjtenék mindent). Sokkal gyorsabb net is kellene. De a legfontosabb az egységes formátum lenne, ami jelenleg nem létezik (pl. hogyan kezel egy ívek közötti nagy, kihajtogatós térképet), a ctrl+c, ctrl-v nem kivédhető (még képre konvertált szövegnél sem az ocr miatt). De a szakemberek gondolkodása is változásra szorul. Bár szerintem a technikai feltételek megteremtődése ezen gyorsan változtatna. Egyedüli problémát az olvasószerkesztés és lektorálás körében látom (a merketing tudományos területen szükségtelen), de szeritnem ez megoldható. -
Szefmester #5 Ami pedig a cikkhez: Elég ritkán találkozom könyvreklámokkal. talán havonta ha 10-15 kerül a szemem elé.. és azok is néha tematikus kiadványok, és nem komolyabb művek. Szóval ha éppen nem sztárolnak valakit és megy a hype (herri pottyer, és a tvájlájt) akkor nem sok marketinget látni. Ilyen "komoly" marketinget pedig a neten is lehet folytatni vírusmarketing címén ha jó a könyv, és a terjesztés is olcsóbb. persze nyomdászok szívnak, meg a fordítás is kemény dió. De! Ha az illető ángliusul ír akkor kezdetekben is nagy a piac számára, legalábbis nagyobb mintha üzbégül írna. Ha pedig ez megvan akkor akár önerőből is fizethet a bevételek után a fordításért. -
Szefmester #4 "Javasolnám azoknak, akik szerint felesleges, hogy próbáljanak meg összeszerelni egy műszaki terméket, aminek a leírása csak elektronikus formában létezik és esetleg csak azon a kütyün nézhető meg, amit össze kellene szerelni "
Ha nem a Something fot dummies szintű könyvekre van szükséged akkor egy műszaki cikk összeszerelése ma már elméletben gyerekjáték, lévén bolondbiztosra próbálják meg csinálni. Például egy számítógéped dobozból kiszedni és az alkatrészeit összedugni csak legózás kérdése. Mert ma már nem tudsz semmi rossz helyre dugni... Ha pedig valami ennél is komolyabb műszaki cuccot akarsz összerakni akkor oda már szaktudás kell, ami pedig már a fejedben van és nem könyvben. Az hogy a szaktudást ebookból vagy sima könyvből szerezted édesmindegy.
"De ne csak ilyen extrém esetet nézzünk. Elég azt az alaphelyzetet megnézni, mikor a diák szövegkiemelővel szedegeti ki a könyvből a fontos részeket."
Javaslom barátkozz meg a gondolattal de létezik olyan olvasó ahol lehet szövegkiemelni. Sőt ha nem képalapú pdf a cucc akkor kimásolni is tudhat egy táblagéppel (azért írom ezeket a szarokat mert sokan e-olvasónak veszik), majd egy szövegszerkesztőben készre formázni. Szóval tökéletes fényschmittelőnek is.
"De elég, ha azt nézzük, hogy lényegében nincs egy egységes formátum az elektronikus könyvek piacán. Vannak rá próbálkozások, igen, de valami mindig hibádzik (legutóbb ugye a DRM modul buktatói hívták fel magukra a figyelmet). Addig, amíg nincs egységes formátum és nem vedlik le ezt a "védeni kell minden áron" filozófiát az elektronikus kiadók, addig nem kérdéses, hogy a nyomtatott médiának bizony van létjogosultsága."
Sok formátum van? Valóban kezd elburjánzani.. de tök jó mert pl txt-t meg szöveges pdf-et mind megeszi.. meg a doc-ot meg az rtf-et meg a html-t.. szóval ha nem akarsz különcködni egy full saját formátummal akkor nincs gond. Mellesleg videoformátumokkal nincs bajod? Pedig ott is eleinte csak a wmv, mov, avi volt. Ma meg már az sem mindegy milyen kodekkel van az az avi...
A DRM kérdést pedig a komolyabb kiadók kezdik helyesen értelmezni. Mert a DRM még a legális vásárlót is szivatja ami miatt kevesebb fogy a DRM védelmű termékbl mint a nem védettből.
Szóval a #2 kommentben igazat mondtak. De tudod mit? itt van még egy érv. Diák vagy és én is. Te minden tankönyveddel és jegyzeteddel együtt próbálj meg hazautazni Szombathelyről Debrecen mellé egy kis faluba.. én is ezt fogom tenni. Vajon ki fog nagyobb pakkal közlekedni? Vajon ilyenkor is jobb a könyv? Vagy a könyvekben tudsz egy ritkán használt kifejezésre rákeresni és pontosan odaugrani/lapozni? De pontosan ám, és nem csak kb! -
#3
Ne csak vagdalkozz a szavakkal, hanem érvelj! Hol van logikai hiba abban, amit leírtam? Vagy esetleg ez túl nehéz egy olyan értelmi szintű embernek, aki kapásból közli a másikról, hogy idióta, mert észérvei nincsenek? -
okosan gyerekek #2 az első két felvetésed alapján az én véleményem pedig az, hogy idióta vagy, de nincs kedvem vitatkozni, úgyhogy tényszerűen kijelentem, hogy igazad van! 
-
#1
Na, ismét itt a régi vita: életképes-e még a papír alapú könyvpiac vagy sem
Javasolnám azoknak, akik szerint felesleges, hogy próbáljanak meg összeszerelni egy műszaki terméket, aminek a leírása csak elektronikus formában létezik és esetleg csak azon a kütyün nézhető meg, amit össze kellene szerelni
Vagy esetleg úgy gondolják, hogy minden termékhez kell egy digitális olvasó is, hogy azon legyen a dokumentáció?
De ne csak ilyen extrém esetet nézzünk. Elég azt az alaphelyzetet megnézni, mikor a diák szövegkiemelővel szedegeti ki a könyvből a fontos részeket. Valóban, ha csak digitális könyvek lennének, a nyomtató gyártók biztos jól járnának, mert aratnának, de nem hinném, hogy mna ez tényleg létképes modellnek számítana.
De elég, ha azt nézzük, hogy lényegében nincs egy egységes formátum az elektronikus könyvek piacán. Vannak rá próbálkozások, igen, de valami mindig hibádzik (legutóbb ugye a DRM modul buktatói hívták fel magukra a figyelmet). Addig, amíg nincs egységes formátum és nem vedlik le ezt a "védeni kell minden áron" filozófiát az elektronikus kiadók, addig nem kérdéses, hogy a nyomtatott médiának bizony van létjogosultsága.