Napi Online
Így várja az MTelekom az állami mobilcéget és a kétforintos adót
Váratlanul érte a kormány távközlésiadó-terve a Magyar Telekomot − nyilatkozta a társaság elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen −, de bíznak a szakmai egyeztetésekben. Az új mobiltelefon-társaságnak szerinte nem lesz könnyű dolga, egyelőre várják, milyen elképzelésekkel áll elő.
Amilyen meglepetésszerűen vezette be a kormány az idén kifutó távközlési különadót, a szélesebb közönséget éppolyan váratlanul érte a kormány távközlési adóval kapcsolatos elképzelése. Önök mióta tudnak róla és mi a véleményük?
− A közvéleménnyel egy időben értesültünk a tervezetről. Aggályosnak tartjuk, hogy az új adófajta ügyfeleinket terhelné, ez az egész nemzetgazdaság számára kockázatokat rejt és így a céljaival ellentétes hatást válthat ki. Egy ilyen típusú adó bevezetése a bruttó árak emelkedéséhez és valószínűleg forgalomcsökkenéshez vezetne, végső soron pedig akár az ország versenyképességére is kedvezőtlenül hatna. Ezzel együtt bízunk a szaktárcával folyó tárgyalásokban, remélve, hogy figyelembe veszik szakmai javaslatainkat. Arra számítunk, hogy észrevételeinkkel csökkenthetők a kockázatok.
A napokban mutatkozott be az új mobiltelefon-szolgáltató, bár továbbra sem lehet sokat tudni a szándékukról. Önök mit várnak a cégtől?
− Egy ilyen telített piacon nem lesz könnyű dolga a negyedik mobilszolgáltatónak; részben azért, mert nagyon sokat kell befektetnie, részben mert mi is versenyezni fogunk vele. A rendelkezésre álló spektrum szempontjából sem tartjuk szerencsésnek a megjelenését. A következő időszakban jelentősen nőni fog a mobil szélessáv iránti igény, és ahhoz, hogy ezt jó minőségben ki tudjuk elégíteni, további frekvenciákra lenne szükségünk. A frekvenciahiány pedig értelmetlenné teheti a további befektetéseinket, hiszen azok révén sem nyílna lehetőség a szolgáltatások teljes körének nyújtására. Ezért tartjuk sürgősnek, hogy az ország mielőbb hasznosítsa a szélessávú mobilinternet fejlesztéséhez szükséges spektrumkészletet. Itt elsősorban a digitális hozadék (800 MHz) és a 2,6 GHz sávokra gondolok.
A Magyar Telekomra milyen hatása lehet egy állami szereplőnek?
− Remélem, a tulajdonos mibenléte nem lesz meghatározó, de abban biztos vagyok, hogy újabb verseny kezdődik. Mi nagyon keményen megdolgoztunk a piaci részesedésünkért, hasonlóan a többi társasághoz. A két új virtuális mobilszolgáltatónak (MVNO) köszönhetően a verseny az utóbbi időben is fokozódott. A virtuális szolgáltatóknak megvan az az előnyük, hogy erős márkához kapcsolódnak és kialakult értékesítési csatornákkal rendelkeznek, míg egy teljesen új szolgáltatónak a hálózaton túl ezeket is föl kell építenie. Ez tehát lényegesen más helyzet, mint az MVNO-ké, noha az ő sikerük sem garantált.
Továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan milyen stratégiát követ a negyedik szolgáltató, a házon belül készülnek valamiféle reakcióra?
− Várjuk, hogy milyen ajánlatokkal áll elő a társaság és kinek akar szolgáltatásokat nyújtani. A leggyakrabban azt hangoztatják vele kapcsolatban, hogy állami cégként az állami szférát akarja megszólítani − épp itt a legélesebb a verseny a jelenlegi három szereplő között is. Ha az új szereplő − közbeszerzési eljárás keretében − mégis itt kívánna versenybe szállni, az neki sem lesz egyszerű feladat.
Az ügyfelek számára hozhat árcsökkenést az új helyzet?
− Hozhat, de mindig az ár-érték arányra kell tekintettel lenni. Ha például ez áraiban egy fapados szolgáltató lenne, akkor fapados szolgáltatás várható.
Milyen hatása lehet az új szereplőnek a Telekom pénzügyi eredményeire?
− Elképzelhető, hogy a verseny miatt rövid távon hatással lesz a számainkra, de mi olyan stratégiát követünk évek óta, amely a lehető legjobban megvéd bennünket ettől. Úgy vélem, a virtuális szolgáltatókhoz hasonlóan az új cégnek is egy kisebb üzleti területet kell választania, egyszerre ugyanis nem lesz képes mindenre.
Ahhoz, hogy az új cég már a kezdetektől országos szolgáltatást tudjon nyújtani, nemzeti roaming-megállapodást kell kötnie a távközlési társaságokkal. Ebben partner lesz a Magyar Telekom?
− Igen, de egy cég nem építheti stratégiáját a nemzeti roamingra. Egy több száz milliárd forintos beruházás ugyanis hosszú távon nem alapulhat ilyen megoldáson.
Több távközlési cég, köztük a Telekom, a bíróságon támadta meg a frekvenciapályázatot kiíró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatának azon részét, amelyben nyertessé nyilvánította az állami konzorciumot. Mit várnak ettől?
− Mi azért fellebbeztünk, mert úgy gondoljuk, hogy a pályázat során formai és eljárási hibák voltak, és ha ilyet észlelünk, azt kötelességünk jelezni, különösen egy ilyen nagy jelentőségű tender kapcsán.
A folyamat elhúzódásának vagy netán a pályázat érvénytelenítésének reményében támadta meg a Telekom az eljárást?
− Nem tőlünk függ, milyen döntés születik. De úgy gondoljuk, hogy voltak hibák és ezeket orvosolni kell.
Szóba hoztuk már a virtuális mobiltelefon-szolgáltatásokat, amelyek Magyarországon néhány hónapja léteznek; az egyik (a Blue Mobil) épp a Telekom közreműködésével jött létre, és a Lidl cég partnere ebben. Milyenek a kezdeti tapasztalatok?
− A virtuális mobilszolgáltatók általában fokuszálnak valamire, mi is így vagyunk ezzel. Ebben a szolgáltatási formában sok minden eltér attól, amit az előfizetők megszoktak, egyelőre azt tapasztaljuk, hogy érdeklődnek a szolgáltatásunk iránt.
Magyarországon a fogyasztók a távközlési szolgáltatásokat nem inkább az erre szakosodott cégtől akarják megvenni?
− Ilyen szemlélet valóban megfigyelhető, de sokan kipróbálják az új szolgáltatókat is.
Milyenek az MVNO-val kapcsolatos külföldi tapasztalatok?
− Nagyon vegyesek, az MVNO-k többsége nem sikeres. A túlélők annak köszönhetik sikerüket, hogy nagyon megbízható márkával és kiváló ügyfélkiszolgálási infrastruktúrával rendelkeznek. Szerintem ez fog Magyarországra is vonatkozni.
A Magyar Telekom az egyéb távközlés alapú szolgáltatásban, mint például az iptv vagy a sat tv terén is igyekszik erősíteni pozícióit. Kereskedelmi igény vagy a Telekom hívja életre ezeket?
− Ebben az iparágban vannak olyan szolgáltatások, termékek, amelyeket keresnek az ügyfelek, és vannak olyanok is, amelyekről nem tudják, hogy hasznosak lehetnek nekik − ilyenek voltak például a táblagépek, az iptv vagy az iPad. Nekünk az is dolgunk, hogy az ilyen lehetőségekre ráirányítsuk az ügyfelek figyelmét, ne csak kielégítsük a keresletet, hanem meg is teremtsük.
Ilyen ismeretlen termék lehet az ügyfelek számára a szuper szélessávú hálózat, a 4G/LTE is?
− Jelenleg a magyar piacon az ügyfelek többsége még nem tudja, mi is az LTE. Kevesen vannak tisztában a 4G-s mobilszolgáltatás jellemzőivel, azt sem tudják, mire lenne ez jó nekik, de bízom benne, hogy rövidesen már igényt tartanak rá.
Mikorra térülhet meg az a több tíz milliárd forintos beruházás, amit ennek érdekében végrehajtott a Telekom?
− Biztosan nem kellenek hozzá évtizedek. Azért akartunk Magyarországon elsők lenni az LTE alapú szolgáltatásokkal, mert úgy látjuk, ez az a technológia, amit az egész iparág támogatni fog: a hálózat- és készülékszállítók, az alkalmazásfejlesztők. Európában még csak egy LTE-képes táblagép van a piacon, de az év végére már több ilyen készülék, illetve okos telefon jelenik meg, s a Telekom ezek terjesztésében is az élen akar járni. Bizakodó vagyok, hiszen tavaly azt vártam, hogy az eladott készülékek 30 százaléka a 3G-képes okos telefonok közül kerül ki − év végére kiderült, hogy ez az arány megközelítette a 70 százalékot. Minél előbb a piacra kerülnek az LTE-képes telefonok, táblagépek, annál előbb megtérül a befektetésünk − azt gondoljuk, hogy a 4G esetében ez sokkal gyorsabb lesz, mint korábban a 3G-nél, mert az utóbbira alkalmas készülékek lassabban terjedtek el, mint napjainkban a 4G-s megoldások.
A távközlési piac mellett az energiaszolgáltatás területén is lépett a Telekom, ma már az ország teljes területén kínál lakossági ügyfelei számára villamosenergia- és földgázszolgáltatást. Idővel milyen súlya lesz az energia- és az egyéb szolgáltatásoknak a cég portfóliójában?
− Az energiaszolgáltatás az árbevételünk szempontjából nem a legjelentősebb, de ennek kapcsán nem is ez a legfontosabb számunkra. Lényegesebb, hogy ügyfeleink a T-Home márkanév alatt hozzájuthassanak mindahhoz, amire otthon szükségük van, és ebbe jól illeszkedik az energiaszolgáltatás vagy például az otthon-távfelügyelet. Ezeket a termékeket egy előfizetéssel, egy számlázással lehet igénybe venni.
A jelen gazdasági körülmények között lesz ezekre vagy egyáltalán a távközlési alapszolgáltatásokra fizetőképes kereslet?
− Azt tapasztaljuk, hogy például a mobil szélessávú szolgáltatásra előfizetők többsége egy kisebb adatcsomaggal kezd, és feltölt néhány applikációt, aztán egyre újabbakra tart igényt. Amikor pedig optimalizálni kell a költségeket, a távközlést fontos elemként kezelik, vagyis erre általában továbbra is költenek.
Nem igazán akvizíciós időszakot élünk, de vannak ilyen tervei a Telekomnak? − Külföldön valóban nem sok lehetőség van, de belföldön még mindig konszolidációs fázisban van a kábel- és a hozzáférési piac. Ezeken a területeken, illetve az it-cégeknél látunk további lehetőségeket. Ilyen szempontból akár még kedvező is lehet a jelenlegi időszak.
Említettük már a távközlési különadót, aminek kivetését időközben az Európai Unió jogellenesnek tekintette és ügye már az Európai Bíróságon van. Mire számítanak, mikor kaphatják vissza a pénzüket?
− Nem számítunk sem pozitív, sem negatív végkifejletre. Ezt a terhet az elmúlt három évben úgy tudtuk kezelni, hogy az nem vált működési kérdéssé. A különadót nagyon rövid időn belül vezette be a kormány és visszamenőlegesen, ami elbizonytalanító. Remélem, bármi lesz a jövőben, az nem lesz visszamenőleg hatályos és nem lesz meglepetésszerű, mert egy cég nem tud hosszú távon tervezni, ha nem tudja, hogy jogi szempontból mi várható másnap reggel.
Amilyen meglepetésszerűen vezette be a kormány az idén kifutó távközlési különadót, a szélesebb közönséget éppolyan váratlanul érte a kormány távközlési adóval kapcsolatos elképzelése. Önök mióta tudnak róla és mi a véleményük?
− A közvéleménnyel egy időben értesültünk a tervezetről. Aggályosnak tartjuk, hogy az új adófajta ügyfeleinket terhelné, ez az egész nemzetgazdaság számára kockázatokat rejt és így a céljaival ellentétes hatást válthat ki. Egy ilyen típusú adó bevezetése a bruttó árak emelkedéséhez és valószínűleg forgalomcsökkenéshez vezetne, végső soron pedig akár az ország versenyképességére is kedvezőtlenül hatna. Ezzel együtt bízunk a szaktárcával folyó tárgyalásokban, remélve, hogy figyelembe veszik szakmai javaslatainkat. Arra számítunk, hogy észrevételeinkkel csökkenthetők a kockázatok.
A napokban mutatkozott be az új mobiltelefon-szolgáltató, bár továbbra sem lehet sokat tudni a szándékukról. Önök mit várnak a cégtől?
− Egy ilyen telített piacon nem lesz könnyű dolga a negyedik mobilszolgáltatónak; részben azért, mert nagyon sokat kell befektetnie, részben mert mi is versenyezni fogunk vele. A rendelkezésre álló spektrum szempontjából sem tartjuk szerencsésnek a megjelenését. A következő időszakban jelentősen nőni fog a mobil szélessáv iránti igény, és ahhoz, hogy ezt jó minőségben ki tudjuk elégíteni, további frekvenciákra lenne szükségünk. A frekvenciahiány pedig értelmetlenné teheti a további befektetéseinket, hiszen azok révén sem nyílna lehetőség a szolgáltatások teljes körének nyújtására. Ezért tartjuk sürgősnek, hogy az ország mielőbb hasznosítsa a szélessávú mobilinternet fejlesztéséhez szükséges spektrumkészletet. Itt elsősorban a digitális hozadék (800 MHz) és a 2,6 GHz sávokra gondolok.A Magyar Telekomra milyen hatása lehet egy állami szereplőnek?
− Remélem, a tulajdonos mibenléte nem lesz meghatározó, de abban biztos vagyok, hogy újabb verseny kezdődik. Mi nagyon keményen megdolgoztunk a piaci részesedésünkért, hasonlóan a többi társasághoz. A két új virtuális mobilszolgáltatónak (MVNO) köszönhetően a verseny az utóbbi időben is fokozódott. A virtuális szolgáltatóknak megvan az az előnyük, hogy erős márkához kapcsolódnak és kialakult értékesítési csatornákkal rendelkeznek, míg egy teljesen új szolgáltatónak a hálózaton túl ezeket is föl kell építenie. Ez tehát lényegesen más helyzet, mint az MVNO-ké, noha az ő sikerük sem garantált.
Továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan milyen stratégiát követ a negyedik szolgáltató, a házon belül készülnek valamiféle reakcióra?
− Várjuk, hogy milyen ajánlatokkal áll elő a társaság és kinek akar szolgáltatásokat nyújtani. A leggyakrabban azt hangoztatják vele kapcsolatban, hogy állami cégként az állami szférát akarja megszólítani − épp itt a legélesebb a verseny a jelenlegi három szereplő között is. Ha az új szereplő − közbeszerzési eljárás keretében − mégis itt kívánna versenybe szállni, az neki sem lesz egyszerű feladat.
Az ügyfelek számára hozhat árcsökkenést az új helyzet?
− Hozhat, de mindig az ár-érték arányra kell tekintettel lenni. Ha például ez áraiban egy fapados szolgáltató lenne, akkor fapados szolgáltatás várható.
Milyen hatása lehet az új szereplőnek a Telekom pénzügyi eredményeire?
− Elképzelhető, hogy a verseny miatt rövid távon hatással lesz a számainkra, de mi olyan stratégiát követünk évek óta, amely a lehető legjobban megvéd bennünket ettől. Úgy vélem, a virtuális szolgáltatókhoz hasonlóan az új cégnek is egy kisebb üzleti területet kell választania, egyszerre ugyanis nem lesz képes mindenre.
Ahhoz, hogy az új cég már a kezdetektől országos szolgáltatást tudjon nyújtani, nemzeti roaming-megállapodást kell kötnie a távközlési társaságokkal. Ebben partner lesz a Magyar Telekom?
− Igen, de egy cég nem építheti stratégiáját a nemzeti roamingra. Egy több száz milliárd forintos beruházás ugyanis hosszú távon nem alapulhat ilyen megoldáson.
Több távközlési cég, köztük a Telekom, a bíróságon támadta meg a frekvenciapályázatot kiíró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatának azon részét, amelyben nyertessé nyilvánította az állami konzorciumot. Mit várnak ettől?
− Mi azért fellebbeztünk, mert úgy gondoljuk, hogy a pályázat során formai és eljárási hibák voltak, és ha ilyet észlelünk, azt kötelességünk jelezni, különösen egy ilyen nagy jelentőségű tender kapcsán.
A folyamat elhúzódásának vagy netán a pályázat érvénytelenítésének reményében támadta meg a Telekom az eljárást?
− Nem tőlünk függ, milyen döntés születik. De úgy gondoljuk, hogy voltak hibák és ezeket orvosolni kell.
Szóba hoztuk már a virtuális mobiltelefon-szolgáltatásokat, amelyek Magyarországon néhány hónapja léteznek; az egyik (a Blue Mobil) épp a Telekom közreműködésével jött létre, és a Lidl cég partnere ebben. Milyenek a kezdeti tapasztalatok?
− A virtuális mobilszolgáltatók általában fokuszálnak valamire, mi is így vagyunk ezzel. Ebben a szolgáltatási formában sok minden eltér attól, amit az előfizetők megszoktak, egyelőre azt tapasztaljuk, hogy érdeklődnek a szolgáltatásunk iránt.
Magyarországon a fogyasztók a távközlési szolgáltatásokat nem inkább az erre szakosodott cégtől akarják megvenni?
− Ilyen szemlélet valóban megfigyelhető, de sokan kipróbálják az új szolgáltatókat is.
Milyenek az MVNO-val kapcsolatos külföldi tapasztalatok?
− Nagyon vegyesek, az MVNO-k többsége nem sikeres. A túlélők annak köszönhetik sikerüket, hogy nagyon megbízható márkával és kiváló ügyfélkiszolgálási infrastruktúrával rendelkeznek. Szerintem ez fog Magyarországra is vonatkozni.
A Magyar Telekom az egyéb távközlés alapú szolgáltatásban, mint például az iptv vagy a sat tv terén is igyekszik erősíteni pozícióit. Kereskedelmi igény vagy a Telekom hívja életre ezeket?
− Ebben az iparágban vannak olyan szolgáltatások, termékek, amelyeket keresnek az ügyfelek, és vannak olyanok is, amelyekről nem tudják, hogy hasznosak lehetnek nekik − ilyenek voltak például a táblagépek, az iptv vagy az iPad. Nekünk az is dolgunk, hogy az ilyen lehetőségekre ráirányítsuk az ügyfelek figyelmét, ne csak kielégítsük a keresletet, hanem meg is teremtsük.
Ilyen ismeretlen termék lehet az ügyfelek számára a szuper szélessávú hálózat, a 4G/LTE is?
− Jelenleg a magyar piacon az ügyfelek többsége még nem tudja, mi is az LTE. Kevesen vannak tisztában a 4G-s mobilszolgáltatás jellemzőivel, azt sem tudják, mire lenne ez jó nekik, de bízom benne, hogy rövidesen már igényt tartanak rá.
Mikorra térülhet meg az a több tíz milliárd forintos beruházás, amit ennek érdekében végrehajtott a Telekom?
− Biztosan nem kellenek hozzá évtizedek. Azért akartunk Magyarországon elsők lenni az LTE alapú szolgáltatásokkal, mert úgy látjuk, ez az a technológia, amit az egész iparág támogatni fog: a hálózat- és készülékszállítók, az alkalmazásfejlesztők. Európában még csak egy LTE-képes táblagép van a piacon, de az év végére már több ilyen készülék, illetve okos telefon jelenik meg, s a Telekom ezek terjesztésében is az élen akar járni. Bizakodó vagyok, hiszen tavaly azt vártam, hogy az eladott készülékek 30 százaléka a 3G-képes okos telefonok közül kerül ki − év végére kiderült, hogy ez az arány megközelítette a 70 százalékot. Minél előbb a piacra kerülnek az LTE-képes telefonok, táblagépek, annál előbb megtérül a befektetésünk − azt gondoljuk, hogy a 4G esetében ez sokkal gyorsabb lesz, mint korábban a 3G-nél, mert az utóbbira alkalmas készülékek lassabban terjedtek el, mint napjainkban a 4G-s megoldások.
A távközlési piac mellett az energiaszolgáltatás területén is lépett a Telekom, ma már az ország teljes területén kínál lakossági ügyfelei számára villamosenergia- és földgázszolgáltatást. Idővel milyen súlya lesz az energia- és az egyéb szolgáltatásoknak a cég portfóliójában?
− Az energiaszolgáltatás az árbevételünk szempontjából nem a legjelentősebb, de ennek kapcsán nem is ez a legfontosabb számunkra. Lényegesebb, hogy ügyfeleink a T-Home márkanév alatt hozzájuthassanak mindahhoz, amire otthon szükségük van, és ebbe jól illeszkedik az energiaszolgáltatás vagy például az otthon-távfelügyelet. Ezeket a termékeket egy előfizetéssel, egy számlázással lehet igénybe venni.
A jelen gazdasági körülmények között lesz ezekre vagy egyáltalán a távközlési alapszolgáltatásokra fizetőképes kereslet?
− Azt tapasztaljuk, hogy például a mobil szélessávú szolgáltatásra előfizetők többsége egy kisebb adatcsomaggal kezd, és feltölt néhány applikációt, aztán egyre újabbakra tart igényt. Amikor pedig optimalizálni kell a költségeket, a távközlést fontos elemként kezelik, vagyis erre általában továbbra is költenek.
Nem igazán akvizíciós időszakot élünk, de vannak ilyen tervei a Telekomnak? − Külföldön valóban nem sok lehetőség van, de belföldön még mindig konszolidációs fázisban van a kábel- és a hozzáférési piac. Ezeken a területeken, illetve az it-cégeknél látunk további lehetőségeket. Ilyen szempontból akár még kedvező is lehet a jelenlegi időszak.
Említettük már a távközlési különadót, aminek kivetését időközben az Európai Unió jogellenesnek tekintette és ügye már az Európai Bíróságon van. Mire számítanak, mikor kaphatják vissza a pénzüket?
− Nem számítunk sem pozitív, sem negatív végkifejletre. Ezt a terhet az elmúlt három évben úgy tudtuk kezelni, hogy az nem vált működési kérdéssé. A különadót nagyon rövid időn belül vezette be a kormány és visszamenőlegesen, ami elbizonytalanító. Remélem, bármi lesz a jövőben, az nem lesz visszamenőleg hatályos és nem lesz meglepetésszerű, mert egy cég nem tud hosszú távon tervezni, ha nem tudja, hogy jogi szempontból mi várható másnap reggel.
