Mióta nem cégvezetőként dolgozik, Eric Schmidt egyre gyakrabban tűnik fel különböző rendezvényeken, ahol a Google jövőbeli terveiről, elképzeléseiről mesél. Emellett nagyon markánsan kiáll az internet szabadsága mellett.

Eric Schmidt 1983 és 1997 között a Sun Microsystems műszaki igazgatója volt, majd váltott és 2001-ig a Novell munkatársaként dolgozott. Igazán ismertté azonban a Google vezetőjeként lett, 2001 és 2010 között tevékenykedett ebben a pozícióban. Az ő nevéhez fűződik a Google tőzsdére való bevezetése 2004-ben és a YouTube megvásárlása 2006-ban. Jelenleg az óriáscég ügyvezető elnökeként és felügyelőtanácsának első embereként azzal foglalkozik, hogy megismertesse a világgal a vállalat terveit. 2009 óta Barack Obama IT-tanácsadója, magánvagyonát 4,6 milliárd euróra becsülik.

"Az online cégek számos kihívás előtt állnak, ezek egyike maga az internet. A különböző kormányok előszeretettel cenzúrázzák a világhálót és lehetetlenné teszik az ellentétes politikai vélemények kinyilvánítását. Nyugtalanít, ha ezáltal az internet zártabb és megosztottabb lesz. Nagyon rossz lenne a véleményszabadság és a nyitott társadalmak szempontjából, ha egyes országok felépítenék a saját elszigetelt hálózataikat."

"A vállalatok számára természetesen számos lehetőség is adódik, például új platformokat fejleszthetnek ki. A Facebook erre a legismertebb példa. E társaságok sikere annak köszönhető, hogy nagy lépést tettek előre: felépítettek különböző rendszereket és ezeket úgy alakítottak ki, hogy a világháló egy fogyasztói hálózattá tudott válni. Elég csak az iPhone készülékre vagy az Androidos telefonokra gondolni: bekapcsolja őket az ember, egyszerűen kezelhetők és azonnal online vagyunk. Erre sosem lett volna lehetőség a Microsoft-PC-k korszakában."

"Mindenki online akar lenni. Több milliárd olyan ember van, aki erre vágyik, de nincs rá lehetősége. A kormányoknak az a dolguk, hogy ezeknek a polgároknak az internethez való hozzáférést lehetővé tegyék. Gondoskodj arról, hogy a polgáraid online legyenek - utána ők már gondoskodni fognak a jó tartalmakról. Mi ebben a folyamatban megpróbálunk segíteni, méghozzá azáltal, hogy kedvező árú okostelefonokat kínálunk. Jövőre számos gyártó dob majd piacra 100 és 200 dollár közötti összegbe kerülő internetezésre alkalmas telefonokat. Öt vagy tíz év múlva viszont egy ilyen készülék már csak 70 dollárba fog kerülni, ennek köszönhetően pedig nő majd az interneteléréssel rendelkezők száma."

"Természetesen ez nekünk jó, hiszen ők mindannyian potenciális új ügyfelek, akik előbb vagy utóbb rá fognak kattintani a hirdetésekre, használják majd a keresőnket stb., de ezt a folyamatot hosszú távon az emberek szemszögéből kell figyelnünk. Ha online lehetnek azáltal nőhet az életszínvonaluk is. Az egyetlen valódi különbség az emberek között, hogy szegények vagy gazdagok. Mi sikeresek vagyunk Kenyában, Ghánában és Ruandában is. Vannak olyan államok, ahol a lakosok naponta egy dollárnak megfelelő összegből élnek, ettől függetlenül internetezni akarnak és ugyanúgy véleményük van a divatról, a kultúráról, a különböző információkról. S mi ezen az úton akarjuk elkísérni őket a Facebookkal és más online cégekkel közösen" - jelentette ki a vezető.

Eric Schmidt ezután a hardvertervekre tért ki. Elmondta, hogy amint lezárult a Motorola Mobility felvásárlása, a cégre a leányvállalatukként fognak tekinteni és felépítik a saját okostelefon-részlegüket. A Motorola mobiltelefonokat és táblagépeket készít majd, emellett azonban továbbra is elérhetővé teszik majd a többi gyártó számára az Androidot. Minden partnerüket - legyen szó a Samsungról vagy a HTC-ről - egyenlő félként akarnak kezelni. A hardverek felé való nyitás mellett azonban a Google fő tevékenysége továbbra is az online keresés marad, hiszen ők elsősorban egy szoftvercég.

A sikertermékek között említette a Google Maps szolgáltatást, a YouTube-ot és a Chrome-ot, mely szerinte jó úton halad afelé, hogy a világ legnépszerűbb böngészője legyen. De persze bőven vannak tennivalóik: tovább akarják javítani az internetes keresést, jobb válaszokat szeretnének adni az embereknek, mert minél gyorsabban valósul ez meg, annál több idejük marad az internetezőknek más dolgokra. Mindehhez nem kellene mindenáron felhasználói adatokat tárolniuk, de ezek az információk hasznosak lehetnek és hozzájárulhatnak a szolgáltatások további optimalizálásához.

"A fő vetélytársunk nem a Facebook, hanem a Microsoft. Sokkal többet foglalkozunk velük, mint a többi konkurensünkkel. A közösségi platform azonban a jövőben közvetlen vetélytársunkká válhat. Ugyan zenei területen mások előttünk járnak, de dolgozunk az ügyön és folyamatosan felzárkózunk. Ugyanakkor vannak olyan piacok, ahol viszont mi vagyunk piacvezetők, ilyen a szöveges keresés vagy a videomegosztás. Mióta nem én vezetem a Google-t, azóta többek között azzal foglalkozom, hogy hová és mivé fejlődik az internet. Nagyon fontos, hogy a világhálót ne rontsák el a kormányok, a politika vagy a cégek. Ezért repülök el annyi helyre és beszélek ezekről a dolgokról."

"A magánvagyonomat mélytengeri kutatásokba fektetem be, mert az óceánok nagyon fontosak az emberiség számára. Számos olyan dolog játszódik ott le, amiről nem is tudunk. Sokat tudunk az űrről, a klímáról, de túl keveset az óceánokról. Ezért Hamburgban építtettem egy mélytengeri kutatóhajót, amit felszereltek infra- és nagy felbontású kamerákkal. Ez a következő évek projektje lesz, s ha nem leszek tengeribeteg, akkor én is ott leszek a hajó fedélzetén. De mindig a Google kötelékében maradok, egészen addig, amíg holtan össze nem esek. Szeretem a Google-t, mivel hiszek az innováció erejében. Az életcélom az, hogy mindenkinek lehetővé tegyem az információkhoz való hozzáférést" - hangsúlyozta végül a Google egykori vezetője, aki az idei CeBIT-en is felszólalt.

Schmidt tavaly májusban már kiállt az internet szabadsága mellett. Akkor közölte: a The Pirate Bay és más fájlcserélő oldalakhoz való hozzáférések blokkolása támadás lenne a véleményszabadság ellen. Egy ilyen szabályozás megvalósítása katasztrofális precedenst teremtene és cége egy ilyen rendszert semmiképpen sem hajlandó elfogadni, pláne nem támogatni.