Berta Sándor
Még egyáltalán nem lefutott az ACTA ügye
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás kapcsán rendkívül fontos, hogy miként vélekednek a dokumentumról az európai parlamenti képviselők, hiszen hamarosan nekik kell majd szavazniuk az egyezményről.
"A lakosságtól érkező kritikákat komolyan vesszük és ezeket össze kell hasonlítanunk a szerződés szövegével. Nem zárható ki, hogy valami fölött átsiklottunk vagy rosszul értelmeztük a szöveget. Azonban nem gondolom, hogy az ACTA-nak vége lenne, mindenekelőtt meg kellene várni az Európai Parlament döntését. Kérdéses, hogy az egyes európai uniós tagállamok milyen mértékben tudják befolyásolni a tárgyalásokat, tárgyalási mandátummal ugyanis kizárólag az Európai Bizottság rendelkezik, a többi országnak megfigyelő szerepe volt." - nyilatkozta Alexander Alvaro, az Európai Parlament alelnöke.
"Az azonban tény, hogy a jövőben az ilyen egyeztetéseknek sokkal átláthatóbbaknak kell lenniük. Én az európai parlamenti képviselőkkel együtt már 2010-ben felszólítottam az Európai Bizottságot, hogy biztosítson számunkra hozzáférést a dokumentumokhoz. Csak a nyitottság segíthet abban, hogy ne szülessenek legendák és ne alakuljanak ki félelmek. Az ACTA körüli tárgyalási folyamat katasztrofális volt, de 2010-es beavatkozásunk után a lobbisták befolyása egyértelműen visszaszorult. Ez elsősorban azon keresztül szűrhető le, hogy az eredeti tervezetben még olyan pontok szerepeltek, amiket egyetlen értelmes ember sem írt volna alá. Ezeket azóta kivették a szerződésből. Az eredeti szövegből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a gazdasági szereplőknek nagyon nagy befolyása volt az ACTA-ra. A jövőben a tárgyalásokon változtatni kell és remélem, hogy az Európai Bizottság, valamint a tagországok is levonták a tanulságokat. Azonban nem tudom, hogy a döntéshozóknak ezekben az ügyekben mennyire jó az emlékezetük" -tette hozzá Alvaro.
Alexander Alvaro
A politikus rendkívül fontosnak tartja, hogy az ACTA-t az Európai Bíróság is megvizsgálja, mivel nem szeretnék, ha a szerződés miatt akár európai uniós, akár nemzeti törvényeket meg kellene változtatni. Az Európai Bíróság még az idén döntést hozhat a kérdésben, így az Európai Parlament legkorábban jövőre szavazhat az ACTA-ról. Szerinte nem szabad sietni, kapkodni, mivel nem lenne túl jó dolog, hogy ha egy olyan megállapodást fogadnának el, amelynek az esetében nem biztosak azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethető a jelenlegi előírásokkal.
"Amennyiben az Európai Bíróság zöld utat az ACTA-nak és nem kell törvényeket sem módosítanunk, illetve az egyezmény nem veszélyezteti az európai alapvető jogokat és az internet szabadságát, akkor nem látom értelmét, hogy miért ne lehetne elfogadni. Amennyiben végignézem az ellenzők bírálatait, akkor nagyon nehéz megállapítani, hogy pontosan mely pontokat is támadják. Ennek ellenére meg tudom érteni, hogy valaki azt mondja: fennáll a lehetősége annak, hogy a megállapodást felhasználva aggályos törvényeket lehessen hozni. De ha ez így is történne, az Európai Parlament még mindig közbeléphet."
"Szakmai szempontból a szerződés szövegét nem tartom károsnak, ugyanakkor figyelni kell a háttérben húzódó folyamatokra is. Az elmúlt években a technikai fejlődés sokkal gyorsabban ment végbe, mint a törvényhozási folyamatok. A digitális korszakban a szerzői jogvédelmet és a szellemi tulajdon védelmét összhangba kell hoznunk a magánélet, az internet és a szabad véleménynyilvánítás védelmével. Ez azonban el fog tartani egy ideig. Engem egyébként igazán az lepett meg, hogy hirtelen mekkora figyelmet kapott az ACTA, hiszen már két évvel ezelőtt is bíráltuk" - hangsúlyozta végül Alexander Alvaro.
Mint ismeretes, az ACTA-t ugyan január elején írta alá Magyarország és az EU 21 további tagállama, azonban a szerződés jogszerűségét egy amerikai szenátor már tavaly októberben vitatta. Az események a januári aláírási ceremónia után gyorsultak fel. Január végén távozott az EP ACTA-jelentésért felelős küldötte. A sorozatos titkolózás miatt szinte senki sem tudja, mit jelent a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy Lengyelország felfüggesztette az ACTA ratifikálását, a cseh kormány leállította az egyezmény ratifikálását, s Németország és Lettország kihátrált az ACTA mögül. Világszerte több tízezer ember tüntetett a szerződés ellen és Budapesten is az internet szabadsága mellett demonstráltak. Már Ausztria is jelezte: megvizsgálja a vitatott dokumentumot. A sorozatos támadások miatt Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy vége az ACTA-nak, igaz, később finomította szavait.
"A lakosságtól érkező kritikákat komolyan vesszük és ezeket össze kell hasonlítanunk a szerződés szövegével. Nem zárható ki, hogy valami fölött átsiklottunk vagy rosszul értelmeztük a szöveget. Azonban nem gondolom, hogy az ACTA-nak vége lenne, mindenekelőtt meg kellene várni az Európai Parlament döntését. Kérdéses, hogy az egyes európai uniós tagállamok milyen mértékben tudják befolyásolni a tárgyalásokat, tárgyalási mandátummal ugyanis kizárólag az Európai Bizottság rendelkezik, a többi országnak megfigyelő szerepe volt." - nyilatkozta Alexander Alvaro, az Európai Parlament alelnöke.
"Az azonban tény, hogy a jövőben az ilyen egyeztetéseknek sokkal átláthatóbbaknak kell lenniük. Én az európai parlamenti képviselőkkel együtt már 2010-ben felszólítottam az Európai Bizottságot, hogy biztosítson számunkra hozzáférést a dokumentumokhoz. Csak a nyitottság segíthet abban, hogy ne szülessenek legendák és ne alakuljanak ki félelmek. Az ACTA körüli tárgyalási folyamat katasztrofális volt, de 2010-es beavatkozásunk után a lobbisták befolyása egyértelműen visszaszorult. Ez elsősorban azon keresztül szűrhető le, hogy az eredeti tervezetben még olyan pontok szerepeltek, amiket egyetlen értelmes ember sem írt volna alá. Ezeket azóta kivették a szerződésből. Az eredeti szövegből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a gazdasági szereplőknek nagyon nagy befolyása volt az ACTA-ra. A jövőben a tárgyalásokon változtatni kell és remélem, hogy az Európai Bizottság, valamint a tagországok is levonták a tanulságokat. Azonban nem tudom, hogy a döntéshozóknak ezekben az ügyekben mennyire jó az emlékezetük" -tette hozzá Alvaro.
Alexander Alvaro
A politikus rendkívül fontosnak tartja, hogy az ACTA-t az Európai Bíróság is megvizsgálja, mivel nem szeretnék, ha a szerződés miatt akár európai uniós, akár nemzeti törvényeket meg kellene változtatni. Az Európai Bíróság még az idén döntést hozhat a kérdésben, így az Európai Parlament legkorábban jövőre szavazhat az ACTA-ról. Szerinte nem szabad sietni, kapkodni, mivel nem lenne túl jó dolog, hogy ha egy olyan megállapodást fogadnának el, amelynek az esetében nem biztosak azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethető a jelenlegi előírásokkal.
"Amennyiben az Európai Bíróság zöld utat az ACTA-nak és nem kell törvényeket sem módosítanunk, illetve az egyezmény nem veszélyezteti az európai alapvető jogokat és az internet szabadságát, akkor nem látom értelmét, hogy miért ne lehetne elfogadni. Amennyiben végignézem az ellenzők bírálatait, akkor nagyon nehéz megállapítani, hogy pontosan mely pontokat is támadják. Ennek ellenére meg tudom érteni, hogy valaki azt mondja: fennáll a lehetősége annak, hogy a megállapodást felhasználva aggályos törvényeket lehessen hozni. De ha ez így is történne, az Európai Parlament még mindig közbeléphet."
"Szakmai szempontból a szerződés szövegét nem tartom károsnak, ugyanakkor figyelni kell a háttérben húzódó folyamatokra is. Az elmúlt években a technikai fejlődés sokkal gyorsabban ment végbe, mint a törvényhozási folyamatok. A digitális korszakban a szerzői jogvédelmet és a szellemi tulajdon védelmét összhangba kell hoznunk a magánélet, az internet és a szabad véleménynyilvánítás védelmével. Ez azonban el fog tartani egy ideig. Engem egyébként igazán az lepett meg, hogy hirtelen mekkora figyelmet kapott az ACTA, hiszen már két évvel ezelőtt is bíráltuk" - hangsúlyozta végül Alexander Alvaro.
Mint ismeretes, az ACTA-t ugyan január elején írta alá Magyarország és az EU 21 további tagállama, azonban a szerződés jogszerűségét egy amerikai szenátor már tavaly októberben vitatta. Az események a januári aláírási ceremónia után gyorsultak fel. Január végén távozott az EP ACTA-jelentésért felelős küldötte. A sorozatos titkolózás miatt szinte senki sem tudja, mit jelent a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy Lengyelország felfüggesztette az ACTA ratifikálását, a cseh kormány leállította az egyezmény ratifikálását, s Németország és Lettország kihátrált az ACTA mögül. Világszerte több tízezer ember tüntetett a szerződés ellen és Budapesten is az internet szabadsága mellett demonstráltak. Már Ausztria is jelezte: megvizsgálja a vitatott dokumentumot. A sorozatos támadások miatt Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy vége az ACTA-nak, igaz, később finomította szavait.