Berta Sándor
Ausztria megvizsgálja az ACTA-t
Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter bejelentette, hogy a kormánya tüzetes vizsgálat alá veszi a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA). Eközben úgy tűnik, hogy Szlovéniában sem biztos a szerződés ratifikálása.
Lengyelország, Csehország, Németország és Lettország után Ausztria is jelezte, hogy nem fogja azonnal ratifikálni az egyezményt. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter közölte, hogy a több országban is felmerült aggályok miatt a kormánya górcső alá veszi a dokumentumot. "A felmerült aggályokat meg kell vizsgálni, éppen ezért a kabinet tüzetesen tanulmányozni fogja a megállapodást. Nyomon követtük, hogy mik zajlottak más államokban. Ezeknek az országoknak és az érintetteknek az aggályait figyelembe kell venni a szövetségi kormány döntésekor" - jelentette ki a külügyminiszter.
Ugyan az ACTA-val kapcsolatos közlemények és ajánlások kidolgozásában, illetve koordinálásában osztrák részről a gazdasági minisztériumé volt a döntő szerep, azonban a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a belügyi szaktárca, továbbá a közlekedési, innovációs és technológiai minisztériumhoz tartozó Osztrák Szabadalmi Hivatal is foglalkozott a szerződéssel. A külügyi szaktárca dönt arról, hogy az egyezmény az osztrák parlament elé kerül-e vagy sem. Amennyiben a minisztérium úgy dönt, hogy nem, akkor az egész folyamatot leállítják. A helyzetet nehezíti, hogy az öt parlamenti párt közül négy egyértelműen elutasítja a dokumentumot. Mindez elővetíti azt is, hogy milyen döntés születne az osztrák parlamentben.
Eközben Szlovéniában is problémásnak tűnik az ACTA ratifikálása, mivel a második legnagyobb kormánypárt feladta a korábbi álláspontját és úgy nyilatkozott: a megállapodással és annak lehetséges hatásaival foglalkozó nyilvános egyeztetések nélkül nem fogják támogatni a szerződés elfogadását.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az ARD német televízió egyik műsorában leszögezte: az ACTA "kiegyensúlyozatlan". Vagyis az egyezmény túlzottan egyoldalú és szinte kizárólag a szerzői jog védelmére helyezi a hangsúlyt, miközben a felhasználók alapvető jogai gyakorlatilag teljesen a háttérbe szorulnak. Ez pedig egyáltalán nem jó. Schulz hozzátette: az Európai Parlamentben február 27-én kezdődnek az ACTA-val kapcsolatos egyeztetések. A politikus ugyanakkor bírálta a dokumentummal kapcsolatos titkolózásokat és rámutatott, hogy ő már 2010-ben felszólította az Európai Bizottságot: hagyjon fel a titkolózással és minden iratot hozzon nyilvánosságra. Ezt a testület azóta sem tette meg és most joggal támadják emiatt.
Lengyelország, Csehország, Németország és Lettország után Ausztria is jelezte, hogy nem fogja azonnal ratifikálni az egyezményt. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter közölte, hogy a több országban is felmerült aggályok miatt a kormánya górcső alá veszi a dokumentumot. "A felmerült aggályokat meg kell vizsgálni, éppen ezért a kabinet tüzetesen tanulmányozni fogja a megállapodást. Nyomon követtük, hogy mik zajlottak más államokban. Ezeknek az országoknak és az érintetteknek az aggályait figyelembe kell venni a szövetségi kormány döntésekor" - jelentette ki a külügyminiszter.
Ugyan az ACTA-val kapcsolatos közlemények és ajánlások kidolgozásában, illetve koordinálásában osztrák részről a gazdasági minisztériumé volt a döntő szerep, azonban a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a belügyi szaktárca, továbbá a közlekedési, innovációs és technológiai minisztériumhoz tartozó Osztrák Szabadalmi Hivatal is foglalkozott a szerződéssel. A külügyi szaktárca dönt arról, hogy az egyezmény az osztrák parlament elé kerül-e vagy sem. Amennyiben a minisztérium úgy dönt, hogy nem, akkor az egész folyamatot leállítják. A helyzetet nehezíti, hogy az öt parlamenti párt közül négy egyértelműen elutasítja a dokumentumot. Mindez elővetíti azt is, hogy milyen döntés születne az osztrák parlamentben.
Eközben Szlovéniában is problémásnak tűnik az ACTA ratifikálása, mivel a második legnagyobb kormánypárt feladta a korábbi álláspontját és úgy nyilatkozott: a megállapodással és annak lehetséges hatásaival foglalkozó nyilvános egyeztetések nélkül nem fogják támogatni a szerződés elfogadását.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az ARD német televízió egyik műsorában leszögezte: az ACTA "kiegyensúlyozatlan". Vagyis az egyezmény túlzottan egyoldalú és szinte kizárólag a szerzői jog védelmére helyezi a hangsúlyt, miközben a felhasználók alapvető jogai gyakorlatilag teljesen a háttérbe szorulnak. Ez pedig egyáltalán nem jó. Schulz hozzátette: az Európai Parlamentben február 27-én kezdődnek az ACTA-val kapcsolatos egyeztetések. A politikus ugyanakkor bírálta a dokumentummal kapcsolatos titkolózásokat és rámutatott, hogy ő már 2010-ben felszólította az Európai Bizottságot: hagyjon fel a titkolózással és minden iratot hozzon nyilvánosságra. Ezt a testület azóta sem tette meg és most joggal támadják emiatt.