Berta Sándor
Távozott az Európai Parlament ACTA-jelentésért felelős küldötte
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) aláírása elleni tiltakozásul lemondott posztjáról az Európai Parlament egyik magas rangú képviselője, a vitatott
megállapodás megfigyelője.
Kader Arif munkája azzal, hogy az Európai Bizottság és az európai uniós tagállamok többségének képviselői aláírták Japánban az ACTA-t, gyakorlatilag véget ért. Azonban a politikus saját honlapján kifejtette a valódi indokait. Arif hivatalos közleményében az Európai Uniót bírálta és kijelentette: mélységesen és élesen elítéli azt a folyamatot, ami a szerződés aláírásához vezetett, és nem akart tovább részese lenni ennek a színjátéknak. Az európai parlamenti képviselő leginkább azt kifogásolta, hogy az ACTA-val kapcsolatos egyeztetésekbe nem vonták be a társadalom legfontosabb képviselőit, a civil szervezeteket. Szerinte a résztvevők a kezdetektől titkolóztak. A szerződés kidolgozásában részt vevő országok az elmúlt években folyamatosan zárt ajtók mögött tárgyaltak a dokumentumról és annak részleteiről. Még a nemzeti parlamentek sem kaptak gyakorlatilag semmilyen információt az ACTA-ról és így rejtve maradt előttük, hogy pontosan mit is terveznek az összefogó kormányok.
A politikus emellett hiányolta, hogy miközben az Európai Bizottság gondolkodás nélkül aláírta az ACTA-t nem tartotta fontosnak, hogy arról tájékoztassa az európai közvéleményt. Kiemelte, hogy az Európai Parlament többször is aggályosnak nevezte a folyamatot és felhívta a figyelmet a szerinte problémás részekre, ezeket a figyelmeztetéseket azonban az Európai Bizottság teljesen figyelmen kívül hagyta. "Mindenki tudja, hogy az ACTA problémás és hogy nagyon komolyan beavatkozik az emberek jogaiba" - szögezte le az EP-képviselő.
Mint ismeretes, az Európai Unió és 22 tagállam, köztük Magyarország képviselői Tokióban írták alá a sokat támadott Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt. Az ügyben a végső döntést a nemzeti országgyűlések és az Európai Parlament hozzák majd meg.
Kader Arif munkája azzal, hogy az Európai Bizottság és az európai uniós tagállamok többségének képviselői aláírták Japánban az ACTA-t, gyakorlatilag véget ért. Azonban a politikus saját honlapján kifejtette a valódi indokait. Arif hivatalos közleményében az Európai Uniót bírálta és kijelentette: mélységesen és élesen elítéli azt a folyamatot, ami a szerződés aláírásához vezetett, és nem akart tovább részese lenni ennek a színjátéknak. Az európai parlamenti képviselő leginkább azt kifogásolta, hogy az ACTA-val kapcsolatos egyeztetésekbe nem vonták be a társadalom legfontosabb képviselőit, a civil szervezeteket. Szerinte a résztvevők a kezdetektől titkolóztak. A szerződés kidolgozásában részt vevő országok az elmúlt években folyamatosan zárt ajtók mögött tárgyaltak a dokumentumról és annak részleteiről. Még a nemzeti parlamentek sem kaptak gyakorlatilag semmilyen információt az ACTA-ról és így rejtve maradt előttük, hogy pontosan mit is terveznek az összefogó kormányok.
A politikus emellett hiányolta, hogy miközben az Európai Bizottság gondolkodás nélkül aláírta az ACTA-t nem tartotta fontosnak, hogy arról tájékoztassa az európai közvéleményt. Kiemelte, hogy az Európai Parlament többször is aggályosnak nevezte a folyamatot és felhívta a figyelmet a szerinte problémás részekre, ezeket a figyelmeztetéseket azonban az Európai Bizottság teljesen figyelmen kívül hagyta. "Mindenki tudja, hogy az ACTA problémás és hogy nagyon komolyan beavatkozik az emberek jogaiba" - szögezte le az EP-képviselő.
Mint ismeretes, az Európai Unió és 22 tagállam, köztük Magyarország képviselői Tokióban írták alá a sokat támadott Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt. Az ügyben a végső döntést a nemzeti országgyűlések és az Európai Parlament hozzák majd meg.