HENT hírlevél
Vitatják az ACTA aláírásának jogszerűségét az USÁ-ban
Alkotmányossági aggályokkal fordult Barack Obama elnökhöz egy amerikai szenátor. Levelében megkérdőjelezi, az ország kereskedelmi képviselője jogosult volt-e aláírni kongresszusi jóváhagyás nélkül a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt (ACTA).
Az Intellectual Property Watch portál értesülései szerint Ron Wyden szenátor levélben fordult az elnökhöz, amelyben a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) aláírásával kapcsolatos aggályokat fogalmaz meg. Oregon állam demokrata képviselője megkérdőjelezi, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül az Obama-adminisztráció képviselete jogosult volt-e aláírni a hamisítás elleni nemzetközi kooperációt sürgető egyezményt. Bár az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) többszörösen hangsúlyozta, hogy az ACTA elfogadása nem vonja magával az ország törvényeinek módosítási szükségletét, Wyden szerint a USTR-nek nem áll hatáskörében elfogadni egy, az ország számára nemzetközi kötelezettségeket megfogalmazó dokumentumot.
A szenátor kéri az elnököt, hogy kormánya vagy nyilatkozzon arról, hogy az ACTA aláírása nem jár nemzetközi kötelezettségekkel, vagy indokolja meg, miért nem volt szükség a kongresszus jóváhagyására a dokumentum aláírásához.
2011. október 1-jén nyolc ország, Japán, Ausztrália, Kanada, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és az Egyesült Államok képviselete írta alá a hatékonyabb hamisítás elleni fellépés érdekében nemzetközi irányelveket meghatározó egyezményt. Mexikó, Svájc és az Európai Unió képviselete azt követően csatlakozna, ha szükséges vonatkozó hazai eljárásaikat lefolytatták. Az ACTA 2013. május 1-jéig áll nyitva aláírásra.
Az Intellectual Property Watch portál értesülései szerint Ron Wyden szenátor levélben fordult az elnökhöz, amelyben a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) aláírásával kapcsolatos aggályokat fogalmaz meg. Oregon állam demokrata képviselője megkérdőjelezi, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül az Obama-adminisztráció képviselete jogosult volt-e aláírni a hamisítás elleni nemzetközi kooperációt sürgető egyezményt. Bár az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) többszörösen hangsúlyozta, hogy az ACTA elfogadása nem vonja magával az ország törvényeinek módosítási szükségletét, Wyden szerint a USTR-nek nem áll hatáskörében elfogadni egy, az ország számára nemzetközi kötelezettségeket megfogalmazó dokumentumot.
A szenátor kéri az elnököt, hogy kormánya vagy nyilatkozzon arról, hogy az ACTA aláírása nem jár nemzetközi kötelezettségekkel, vagy indokolja meg, miért nem volt szükség a kongresszus jóváhagyására a dokumentum aláírásához.
2011. október 1-jén nyolc ország, Japán, Ausztrália, Kanada, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és az Egyesült Államok képviselete írta alá a hatékonyabb hamisítás elleni fellépés érdekében nemzetközi irányelveket meghatározó egyezményt. Mexikó, Svájc és az Európai Unió képviselete azt követően csatlakozna, ha szükséges vonatkozó hazai eljárásaikat lefolytatták. Az ACTA 2013. május 1-jéig áll nyitva aláírásra.