Berta Sándor

Vége az ACTA-nak

Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy: "Acta c'est fini". Később ugyanakkor kiadott egy közleményt, amelyben kiállt a szellemi tulajdon védelmének fontossága mellett.

Joseph Daul a cuej.info nevű portálnak nyilatkozott és a konzervatív tábor vezetői közül elsőként jelezte, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) várhatóan nem fogja megkapni az Európai Parlamentben az elfogadásához szükséges többséget. Később ugyanakkor módosította a kijelentését és közleményében hangsúlyozta: "Az Európai Parlament ratifikálási folyamata csak most kezdődött. Az ACTA-t és minden az internet lehetséges korlátozásával kapcsolatos aggályt nagyon tüzetesen meg fogunk vizsgálni. Egy a tényekről és nem fikciókról szóló vitára van szükség. A szellemi tulajdon védelme döntő jelentőségű az EU exportipara számára, amely az innovációra van utalva. Éppen ezért üdvözöljük az ACTA célját, hogy lehetővé akarja tenni Európa számára a termékhamisítások elleni küzdelmet. Az Európai Parlament néppárti frakciója ugyanakkor egy szabad internetért harcol, aminek a jelentőségét először az arab világban történt események demonstrálták."


Daul bejelentése azért volt megdöbbentő, mert az Európai Néppárt eddig támogatta az ACTA-t és ez volt a legerősebb ACTA-párti EP frakció. Az európai zöldek és a szociáldemokraták is támadják a szerződést, így úgy tűnik, hogy gyakorlatilag a liberálisok tartanak ki egyedül az ACTA elfogadása mellett. Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa azt mondta: a dokumentummal kapcsolatban az Európai Bíróságtól kellene jogi véleményt kérni. Amennyiben ez megtörténik, az akár évekkel is elhalaszthatja a ratifikálási folyamatot.

Bár nyilván korai és alaptalan lenne még azt állítani, hogy valóban vége van a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásnak, az mindenesetre tény, hogy egyre több állam hátrál ki az egyezmény mögül. A szerződés aláírása óta Lengyelország, Csehország, Németország és Lettország is jelezte, hogy felfüggeszti vagy leállítja a dokumentum ratifikálását. Eközben világszerte több tízezer, Budapesten pedig mintegy ezer ember tüntetett az ACTA ellen.


Ezekre válaszul "Transparency of ACTA negotiations" címmel részletes tájékoztatást tett közzé az Európai Bizottság válaszul azokra a kritikákra, amely szerint a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás tárgyalási folyamata jelentős titoktartás mellett zajlott volna. A Bizottság kiemeli, hogy saját képviselőin túl minden egyes tárgyalási fordulón jelen voltak a tagállamok illetékes képviselői is, emellett a Lisszaboni Egyezménynek megfelelően a testület rendszeresen beszámolt az Európai Parlament képviselőinek az egyeztetések menetéről. A tájékoztató szerint az Európai Bizottság hét alkalommal küldte meg az EP-képviselőknek az egyezmény szövegtervezetét, háromszor részletes jelentést tett a tárgyalások előrehaladásáról, és több feljegyzést és munkatanulmányt adott át. Mindemellett a kereskedelmi biztos, Karel De Gucht három plenáris és több bizottsági ülésen, valamint informális találkozón adott tájékoztatást a Parlament képviselőinek.

Az Európai Bizottság ezenfelül hangsúlyozza, hogy 2008 és 2011 között négy alkalommal szerveztek Brüsszelben az állampolgárok számára is nyitott találkozót, ahol az érintettek, így a fogyasztók, iparági képviselők, civil szervezetek és a tudományos közösség véleményét kérték ki. A rendezvényeket az utolsó négy tárgyalási fordulóhoz időzítették. Ezekre a különböző politikai pártok, így a Kalózpárt képviselői is meghívást kaptak. Az Európai Bizottság saját honlapján az ACTA-val kapcsolatos aggályokra is válaszolt. Ebben hangsúlyozza, az ACTA fokozottabb védelmet jelenthet az európai fogyasztók és gazdaság számára, amelyet a nagyszámú hamis termék beáramlása veszélyeztet. A közlemény jelzi, 2005 és 2010 között háromszorosára nőtt az EU-ba érkező hamis termékek száma, amelynek eredményeként 2010-ben több mint 103 millió darab hamisítványt állítottak meg az illetékes hatósági szervek.

A Bizottság kiemeli, hogy az ACTA elfogadása nem teszi szükségessé az uniós jogszabályok változtatását, mert a tárgyalások során elfogadott irányelvek összhangban állnak a hatályos uniós joggal. Hangsúlyozza továbbá, hogy az ACTA nem kötelezi az internetszolgáltatókat a forgalom monitorozására vagy korlátozására, nem akadályozza az internetezőket a tartalommegosztásban, és kalózkodás esetén nem bünteti ez utóbbiakat internetkapcsolatuk megszakításával, tiszteletben tartja viszont az olyan alapvető emberi jogokat, mint az szólás- és információszabadság, valamint a személyes adatok védelme.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lordsithlord #98
    Bár már nagyon messze jár a vita az ACTA-tól, én azért még erről mondanék pár érdekes dolgot.

    1. Az ACTA tartalmazza, hogy az országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a teljes internetforgalmazás monitorozva legyen. Ezt a kormányok a szolgáltatókra szándékoznak terhelni (természetesen abból a megfontolásból, hogy igencsak kemény költségek kellenének a rendszer kiépítéséhez, üzemeltetéséhez és fenntartásához). Ez olyan költségekkel járna a szolgáltatók felé, amit lényegében egyik sem tudna felvállalni, tehát ha ehhez kötnék a további üzemelési engedélyeiket, kénytelenek lennének beszüntetni szolgáltatásaikat.

    Namármost, ha azt vesszük, hogy egy felmérés szerint az interneten fent lévő weblapok 98%-a sért valamilyen módon szerzői jogot, akkor az azt jelenti, hogy lényegében majdnem a teljes adatforgalmat rögzíteni kellene. Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy átlagos, hétköznapi adatforgalmazást Magyarországon: ez napi 648PB, azaz 648000TB-nyi adatot jelent egyetlen nap alatt. Ezt kellene csomagonként felnyitni, elemezni, szükség esetén (azaz ha a 98%-os tartalmat nézzük, majdnem mindig) letárolni. Az elemzéshez szolgáltatónként kellene egy komplett szuperszámítógép vagy legalábbis egy hatalmas, csak erre célra szolgáló szerverterem, az adattároláshoz pedig NAPI szinten 162000 darab 4TB-os HDD (alapul véve, hogy a piacon jelenleg kapható legnagyobb HDD 4TB-os).
    Emellett ezeket az adatokat minimálisan is 30 napig (vagy vizsgálat esetén aká tovább is) meg kell őrizniük. Namármost, ha azt a képtelen helyzetet vesszük, hogy ezt a 162000 HDD-t letárolják 30 napig és csak utána használják fel ismét, akkor kijön, hogy a 30 napos tárolás miatt csupán Magyarországon 4860000 darab HDD-re lenne szükség a tárolási rendszer fenntartásához...

    Azt hiszem a számok magukért beszélnek...

    2. Az ACTA továbbá kimondja, hogy a felelősnek (azaz ezesetben a szolgáltatóknak) kötelességük azonnal értesíteni a jogtulajdonosokat, amint egy jogsértés a tudomásukra jut, a jogtulajdonosok pedig felszólíthatják a szolgáltatót a netszolgáltatás azonnali beszüntetésére a jogsértő személynél. Ergo ha tényleg az Internet 98%-a tartalmaz valami illegálisat, akkor lényegében mindenhol azonnal le is kapcsolhatnák az internetelérést :D

    3. Amiről egyik cikk sem szól: Magyarország ugyan elfogadta az ACTA-t, azonban míg az EU nem ratifikálja a törvénycsomagot, addig ez csak szándéknyilatkozatnak minősül. Az EU a törvény fontossága miatt csak abban az esetben ratifikálja, ha minden tagország elfogadja (ezen nemrég variáltak és úgy módosították ezt a kitételt, hogy ha a többség elfogadja, az EU ratifikálja). Csakhogy a jelenlegi felállás szerint Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Németország és Ausztria nem hajlandó még csak tárgyalni sem az ACTA-ról, ergo hacsak valami csoda (pl. pár boríték) nem történik, az ACTA megbukott.
  • teddybear #97
    Steve Jobs a hippi korszakban élt. Lehet hogy neked meglepő, hogy drogozott, de az a hippi életmód része volt. Ha láttad a Hair-t, annak egyik jelenete egy komplett LSD-utazás volt. Magyarország többé-kevésbé kimaradt a hippi-korszakból, az akkori vezetőség nem vette jó néven azt az életmódot-filozófiát.
  • morden #96
    Meglepődnél mennyi híres ember volt drogos, pl Jobs úrat is egy átelesdézett éjszaka térítette meg :D
  • Ironman2 #95
    Akik kitalálták azoknak egy nagy BAN!
  • toarpad #94
    Több ezer oldal és szolgáltatás maradt így életben
  • ManoNegra #93
    Mostanában olvastam, hogy Freud is kokainista volt, és ajánlgatta fűnek-fának, hogy milyen fasza! :D
  • morden #92
    Szerintem sem olvassák végig a politikusok azokat a törvényeket amiket megszavaznak, pláne nem értelmezik és végiggondolják, érdemes megnézni a parlamanti közveítést, ipadon játszanak meg újságot olvasnak olyankor amikor 10 millió ember életéről szavaznak. (egy példa, az előző kormány szociális ügyekért felelős bizotsáának a feje egy gépészmérnök volt, szertinem a 42 féle segélyt sem vágta nemhogy a kb 360 féle segélyezési markert...)
  • teddybear #91
    Eléggé keveset tudsz a Coca-Cola történelméről. Bizony az eredeti recept alapján készített kóla tartalmazott kokaint. De eredetileg a kóla gyógyszernek készült, másrészt meg akkoriban sem a kokain, sem pedig az ópium, sem a kender nem volt tilos szer. Annyira nem, hogy például Sherlock Holmes is kokainista volt az eredeti sztorijaiban. Ha jól emlékszem csak 1903-tól nincs kokain a Coca-Colában.

    1912-ben az USA-ban kb. 5000 halált okozott a kokain-élvezet, és ezért 1914-ben a tiltott szerek közé sorolják.
  • whisper #90
    Kecskemetre is johetnetek mert itt elegge butak az emberek politikai szinten.
  • DanielGray #89
    Marha jó volt olvasni night gondolatait.Annál is inkább,mert én is hasonló állásponton vagyok.Az emberek teljes mértékben dezinformáltak és elhisznek mindent,amit egy ferdített média tálcán kínál nekik.Némelyik ember azt is elhiszi,hogy Vona például cigány srácokat reggelizik és füves liberálisokat ebédel,mindezt úgy,hogy hallotta valamelyik ismerősétől vagy barátjától.Na most eloszlatom mindenki félelmét,mert ez nincs így.A Jobbik szerintem a leginkább demokratikus párt a jelenleg felszínen acsarkodó pártok közül.Sokan azt hiszik,hogy a Jobbik szimpatizánsai olyan emberekből állnak,akik autókat rongálnak és úgy viselkednek,mintha egy fradimeccsről érkeztek volna a Nyugati pályaudvar aluljárójába.Én két éve járom a világot Jobbik szimpatizánsokkal,lakokocsival jártuk végig európát -és remélhetőleg ez a jó szokásunk megmarad-,miközben itthon azzal voltak elfoglalva a Bauer Tamás féle emberek,hogy mi itt nagykanállal faljuk a nácizmust és neonáci gyűlésekre járunk.Az ember jót nevet rajtuk szalonna sütés közben,mert ezek az emberek,ezt halál komolyan közvetítik a nyugati sajtó és csatlósai felé.Na most ahelyett,hogy informálnák magukat az emberek,ezt lazán benyelik,mint kacsa a nokedlit és elmennek egy olyan ellen tüntetésre,ahol a Jobbik valódi szavazóbázisa nem is képviselteti magát.Ettől függetlenül azt kell,hogy mondjam,nem mindenben értenek egyet a Jobbik értelmiségi szavazói.Még személyi kérdésekben is jó néhány vita van,de az irány jó.Annyira jó,amennyire a rendszertelen váltás óta soha nem volt.