Beadta a befektetők által már régóta várt kibocsátási tájékoztatóját a Facebook. Az ipo nyertesei azonban inkább a bennfentesek, a kibocsátást szervező bankok és a korábban bevásárló intézményi szereplők lehetnek.

A világ legnagyobb technológiai kibocsátása lehet a rég nem látott felhajtás, már-már hisztéria övezte Facebook-ipo, amelynek értéke a felügyelet (SEC) honlapján található kibocsátási tájékoztató szerint túljegyzési opciókkal együtt elérheti az 5 milliárd dollárt. Bár az érték pont fele a korábban rebesgetett számnak, még így is több mint háromszorosa az eddigi csúcstartó Google által 2004-ben bevont összegnek. Legkorábban áprilisban esedékes tőzsdei debütálását követően a keresőóriás kibocsátásának évében alapított Facebook piaci értéke elérheti a 75−100 milliárd dollárt is, a tőzsdén kívüli másodpiaci (otc) kötések alapján a SharesPost adatai szerint a cég − a tájékoztató benyújtását követően megugró forgalmat beleszámítva − már jelenleg is durván 89,4 milliárd dollárt ér. Összehasonlításképpen a Google kapitalizációja 188,85 milliárd dollár, az egyelőre zártkörű Twitter becsült értéke pedig 10,6 milliárd.

A tájékoztatóban egyebek mellett a Facebook tavalyi fő eredmény- és mérlegszámai is szerepelnek. Ezek alapján a társaság bevételei 2011-ben − éves összevetésben − 88 százalékos emelkedés után 3,71 milliárd dollárra rúgtak (ami a Reuters által korábban megszerzett első féléves 1,6 milliárdos érték alapján erős második félévre utal), míg a nettó eredmény kétharmadával, 1 milliárd dollárra emelkedett, ami részvényenként 43 centes profitot jelent. A 100 milliárdos kapitalizáció megcélzását feltételezve ez alapján 100-as visszatekintő P/E mellett indíthat majd a papír (bár a jegyzési ársávot még nem állapították meg), ez némileg elmarad a kibocsátásakor 121-es P/E-n indító Google értékétől, ám azóta a keresőóriás ezen mutatója 19,5 körülire mérséklődött.

A Facebook számainak impozáns növekedése mögött viszont részben lassuló dinamika húzódik meg. A nettó eredményhányad a rendelkezésre álló három év adatai alapján tavalyelőtt tetőzött, ám a tavalyi 26,95 százalékos ráta elmarad a 2009-es értéktől is. S míg a bevétel és eredmény látványosan bővült is, a felhasználók számának bővülése már az érett szakaszba lépő társaságokra jellemzően lassulást mutat, a havonta legalább egyszer belépők száma a szeptember végi 800 millióról 845-re bővült, míg a naponta bejelentkezőké 457-ről 483 millióra.

A tájékoztató kockázatokat ismertető részében a társaság külön ki is emeli, hogy eredményessége nagyban függ a felhasználók aktivitási szintjétől, hiszen a társaság bevételeinek oroszlánrészét, 3,1 milliárdot a hirdetési bevételekből realizálja. További kockázatot jelent a tájékoztató szerint, hogy az alapító és elnök-vezérigazgató, Mark Zuckerberg az ipo-t követően is többségi befolyással rendelkezik a társaságban, így gyakorlatilag az ő döntésein múlik a cég sorsa (így például egy esetleges felvásárlás vagy a vagyonelemek értékesítése). A kibocsátás vezető lebonyolítójának − a pénzintézetek ádáz harcát követően − a Morgan Stanleyt választotta a társaság, ám a (tavaly januárban zártkörű kibocsátást szervező, ezért esélyesebbnek tartott) Goldman Sachs, valamint a Bank of America−Merrill Lynch, a Barclays és a JPMorgan Chase is segédkezik benne.

Kisbefektetőként viszont érdemes figyelembe venni, hogy az 5 milliárd dollárnyi részvényre adott esetben már a jegyzési időszak előtt megvan az intézményi vevőkör. Könnyen lehet tehát, hogy a Facebook részvényeire kiéhezett magánbefektetők eleve csak a tőzsdén vásárolhatnak majd, tovább srófolva az árat. Éppen ezért a kibocsátás igazi nyertesei − a jegyzést becslések szerint összesen 500 millió dolláros jutalékért lebonyolító befektetési bankokon kívül − a bennfentesek (így például a csaknem 25 százalékos pakettel rendelkező Zuckerberg, illetve a menedzsment egyéb tagjai) és a korábban, jóval alacsonyabb árszinten beszálló befektetők lehetnek (köztük Bono, a U2 frontemberének befektetési cége).

Tavaly a Facebook ellen 22 szabadalomsértési per indult, pont a duplája a 2010-es értéknek, ám a nyilvános kibocsátást követően megugorhat ez a szám − áll a Reuters elemzésében. Korábban a szabadalmi perek túlnyomórészt a mobiltelefon-iparágra voltak jellemzőek, ám a Facebook elleni eljárások alapján a Szilícium-völgy új szabadalmi csatatere a közösségi oldalaké lehet. Korábban a Zyngával, a Grouponnal, és a LinkedInnel szemben egyetlen szabadalmi eljárás sem indult, tavalyi tőzsdei kibocsátásukat követően viszont egyszerre több is. Érdekes módon a netes cégek ellen jellemzően nem versenytársaik indítanak pert, sokkal inkább a szabadalmakat összevásárló cégek.