Berta Sándor
Nem javasolják az USA - EU légiutas-egyezmény aláírását
Elkészítette ajánlását az Európai Unió és az Egyesült Államok között a közeljövőben megkötendő légiutas-megállapodásról az Európai Parlament (EP) illetékes tagja. A politikus nem javasolja az új szerződés megkötését.
Sophie in 't Veld fő feladata az volt, hogy készítsen jelentést a készülő dokumentumról, majd azt terjessze be az Európai Parlamentnek. A képviselő ennek eleget tett, majd nyomatékosan közölte: az EP-honatyák ne írják alá az egyezményt. A javaslatát többek között azzal indokolta, hogy az új tervezet nem felel meg azoknak a követelményeknek, amiket az EP még 2010-ben határozott meg, ráadásul az európai uniós joggal sincs összhangban.
"A tárgyalások 2003 tavaszán kezdődtek. Mélységesen kiábrándító, hogy a leghűségesebb barátunkkal és szövetségesünkkel, az USA-val 9 éven át tartó egyeztetések sem eredményeztek egy olyan megállapodást, amely az alapvető jogok között tiszteletben tartja az európai normákat. Amennyiben összehasonlítjuk a mostani változatot a 2004-essel, akkor megállapítható, hogy számos pontban annál jóval rosszabb. Nem tekinthetünk jónak egy olyan szerződést, amely rosszabb annál, mint amit egyszer már elutasítottunk" - jelentette ki Sophie in 't Veld.
A francia képviselőnő egy korábbi beszéde, ahol szintén az adatkiadás ellen szólalt fel
Az egyezmény végső tervezete tavaly novemberben készült el. Az egyeztetésekre és az egész folyamatra jellemző, hogy a dokumentum hivatalosan is szigorúan titkos besorolást kapott, ennek ellenére nem sikerült megakadályozni a kiszivárogtatását. Az európai parlamenti képviselők kizárólag felügyelet mellett és egy titkosítási nyilatkozat aláírása után tekinthették meg a megállapodás végső tervezetét. A nagy titkolózás nem volt véletlen, a szerződés néhány pontja ugyanis adatvédelmi szempontból enyhén szólva aggályos. A kapott információkat az amerikai belbiztonsági minisztérium akár 15 éven át is tárolhatja. Az USA ráadásul az egészségügyi állapotra, a szexuális életre és a vallási hovatartozásra vonatkozó adatokhoz is hozzáférhetne.
Az Európai Parlament illetékes bizottságának február 27-én mutatják be a végső tervezetet, erről a testület március 20-án szavaz, míg az EP áprilisban dönt arról, hogy elfogadja vagy elutasítja a dokumentumot.
Sophie in 't Veld fő feladata az volt, hogy készítsen jelentést a készülő dokumentumról, majd azt terjessze be az Európai Parlamentnek. A képviselő ennek eleget tett, majd nyomatékosan közölte: az EP-honatyák ne írják alá az egyezményt. A javaslatát többek között azzal indokolta, hogy az új tervezet nem felel meg azoknak a követelményeknek, amiket az EP még 2010-ben határozott meg, ráadásul az európai uniós joggal sincs összhangban.
"A tárgyalások 2003 tavaszán kezdődtek. Mélységesen kiábrándító, hogy a leghűségesebb barátunkkal és szövetségesünkkel, az USA-val 9 éven át tartó egyeztetések sem eredményeztek egy olyan megállapodást, amely az alapvető jogok között tiszteletben tartja az európai normákat. Amennyiben összehasonlítjuk a mostani változatot a 2004-essel, akkor megállapítható, hogy számos pontban annál jóval rosszabb. Nem tekinthetünk jónak egy olyan szerződést, amely rosszabb annál, mint amit egyszer már elutasítottunk" - jelentette ki Sophie in 't Veld.
A francia képviselőnő egy korábbi beszéde, ahol szintén az adatkiadás ellen szólalt fel
Az egyezmény végső tervezete tavaly novemberben készült el. Az egyeztetésekre és az egész folyamatra jellemző, hogy a dokumentum hivatalosan is szigorúan titkos besorolást kapott, ennek ellenére nem sikerült megakadályozni a kiszivárogtatását. Az európai parlamenti képviselők kizárólag felügyelet mellett és egy titkosítási nyilatkozat aláírása után tekinthették meg a megállapodás végső tervezetét. A nagy titkolózás nem volt véletlen, a szerződés néhány pontja ugyanis adatvédelmi szempontból enyhén szólva aggályos. A kapott információkat az amerikai belbiztonsági minisztérium akár 15 éven át is tárolhatja. Az USA ráadásul az egészségügyi állapotra, a szexuális életre és a vallási hovatartozásra vonatkozó adatokhoz is hozzáférhetne.
Az Európai Parlament illetékes bizottságának február 27-én mutatják be a végső tervezetet, erről a testület március 20-án szavaz, míg az EP áprilisban dönt arról, hogy elfogadja vagy elutasítja a dokumentumot.