MTI
EU-szinten szabályoznák a reptéri testszkennereket
Javaslatot tett az Európai Bizottság egy uniós szintű keretszabályozásra a repülőtéri biztonsági átvilágító berendezések használatáról. Mint Siim Kallas közlekedési biztos a javaslatot bejelentve közölte, a berendezések használatáról továbbra is a tagállamok illetékességében marad a döntés, de uniós szintűvé válik a technológiai normák, az egészségvédelem és az alapvető jogok biztosításának szabályozása.
Az elmúlt években számos EU-tagországban vezették be próbajelleggel az emberi jogi aggályok miatt sok vitát kiváltó, testátvilágító berendezések használatát a repülőtereken, de ez eltérő nemzeti szabályozások és normák alapján történt - emlékeztetett közleményében az uniós végrehajtó testület. Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban is működnek már ilyen készülékek. A keretrendszer törvényesítené a berendezések használatát, ugyanakkor szigorú működtetési és technikai feltételek teljesítését írná elő.
A szkennerek használata nem lesz kötelező, csupán választható lehetőség a tagállamok és a repülőterek számára. Az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján a közlekedési biztos szóvivője elmondta, hogy az új szabályok már a jövő hónapban - még karácsony előtt - életbe léphetnek. Megismételte, hogy a tagországok már eddig és most is engedélyezhetik a berendezések használatát, a különbség elsősorban az lesz, hogy a használatra ezentúl az egységesített uniós szabályok is vonatkoznak majd. Maga Kallas a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a berendezések tényleges lehetőséget adnak a biztonság növelésére, hiszen a fémtől eltérő anyagú tárgyak azonosítását is lehetővé teszik.
A javasolt jogi biztosítékok közé tartozik, hogy a berendezések által készített képeket nem őrizhetik meg és nem nyomtathatják ki, azokhoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá. Az utasoknak azt a jogot is biztosítani kell, hogy ha nem kívánják, ne vessék alá magukat az átvilágításnak, hanem más módszerrel vizsgálják át ruházatukat és csomagjaikat. Az unióban sokáig halasztódott a testátvilágító berendezések engedélyezése, mert szakértők szerint azok használata során az egészséggel, az adatvédelemmel és emberi jogokkal kapcsolatosan is felmerülhetnek komolyabb aggályok. A közösségi szintű szabályozás éppen azt kívánja lehetővé tenni, hogy az aggályok minél nagyobb része kiküszöbölhető legyen.
Az elmúlt években számos EU-tagországban vezették be próbajelleggel az emberi jogi aggályok miatt sok vitát kiváltó, testátvilágító berendezések használatát a repülőtereken, de ez eltérő nemzeti szabályozások és normák alapján történt - emlékeztetett közleményében az uniós végrehajtó testület. Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban is működnek már ilyen készülékek. A keretrendszer törvényesítené a berendezések használatát, ugyanakkor szigorú működtetési és technikai feltételek teljesítését írná elő.
A szkennerek használata nem lesz kötelező, csupán választható lehetőség a tagállamok és a repülőterek számára. Az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján a közlekedési biztos szóvivője elmondta, hogy az új szabályok már a jövő hónapban - még karácsony előtt - életbe léphetnek. Megismételte, hogy a tagországok már eddig és most is engedélyezhetik a berendezések használatát, a különbség elsősorban az lesz, hogy a használatra ezentúl az egységesített uniós szabályok is vonatkoznak majd. Maga Kallas a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a berendezések tényleges lehetőséget adnak a biztonság növelésére, hiszen a fémtől eltérő anyagú tárgyak azonosítását is lehetővé teszik.
A javasolt jogi biztosítékok közé tartozik, hogy a berendezések által készített képeket nem őrizhetik meg és nem nyomtathatják ki, azokhoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá. Az utasoknak azt a jogot is biztosítani kell, hogy ha nem kívánják, ne vessék alá magukat az átvilágításnak, hanem más módszerrel vizsgálják át ruházatukat és csomagjaikat. Az unióban sokáig halasztódott a testátvilágító berendezések engedélyezése, mert szakértők szerint azok használata során az egészséggel, az adatvédelemmel és emberi jogokkal kapcsolatosan is felmerülhetnek komolyabb aggályok. A közösségi szintű szabályozás éppen azt kívánja lehetővé tenni, hogy az aggályok minél nagyobb része kiküszöbölhető legyen.