Úgy tűnik, hogy szinte nem telik el olyan hét, amikor ne történne valamilyen adatvédelmi botrány. A bűnözők, a hackerek, a kormányok és a vállalatok versengenek egymással azért, hogy melyikük tud több adatot megszerezni.

Georg Markus Kainz, a quintessenz nevű osztrák szervezet vezetője azért küzd, hogy mindez megváltozzon és az IT világában kiemeltebben jelenjenek meg a polgári jogok. Ez persze közel sem egyszerű feladat, hiszen el akarják kerülni a hisztériakeltést, viszont szeretnék, ha az emberek jobban odafigyelnének arra kikkel és milyen információkat osztanak meg. "A közelmúltig a számítógépekben létrehozott adatokat helyben tárolták, azonban hirtelen ezek az információk más országokba és más számítógépekre kerültek. A Web 2.0 korszakkal a cégek észrevették, hogy pénzt csinálhatnak a felhasználói adatokból. A számítási felhő környezetben bárki egyszerűen hozzáférhet az információinkhoz és így a gazdasági kémkedés is könnyebbé vált."

"Természetesen a felhasználók számára egyáltalán nem mindegy, hogy mi történik az adataikkal. Mark Zuckerbergnek és a kollégáinak a buta megjegyzései szerint az emberek mindent önként osztanak meg magukkal a világhálón. Azonban, ha én valakivel a Facebookon beszélgetek, az nem jelenti automatikusan azt, hogy ezt a beszélgetést egyből nyilvánosságra is hoztam. A telefon feltalálása után is létrejött a távközlési titok, az internetnél is hasonló szabályokra van szükség. Sokan nem is tudják, hogy mennyi információ kerül fel róluk a világhálóra és hogy ezeket kik használják fel. Az embereknek tehát meg kell tanulniuk, hogy vigyázzanak arra, hogy kinek és mit írnak. Emellett fontos, hogy joguk legyen egy törlőgombra, bárki bármely adatát vagy információját törölhesse."

"A gazdasági élet szereplői kezdték az adatgyűjtést, majd a kormányok rájöttek, hogy emiatt a cégek előnybe kerültek. Mind a két fél csillapíthatatlan adatéhséggel rendelkezik, a társadalom azonban kezd öntudatára ébredni. Amint elmondjuk az embereknek, hogy mi történik körülöttük, azonnal kezdenek odafigyelni arra, hogy mit hoznak nyilvánosságra magukról az interneten. Az elmúlt évek azonban megmutatták, hogy miközben a gazdaság és a technika globálisan szerveződik, a törvényhozók nemzeti szinten gondolkoznak. Éppen ezért van szükség egy globális adatvédelmi kódexre" - nyilatkozta a szakember.

Georg Markus Kainz szerint a technikának és a hálózatba való összekötésnek köszönhetően a különböző intézetek ugyanolyan biztonsági kockázatokkal rendelkeznek, mint a felhasználók. Az emberek által használt álnevek elemi részei a kommunikációnak. Amennyiben visszagondolunk arra, hogy mit csináltunk három nappal ezelőtt, nem tudjuk. Az emberi agy és a társadalom egyaránt felejt, az internet azonban nem. Ennek ellenére az álnevek sem jelentenek megoldást.

A quintessenz vezetője szerint fontos, hogy az okostelefonokra eszközökként tekintsünk. A PC-kkel kapcsolatos összes biztonsági intézkedés pont azért nem működik ezeken a készülékeken, mert telefonokként használjuk őket. Ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy mit is csinálnak a háttérben az egyes mobil alkalmazások. Használat közben gondoljunk arra is, hogy a mobilunk egyben kém is, amely a táskánkban vagy a zsebünkben bújik meg.

"Mindenki gondolja végig, mit jelentet meg magáról az interneten. Egy jelenleg 14 éves fiatal 30 év múlva szembesülhet a mostani bejegyzéseivel, például egy állásinterjún, s a nézeteit akkor is fel kell vállalnia. Emellett azt sem elfelejteni, hogy ha technológiákat használok, akkor azt megfontoltan tegyem. nem szabad mindig csak az OK gombot nyomkodni, hanem meg kell vizsgálni az adatvédelemmel kapcsolatos beállításokat is. S végül: a szabadság és a polgári jogok nem járnak automatikusan. Minél többen és minél hangosabban tiltakozunk a jogainkért, annál többet fogunk azok közül megkapni" - szögezte le a szakember.