Berta Sándor
Korszerűbb adatvédelmi jogot akar az EU
Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa és az Európai Bizottság alelnöke meg akarja reformálni az európai adatvédelmi jogot, hogy jobban megfeleljen az internetes kor kihívásainak.
Viviane Reding a jövő év elején szeretné beterjeszteni az európai adatvédelmi jog korszerűsítéséről szóló javaslatcsomagját, mely erősítené a felhasználók jogait. "Az európai uniós adatvédelmi irányelv 1995-ből, vagyis a világháló előtti korszakból származik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az európai polgárok jogai az interneten is megjelenjenek. Az adatvédelem új szabályozása erősítheti az egyes emberek jogait. Mindenkinek joga van a saját személyes adataihoz. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni ezeket az információkat, úgy előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. Emellett az adott személyt tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket a cég rendszeréből."
"Lehetővé kell tenni, hogy mindenki akár az egyik közösségi oldalról a másikra is magával vihesse az adatait, hiszen azok a sajátjai. Erre a jövőben lehetőség lesz. A telefonszám-hordozhatóságot már megvalósítottuk a távközlési piacon, hasonló dolgot szeretnénk az internet világában is" - jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke.
Viviane Reding szerint felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése, ami után az adott információk már nem használhatók fel. Emellett biztosítanák, hogy az Európai Unión kívüli országok is betartsák az európai adatvédelmi jogot. Amennyiben egy online vállalat egy európai polgárt akar az ügyfelének és az európai piacon akar megjelenni, akkor mindegy honnan jön, az európai jog vonatkozik rá. Mindezt független, nemzeti adatvédelmi hatóságok segítségével lehet majd betartani és ezek a hivatalok rendelkezni fognak szankcionálási lehetőségekkel is. Az adatvédelmi kérdéseket kötelező lesz gyorsan, egyszerűen és világosan tisztázni. Erre - az egységes adatvédelmi előírások alapján - meg is lesz minden esély. Az adatvédelmi hivatalokat kötelezni fogják az egymással való szoros együttműködésre.
"A jövőben nem történhetnek majd adateltűnési ügyek, a dolgok így nem mehetnek tovább. Az információkat úgy kell védeni, hogy azok ne tűnhessenek el. Amennyiben ilyesmi mégis bekövetkezik, akkor azonnal tájékoztatni kell az érintett ügyfeleket. Fontos ezenkívül, hogy az amerikai vállalatok Európában nem hivatkozhatnak majd az egyesült államokbeli jogokra és nem is alkalmazhatják azokat. Az európai uniós állampolgárokra az európai előírásokra vonatkoznak. Hamarosan egy új adatvédelmi megállapodásról fogok tárgyalni az USA-ban. Meg kell védenünk az embereket az amerikai adathozzáférésektől, ugyanakkor olyan világos szabályokra van szükség, amelyek megvédik a társadalmat a terrorizmussal és a bűnözéssel szemben. Egyensúlyt kell teremteni az egyének magánélete és a társadalom védelme között" - hangsúlyozta a politikus.
Az Európai Unió igazságügyi biztosa ezután a távközlési adattárolásra tért ki. Szerinte mindenképpen meg kell határozni, hogy mennyire van szükség a telekommunikációs információk tárolására, ezek mennyi ideig őrizhetők meg, s milyen feltételekkel és kik férhetnek majd hozzájuk. "Én megpróbálok kevés adatot kiadni. Az igazán személyes információkat megtartom magamnak. Nem vagyok például a Facebookon, de ez nem megoldás. Sajnos nem mindenki van tisztában a rá leselkedő veszélyekkel, ezért van szükség világos adatvédelmi szabályokra. Nem akarjuk az új internetes technológiák fejlesztését leállítani, viszont meg kell védenünk az egyes embereket a túlkapásoktól" - szögezte le Viviane Reding.
A politikus már októberben azt mondta: ideje, hogy az EU foglalkozzon a Google-lel és a Facebookkal. Az adatvédelem erősítése azonban közel sem lesz egyszerű. A cél azonban az, hogy nyitva maradjon az út az innováció előtt, vagyis az új adatvédelmi törvény nem szabályozna mindent a legapróbb részletekig, hanem lehetőséget és teret biztosítana az új eljárásoknak, módszereknek. Az új szabályozás az internetes cégeknek is nagyobb jogbiztonságot adna, mivel nem kellene akár 20 tagállam adatvédelmi hivatalaival tárgyalniuk, csak a székhelyük szerint illetékessel, a megkötött megállapodások pedig minden európai uniós tagországban érvényesek lennének.
Viviane Reding a jövő év elején szeretné beterjeszteni az európai adatvédelmi jog korszerűsítéséről szóló javaslatcsomagját, mely erősítené a felhasználók jogait. "Az európai uniós adatvédelmi irányelv 1995-ből, vagyis a világháló előtti korszakból származik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az európai polgárok jogai az interneten is megjelenjenek. Az adatvédelem új szabályozása erősítheti az egyes emberek jogait. Mindenkinek joga van a saját személyes adataihoz. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni ezeket az információkat, úgy előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. Emellett az adott személyt tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket a cég rendszeréből."
"Lehetővé kell tenni, hogy mindenki akár az egyik közösségi oldalról a másikra is magával vihesse az adatait, hiszen azok a sajátjai. Erre a jövőben lehetőség lesz. A telefonszám-hordozhatóságot már megvalósítottuk a távközlési piacon, hasonló dolgot szeretnénk az internet világában is" - jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke.
Viviane Reding szerint felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése, ami után az adott információk már nem használhatók fel. Emellett biztosítanák, hogy az Európai Unión kívüli országok is betartsák az európai adatvédelmi jogot. Amennyiben egy online vállalat egy európai polgárt akar az ügyfelének és az európai piacon akar megjelenni, akkor mindegy honnan jön, az európai jog vonatkozik rá. Mindezt független, nemzeti adatvédelmi hatóságok segítségével lehet majd betartani és ezek a hivatalok rendelkezni fognak szankcionálási lehetőségekkel is. Az adatvédelmi kérdéseket kötelező lesz gyorsan, egyszerűen és világosan tisztázni. Erre - az egységes adatvédelmi előírások alapján - meg is lesz minden esély. Az adatvédelmi hivatalokat kötelezni fogják az egymással való szoros együttműködésre.
"A jövőben nem történhetnek majd adateltűnési ügyek, a dolgok így nem mehetnek tovább. Az információkat úgy kell védeni, hogy azok ne tűnhessenek el. Amennyiben ilyesmi mégis bekövetkezik, akkor azonnal tájékoztatni kell az érintett ügyfeleket. Fontos ezenkívül, hogy az amerikai vállalatok Európában nem hivatkozhatnak majd az egyesült államokbeli jogokra és nem is alkalmazhatják azokat. Az európai uniós állampolgárokra az európai előírásokra vonatkoznak. Hamarosan egy új adatvédelmi megállapodásról fogok tárgyalni az USA-ban. Meg kell védenünk az embereket az amerikai adathozzáférésektől, ugyanakkor olyan világos szabályokra van szükség, amelyek megvédik a társadalmat a terrorizmussal és a bűnözéssel szemben. Egyensúlyt kell teremteni az egyének magánélete és a társadalom védelme között" - hangsúlyozta a politikus.
Az Európai Unió igazságügyi biztosa ezután a távközlési adattárolásra tért ki. Szerinte mindenképpen meg kell határozni, hogy mennyire van szükség a telekommunikációs információk tárolására, ezek mennyi ideig őrizhetők meg, s milyen feltételekkel és kik férhetnek majd hozzájuk. "Én megpróbálok kevés adatot kiadni. Az igazán személyes információkat megtartom magamnak. Nem vagyok például a Facebookon, de ez nem megoldás. Sajnos nem mindenki van tisztában a rá leselkedő veszélyekkel, ezért van szükség világos adatvédelmi szabályokra. Nem akarjuk az új internetes technológiák fejlesztését leállítani, viszont meg kell védenünk az egyes embereket a túlkapásoktól" - szögezte le Viviane Reding.
A politikus már októberben azt mondta: ideje, hogy az EU foglalkozzon a Google-lel és a Facebookkal. Az adatvédelem erősítése azonban közel sem lesz egyszerű. A cél azonban az, hogy nyitva maradjon az út az innováció előtt, vagyis az új adatvédelmi törvény nem szabályozna mindent a legapróbb részletekig, hanem lehetőséget és teret biztosítana az új eljárásoknak, módszereknek. Az új szabályozás az internetes cégeknek is nagyobb jogbiztonságot adna, mivel nem kellene akár 20 tagállam adatvédelmi hivatalaival tárgyalniuk, csak a székhelyük szerint illetékessel, a megkötött megállapodások pedig minden európai uniós tagországban érvényesek lennének.