Szoftverfejlesztés - jönnek a csodagyerekek?

Programozás,nem a program nyelvek ismretétõl,indul.
Azt ,hogy programnyelveket ismer az ember az csak jó dolog,maga az alap elkészítés,a fontos,azt hogy utána milyen programnyelven írod az másodlagos dolog. Ha az alap adott,azt szinte bármilyen programnyelvre lefordíthatod
(1990-ben mikor programozást tanultam legalább is ez volt a fõ szempont ,minden másodlagos volt)

Ja, és õk nem csodagyerekek, hanem átlagos, informatikához érdeklõdõen hozzáálló gyerekek.

Aki azt mondja, hogy régebben egyszerûbb volt programozni, az nem teljesen van tisztában a dolgokkal. Én kb. 11 évesen kezdtem el programozni, viszont akkoriban pl. meghatározni, hogy hol áll az egér jóval bonyolultabb volt mint most (33h megszakítás, amit QBasic-ben gépi kódban kellett felvinni), ráadásul az internet sem volt a közelben, hogy kisegítsen (maradtak a könyvek, magazinok) és keresni sem annyiból állt, hogy beírtam, mit akarok.

Az androidot nem rég kezdtem el tanulni, pár órámba telt, és már egy 3D-s modelt tudok ujjal forgatni. Akkoriban (90-es évek) ez ott kezdõdött volna, hogy 3D síkre vetítése, float nélküli lineáris interpolációval textúra felhúzása, stb.

Nem, nem volt könnyebb.

"Nem muszáj Delphiben tolni, jó az a JAVA is."
Vagy ha már Delphi - ott a Lazarus illetve a Freepascal is. Ugyancsak ingyenes, multiplatformos.

"Ha jól tudom 13-14 évesen már logóznak suliban is"
Sõt már 10-11 évesen is (5. osztály) elkezdik - legalábbis kis hazánkban ez (volt) a trend.

Egyébként a cikkhez hozzászólva: nincs új a nap alatt: az Oliver-ikrek a 80'-as elején is eléggé fiatalok voltak, és egészen sokra vitték.

Azért 12 évesen nem nagy dolog programozni. Ha jól tudom 13-14 évesen már logóznak suliban is, és végül is az is egy programnyelv (lehet benne rekurziót is csinálni pl).

Eclipse tán ingyen van... Nem muszáj Delphiben tolni, jó az a JAVA is.

"Igaz, hogy ott mindent mi adtunk meg, viszont ott egy program állt mondjuk 10ezer sorból, ma meg egy egyszerûbb program is ennek többszörösébõl áll."
Amelynek a 3/4 részét legenerálja egy template. Megnéztem amit jelenleg fejlesztek, 3/4 éve programot. A kliens oldal 1.2M, ez 3 alkalmazás, csak vannak közös része (mivel van szerver, és db réteg, is, vegyük ezt 1 programnak). Mondjuk 50 karakter/sor átlaggal nézve ez is csak 24K sor, és dec 6-án már vevõnek mutogatjuk...
Nyilván vannak ettõl nagyobb alkalmazások, de ez fõleg annak tudható be, hogy az internet elterjedésével divat lett különbözõ frameworköket, modulokat gyártani, árulni. Ezek a modulok meg ha tudják azt amire neked szükséged van, akkor általában 100x annyit tudnak, és 1/10 sorból megoldhatóak lennének. De minek szarakodjunk vele - befordítjuk azt a 2 megás jar fájlt is, oszt jónapot.

"Igaz, hogy vannak olyan programozási környezetek, ahol a "fogd, vidd és használd" elven alapulva az elemeket össze kell dobálni, el kell kicsit rendezni, meg kell adni a feladatukat és ennyi az egész. Erre mondom, hogy aki igazán programozó, az úgyse így csinálja, hanem könyékig mászik a forráskódba és úgy oldja meg a feladatot."
Ma már mindegyik ilyen. Vagyis tudja mindkét módot. Szerinted minek van realitása: egy 12 éves gyerek elkezd osztályokat származtatni jobbra-balra, vagy kihúz egy gombot a vizuális felületen?

"Ugyanakkor sajnos azt vagyok kénytelen látni, hogy azok, akik anno a 8-as években kezdtek programozni, ugyanúgy ezeket a fogd, vidd és használt progikat használják, nem forráskódban dolgoznak, mégis ha valaki tud valamit, akkor közlik, hogy mi ez a régi dolgokhoz képest... Nem akarok senkit elítélni, de ez számomra kicsit kétszínû dolognak tûnik."
Vagyis ha valaki tud kézzel kaszálni, akkor traktorra ne merjen ülni? Esetleg tagadja le, hogy az könnyebb, mint kézzel kaszálni? Ez elég beteg felfogás.
A vizuális fejlesztõeszközök jók. Azért jók, mert olyan tevékenység gondjától szabadítanak meg, amelynek a mai gépek teljesítménye mellett már nincs értelme. Ma már nem kell azzal szarakodni, hogy csináljunk menü kezelõt, és vigyázzunk hogy ne villogjon akkor se, ha folyamatosan nyomom a lefelé gombot. Van gyári, feltöltöm elemekkel, és írom a lényegi kódot.

"Ugyanakkor emlékszem olyanra, mikor nemzetközi programozási versenyen 2003-2004 környékén egy 12 éves srác sikeresen zavarba hozta a versenybírákat, mert megalkotott egy olyan folyamatot, ami csak õ maga értett, hogy hogyan mûködik, senki más nem tudta megfejteni, pedig olyanok voltak a bírák, akik már évtizedek óta programoztak."
Tehetséges. De nem jó programozó. Mivel az arról ismerszik meg, hogy a kódja olvasható, és könnyen érthetõ. Ettõl még lehet elegáns, lehet hatékony, lehet gyors, és lehetnek benne k.rva jó ötletek. Az érthetetlen kókányt egy jó programozó kerüli.

"Emberek, vegyük már észre, hogy sokat változott a világ a '80-as évek óta!
Az akkori programok gyerekjátékok voltak a maiakhoz képest, ez köszönhetõ a rohamosan fejlõdõ technológiáknak."
Ez nem igaz. A strukturált programozás alapjait valamikor a 60-70-es években fektették le. A 80-as évektõl annyi változott, hogy megjelent az OOP, a többszálúság, és az eseményvezérelt programozás. Ezeket ugyanúgy el tudom magyarázni egy félmûvelt egyetemistának 45 percben, ahogy a QuickSortot is, és ugyanolyan hatékonysággal fogja fel mindkettõt. A QuickSortot meg bármely, a 80-as években végzett programozó már tanulta. És a QuickSort alapalgoritmust - értsd: azért még nem kapsz enni. Attól többet kell tudni.

"Akkoriban egészen más szempontok szerint programoztak, más metodika szerint és még sorolhatnám, mennyi minden volt más."
Na sorold. Mert én valamennyire azért sejtem, bár inkább már a 90-es években kezdtem el programozni. Akkor tényleg más volt minden, mert a kód sebessége számított jobban, nem a fejlesztési idõ. Most a kód sebesség nem igazán számít, csak legyen kész tegnapra. Most senki se fog bináris keresést írni, mert bár az csak logaritmikusan lassul, de van vagy 5-6 sor, amit begépelni fájl. Helyette ír lineárist, amely lineárisan lassul. 1000 elemnél már 100x lassabb - de ki nem sz.rja le - van ezekben a gépekben kraft.

"Sok programozó ma se tud olyan szinten, mint ez a 12 éves kis srác, mégis megél belõle."
Ez a kis srác amit csinált az részben letölthetõ tutorialok formájában, részben tényleg a 12 éves színvonal. A mi korunkban mindenki szöveges kalandjátékot írt, mert ahhoz volt tutorial (könyv formájában).

"Bezzeg nektek milyen jó. Én jelenleg 11.-ként ott tartok, hogy végre valahára egy nyámnyila tanárral elkezdhettem a C#-os alapokat."
Baz, nekem tanárom se volt. Meg internet se volt. Meg gépem se volt. Mégis 14 évesen már versenyautós játékot írtam, C16-ra, papíron (jó, egy A betû volt az autóm, de akkor is). Könyvbõl tanultam meg programozni (mert a tanár konkrétan nem tudott), mikor a heti 2 órás szakkörre gép közelébe jutottam, akkor 1.5 óra alatt begépeltem, utána meg fél órán át játszottam vele, majd jött a gép kikapcsolás (elmenteni persze nem tudtam:-)

Az egész csak hozzáállás kérdése. A jelen generációnak ki van nyalva a popója. Van gépe, netje mindenkinek - más meg mi a rák kell a tanuláshoz? Ha ennyibõl nem tudsz megtanulni, válassz más szakmát, mert úgyse lesz belõled jó programozó (arra születni kell). Tessék, itt van neked villanytanár: Flex in a week.

Nem JAVA-val kéne kezdeni. Eleve nem objektumorientáltan kell kezdeni. Kezdõ nyelvnek szerintem ma is a legjobb a Pascal, mondjuk egy Turbo Pascal (valami emulátorban biztos elindul még:-). Van az egész nyelvben kb 10 utasítás, nem sokkal több típus, erõsen típusos. Arra pont jó, hogy eljuss benne oda, hogy meg tudod írni, tudod lépésenként futtatni, fel tudod fogni az összes alapalgoritmust, mondjuk Quick Sorttal, esetleg a bináris fa algoritmusaival bezárólag. Aztán ha ez megvan, akkor már tökmind1 lesz neked hogy JAVA vagy C# vagy AS3, vagy bármi más.