Berta Sándor
70 évre növelte a szerzők és előadók jogvédelmét az EU
Az európai kiadók és zenészek fellélegezhetnek: az Európai Unió Tanácsának döntése értelemében ugyanis a jövőben a dalaikra nem 50, hanem 70 évig vonatkozik majd szerzői jogvédelem.
Az Európai Bizottság számításai szerint a jogvédelmi idő meghosszabbítása az egyes művészeknek évente 1500 - 2000 euró pluszbevételt jelent majd. A döntés különösen azért fontos, mert ha maradt volna az eredeti 50 éves időtartam, úgy Bob Dylan, a Beatles, a Rolling Stones és Elvis Presley dalai hamarosan már nem tartoznának jogvédelem alá. Az Európai Bizottság 2008-ban és 2009-ben még azt szorgalmazta, hogy az időtartamot hosszabbítsák meg 95 évre, azonban az Európai Parlament később csak a 70 évre vonatkozó javaslatot támogatta. Az elképzelés ellen ugyanakkor több tagország is tiltakozott, a döntés ezért húzódott el egészen mostanáig.
Az Európai Unió Tanácsa szavazott a kérdésről és a testület tagjainak többsége elfogadta az előterjesztést. A javaslat ellen szavazott Belgium, Csehország, Hollandia, Luxemburg, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Svédország, míg Ausztria és Észtország tartózkodott. Az új direktíva harmonizálja az európai gyakorlatot a világ jelentős részével, ellenben még mindig hátrányt szenvednek a dalszerzők, szövegírók és előadók például amerikai kollégáikhoz képest. A szerzők és a felvételeket készítők jogainak egységes kiterjesztése azonban előrelépést jelent a korábbi helyzethez képest, mint ahogy az a tény is, hogy egységesíti a számítás módját is: a produkcióban érintett utolsó személy halálának dátumától indítják a védettségi időt.
A döntés értelmében a nemzeti kormányoknak két éven belül a jogrendszerükbe kell integrálniuk a módosításokat. A zenészek számára fontos változást jelent, hogy ha korábban lemondtak a szerzői jogokról a kiadók javára, de a cégek nem értékesítették a műveiket, úgy most visszakövetelhetik ezeket a jogokat. A másik fontos módosítás, hogy az ötvenedik év után minden zenészt megillet a befolyó bevételek 20 százaléka, akkor is, ha korábban - a kiadók javára - lemondtak a szerzői jogaikról.
"Nemcsak azok számára jelent segítséget a döntés, akik a korábbi szabályozás alapján idős korukra bevétel nélkül maradtak volna, de az új feltételek mellett vonzóbb lehet a kiadók számára egy-egy új tehetséget felépíteni" - fogalmazott Herczog Edit EP képviselő. "A művészek alig profitálnak az új szabályozásból. Ennek oka, hogy többnyire már fiatal korukban lemondtak a szerzői jogaikról a kiadók javára. Emellett a zenei platformok is az új szabályozás vesztesei lehetnek, mivel az új online üzleti modellek kevésbé lesznek sikeresek" - reagált a döntésre Philipp Otto, az iRights.info portál munkatársa. Hasonló véleményen volt az osztrák igazságügyi minisztérium szóvivője is, aki közölte: úgy vélik, hogy az új szabályozás semmilyen szempontból sem előnyös a zenészek számára.
A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) közleményben üdvözölte az EU döntését. Plácido Domingo, az IFPI elnöke hangsúlyozta, a jogvédelmi időszak megemelése mind a kezdő, mind a már befutott alkotók számára biztos hátteret jelent, ami meglátása szerint különösen fontos a digitális technológiák széleskörű térhódítása mellett. Frances Moore, az IFPI főigazgatója emlékeztetett arra, közel 38 ezer zeneipari dolgozó ellenjegyezte azt a kérelmet, amelyben a jogvédelmi időszak meghosszabbítását kérték az Európai Uniótól. Moore szerint a zeneipar hálás az európai jogalkotóknak, amiért a kérésnek eleget tettek.
Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia, Szlovénia, Szlovákia, Portugália, Ausztria és Románia már 2009 áprilisában sikeresen megvétózta a zenei művek jogvédelmének 50-ről 95 évre történő meghosszabbítását. Ráadásul több zenész is szót emelt a jogvédelem meghosszabbítása ellen. Köztük volt Billy Bragg brit előadó, Ed O'Brien (Radiohead), Dave Rowntree (Blur), Mark Kelly (Marillion) és Hal Ritson (The Young Punx).
Az Európai Bizottság számításai szerint a jogvédelmi idő meghosszabbítása az egyes művészeknek évente 1500 - 2000 euró pluszbevételt jelent majd. A döntés különösen azért fontos, mert ha maradt volna az eredeti 50 éves időtartam, úgy Bob Dylan, a Beatles, a Rolling Stones és Elvis Presley dalai hamarosan már nem tartoznának jogvédelem alá. Az Európai Bizottság 2008-ban és 2009-ben még azt szorgalmazta, hogy az időtartamot hosszabbítsák meg 95 évre, azonban az Európai Parlament később csak a 70 évre vonatkozó javaslatot támogatta. Az elképzelés ellen ugyanakkor több tagország is tiltakozott, a döntés ezért húzódott el egészen mostanáig. Az Európai Unió Tanácsa szavazott a kérdésről és a testület tagjainak többsége elfogadta az előterjesztést. A javaslat ellen szavazott Belgium, Csehország, Hollandia, Luxemburg, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Svédország, míg Ausztria és Észtország tartózkodott. Az új direktíva harmonizálja az európai gyakorlatot a világ jelentős részével, ellenben még mindig hátrányt szenvednek a dalszerzők, szövegírók és előadók például amerikai kollégáikhoz képest. A szerzők és a felvételeket készítők jogainak egységes kiterjesztése azonban előrelépést jelent a korábbi helyzethez képest, mint ahogy az a tény is, hogy egységesíti a számítás módját is: a produkcióban érintett utolsó személy halálának dátumától indítják a védettségi időt.
A döntés értelmében a nemzeti kormányoknak két éven belül a jogrendszerükbe kell integrálniuk a módosításokat. A zenészek számára fontos változást jelent, hogy ha korábban lemondtak a szerzői jogokról a kiadók javára, de a cégek nem értékesítették a műveiket, úgy most visszakövetelhetik ezeket a jogokat. A másik fontos módosítás, hogy az ötvenedik év után minden zenészt megillet a befolyó bevételek 20 százaléka, akkor is, ha korábban - a kiadók javára - lemondtak a szerzői jogaikról.
"Nemcsak azok számára jelent segítséget a döntés, akik a korábbi szabályozás alapján idős korukra bevétel nélkül maradtak volna, de az új feltételek mellett vonzóbb lehet a kiadók számára egy-egy új tehetséget felépíteni" - fogalmazott Herczog Edit EP képviselő. "A művészek alig profitálnak az új szabályozásból. Ennek oka, hogy többnyire már fiatal korukban lemondtak a szerzői jogaikról a kiadók javára. Emellett a zenei platformok is az új szabályozás vesztesei lehetnek, mivel az új online üzleti modellek kevésbé lesznek sikeresek" - reagált a döntésre Philipp Otto, az iRights.info portál munkatársa. Hasonló véleményen volt az osztrák igazságügyi minisztérium szóvivője is, aki közölte: úgy vélik, hogy az új szabályozás semmilyen szempontból sem előnyös a zenészek számára.
A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) közleményben üdvözölte az EU döntését. Plácido Domingo, az IFPI elnöke hangsúlyozta, a jogvédelmi időszak megemelése mind a kezdő, mind a már befutott alkotók számára biztos hátteret jelent, ami meglátása szerint különösen fontos a digitális technológiák széleskörű térhódítása mellett. Frances Moore, az IFPI főigazgatója emlékeztetett arra, közel 38 ezer zeneipari dolgozó ellenjegyezte azt a kérelmet, amelyben a jogvédelmi időszak meghosszabbítását kérték az Európai Uniótól. Moore szerint a zeneipar hálás az európai jogalkotóknak, amiért a kérésnek eleget tettek.
Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia, Szlovénia, Szlovákia, Portugália, Ausztria és Románia már 2009 áprilisában sikeresen megvétózta a zenei művek jogvédelmének 50-ről 95 évre történő meghosszabbítását. Ráadásul több zenész is szót emelt a jogvédelem meghosszabbítása ellen. Köztük volt Billy Bragg brit előadó, Ed O'Brien (Radiohead), Dave Rowntree (Blur), Mark Kelly (Marillion) és Hal Ritson (The Young Punx).
