Kilenc másik tagállammal együtt Ausztria sikeresen megakadályozta a zenei alkotásokra vonatkozó jogvédelem 95 évre növelését.

"Elvis Presley 1977 augusztusában halt meg. Ennek már 32 éve és a jelenlegi európai szabályozás még évtizedekig megfelelően védi a dalait. Az 50 éves időtartamnak elégnek kell lenni és a zeneipar így is elegendő plusz bevételhez jut" - tolmácsolta az osztrák álláspontot Paul Hefelle, Claudia Bandion-Ortner igazságügyi miniszter szóvivője.

A tíz ország szerdán egyhangúlag elutasította a zenei jogvédelem meghosszabbítását a jelenlegi 50 évről 95 évre. Mivel a szabályozás gyakorlatilag a szórakoztatóipar minden területére kiterjed, így a mostani döntés komoly hatással van nemcsak a zenészek, a kiadók, hanem a filmstúdiók, a művészeti intézetek, a színészek, a színházak, az énekesek és a zenekarok jövőjére is. A szavazást egyébként komoly vita előzte meg. Az első vita az európai uniós tagországok állandó képviselőinek bizottságában (COREPER) robbant ki. A testület koordinálja a miniszteri találkozókat.

A tíz vétózó állam eredetileg Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia, Szlovénia, Szlovákia, Portugália, Ausztria és Magyarország volt. Hazánk képviselői azonban valamiért meggondolták magukat, így a helyüket román kollégáik foglalták el. Az ügy érdekessége, hogy egy előterjesztés megvétózásához pont legalább tíz ellenszavazat szükséges. Azt sejteni lehetett, hogy a javaslatot korántsem támogatja majd mindenki. Számos egyetemi szakértő március 13-án közös közleményt jelentetett meg, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogvédelem meghosszabbítása komoly károkat okozhat az európai kultúrának és tudománynak. Ráadásul egy ilyen szabályozás kizárólag annak a négy nagy zenei konszernnek lenne jó, amelyek az 1960-as évekből származó felvételek tulajdonjogait birtokolják. Emellett a módosítás több mint 1 milliárd eurós többletköltséget is jelentene.

Eva Lichtenberger osztrák európai parlamenti képviselő elmondta, hogy különösen az ír Brian Crowley próbálta meggyőzni őt és társait álláspontjuk megváltoztatásáról - a magyar visszakozástól eltekintve sikertelenül. A vétó érzékelhetően kedvét szegte Csehországnak, amely egy időre mindenképpen levette a kérdését a napirendről.

A zenei művek jogvédelmének meghosszabbításáról szóló elképzelést már idén januárban közös nyilatkozatban támadta többek között az Electronic Frontier Foundation (EFF), az Open Rights Group és más polgári jogi csoportok, az Európai Fogyasztóvédők Szövetsége (BEUC), valamint a világszerte 650 000 könyvtárost tömörítő IFLA is.