Az 51 éves Prithviraj Banerjee, a Hewlett-Packard (HP) kutatási vezetője a számítógépek jövőjéről és a szoftverek mindennapi szerepéről fejtette ki a véleményét.

Az indiai férfi 2007 óta vezeti a HP Labs kutatási központját, korábban az Illinoisi Egyetem Mérnöktudományi Kollégiumának dékánjaként dolgozott. Banerjeenek markáns véleménye van a 3D-s képekről, a korszerű szenzorokról és kijelzőkről, valamint a számítástechnika fejlődéséről és arról, hogy miként néznek majd ki a különböző IT-rendszerek tíz év múlva.

"A számítógépek ablakok az információk világára. Korábban a kilátás korlátozott volt, ma azonban már az információk óceánjához van hozzáférésünk. Ezt az adatmennyiséget a hasznunkra kell fordítanunk. Az összes eszköznek meg kell szűrnie az információkat és egyúttal meg kell tanulniuk értelmezni azt. A mobiloknak az éttermi rendeléseink alapján tisztában kell lenniük majd azzal, hogy az olasz éttermeket szeretem, vagy tudniuk kell arról, hogy ugyan a repülőjegy-foglalásomat visszaigazolták, de nincs még szállodai szobám. Ahhoz, hogy mindez valósággá váljon, a készülékeknek kommunikálniuk kell egymással, vagyis a jövő az információk cseréjéről és kiértékeléséről szól. Ráadásul fontos, hogy ezek az adatok minden eszközön elérhetők legyenek. Ehhez azonban új kezelőfelületekre van szükség, amelyek értik a felhasználók nyelvét és gesztusait. Ennek a kombinációnak a segítségével kizárhatók a félreértések" - hangsúlyozta a kutató.

Prithviraj Banerjee évek óta összehajtható, rugalmas kijelzőkön dolgozik. A válallat elektronikus papírja már képes a színek megjelenítésére anélkül, hogy emiatt drasztikusan megnőne az áramfelvétele. A szakember biztos abban, hogy ezeket a képernyőket nagy mennyiségben olcsón lehet majd gyártani. Jelenleg a technika licencelésén dolgoznak. A HP a nyomtatópiac egyik vezető szereplője, ezért adódik a kérdés, hogy a vállalat nem a saját üzletét rombolja-e ezzel, szerinte azonban ezek a kijelzők nem veszélyeztetik a nyomtatókat. Banerjee szerint a jövőben az embereknek egyaránt lesznek papír- és elektronikus dokumentumaik. Az ő üzletük a tartalomszolgáltatásra épül, mindegy, hogy ezek a tartalmak papíron vagy kijelzőkön jelennek meg.

"Azért váltottam a HP-hez, mert az egyetemi kutatásban egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mértékben lehet befolyásolni, hogy a kutatási eredményeket a gyakorlatba is átültessék. Az egyetemeken az a fontos, hogy ki mennyit publikál és nem az, hogy az ötletekből valóban termékek lesznek-e. Gyakran adtunk tovább jó technológiákat cégeknek és ezekről a technológiákról később semmit sem hallottunk. Ez frusztrált. Ezért hagytam ott az egyetemet és alapítottam meg két sikeres vállalkozást, az AccelChipet és a Binachipet. Ezután talált meg a HP ajánlata."

"Ez egy ideális helyzet, hiszen egyszerre kutatunk és egyúttal megpróbáljuk a kutatási eredményeket konkrét termékekben és eljárásokban is megjeleníteni. Ettől függetlenül természetese szükség van jó egyetemekre. A vállalkozói világ brutális, pénzt kell gyűjteni és meg kell győzni a befektetőket. Ez közel sem tetszik mindenkinek. Egyébként a HP Labs is úgy működik, mint egy vállalkozás: amikor 2007-ben idekerültem, 150 kutatási projektünk volt, most viszont csak 22 olyan kezdeményezésünk van, amelyeknek a piaci értéke egyenként minimum egymilliárd dollár. Mindegyik ötletnek bizonyítania kell" - nyilatkozta Banerjee.

A HP Labs vezetője ezután közölte, hogy a kutatási pénzek lecsökkentése nem volt drasztikus hatással a fejlesztésekre, mivel nem feltétlenül az összegek a számítanak, hanem az, hogy mire összpontosítják a munkát. Ki lehet adni sok pénzt is eredmény nélkül, ezért ők a legfontosabb programokra koncentráltak. A sikerhez hozzájárul, hogy a HP Labs munkatársai viszonylag rugalmas körülmények között dolgozhatnak, az idejük 20 százalékában saját projektekkel is foglalkozhatnak. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően jött létre egy olyan 3D-s televíziós technológia, ami lehetővé teszi, hogy az emberek különleges szemüvegek nélkül nézhessék a 3D-s képeket.

Léo Apotheker megjelenésével a cég helyzete ismét változott, hiszen teljes mellszélességgel támogatja a kutatás-fejlesztést és megnövelte az ilyen célokra fordítható összegeket. Apotheker hisz az organikus innovációban, vagyis a saját cégben kidolgozott új technológiákban, és legfőképpen azt szeretné, hogy a termékek és a szoftverek jobban együttműködjenek.

"Jelenleg egy beteg kénytelen megbeszélni egy időpontot az orvosánál, majd odamenni, várni, hogy különböző vizsgálatokat végezzenek rajta. De ha ezeket a vizsgálatokat folyamatosan, a mindennapok során kis szenzorok végeznék és az eredményeket továbbítanák az okostelefonjába, az pedig az orvosnak, akkor egyszerűbb lenne az életünk. Vagyis nem csak az érzékelők a fontosak hanem a kapcsolódó szoftverek is. Ilyen érzékelők egyébként már ma is léteznek, például az olajfúró tornyoknál használják ezeket a talajrezgések mérésére és kielemzésére. De mi ennél is tovább mennénk."

"Az ember lát, hall, tapint, ízlel és szagol. Egy embernek két szeme van. De mi van, ha egymillió szemünk lenne? Vagy olyan szenzorokat fejlesztünk, amelyek képesek azonosítani a biomolekulákat és a segítségükkel gyakorlatilag megérezhetjük, megszagolhatjuk ezeket?" - engedett bepillantást a jelenlegi és a jövőbeli tervekbe Prithviraj Banerjee. A szakember egyébként saját kutatásokat is folytat, tavaly négy szabadalmat jelentett be. A célja az, hogy a ma használt programok egyetlen gombnyomással elhelyezhetők legyenek a számítási felhőben, anélkül, hogy át kellene írni őket. Ez jelenleg még nem lehetséges, de már dolgoznak rajta.