Berta Sándor
A HTML5 jelenti a jövőt?
Egy fiatal szakember szerint a HTML5 jelentheti a kulcsot a web birodalmába. A Flash-alkalmazások ideje hosszú távon lejár, jobban kezelhető és szebb programok jelenhetnek meg.
Peter Kröner 26 éves és máris HTML5-szakértőnek számít. A fiatalember webes fejlesztőként dolgozik Osnabrückben és tavaly szakkönyvet írt a témában: "HTML5 - innovatív és jövőálló weboldalak" címmel. "A HTML5 olyan technológiák gyűjteménye, amelyek a böngészőt egy egyszerű dokumentumnézegető szoftverből egy alkalmazásplatformmá változtatják át. Mindez azt jelenti, hogy amit nekünk ma egy alkalmazás vagy program kínál, az a jövőben elérhető lesz közvetlenül egy böngészőben is. A HTML5 rendkívül sok előnyt kínál mind a fejlesztők, mind pedig a felhasználók számára. Sokkal kényelmesebb használni, hiszen egy csapásra minden platformon kezelhető. A lényeg azonban, hogy a HTML5 lehetővé teszi a webes alkalmazások használatát. A Flash éppen emiatt hosszú távon a múlté lesz, de ebbe a kategóriába sorolható a Java és a Silverlight is" - vélte Peter Kröner.
A webes fejlesztő hozzátette: "A HTML5 mindenképpen meg fogja változtatni nem csak a böngészők funkcióit, de a kinézetét is. A trend ugyanis egyértelműen az adaptív webdizájn irányába mutat. Mindez azt eredményezi majd, hogy mindegy lesz, hogy a karaktereket egy széles TFT-kijelzőjén fogjuk nézni, vagy egy kis méretű iPhone-képernyőn. Természetesen mindez kihívást jelenthet majd az Apple számára, azonban azt most még nem lehet megmondani, hogy a HTML5 megjelenése, elterjedése miként hat majd a cég életére és bevételeire. Ugyanúgy előfordulhat, hogy az Apple megoldásai és a HTML5 teljesen jól megférnek majd egymás mellett, mint ahogy ennek az ellenkezője is. Mindenesetre, ha én lennék Steve Jobs, hátradőlnék és nagyon nyugodtan figyelném a fejleményeket, fejlesztéseket. Nem szabad elfelejteni, hogy Steve Jobs és az Apple a HTML5 egyik legnagyobb támogatójának számítanak."
Az új webes szabvány legnagyobb támogatói között feltétlenül meg kell említeni az Apple mellett a Microsoftot és a Google-t is. Mind a két társaság hisz a HTML5-ben és aligha fordulhat elő, hogy ez a három vállalat közösen ne tudjon sikerre vinni valamit. Ennek ellenére még kérdéses, hogy a HTML5 mikor válhat globális szabvánnyá. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a W3C konzorcium és a Web Hypertext Application Technology Working Group (WHAT WG) 2004 óta egyaránt a HTML5-ön dolgoznak. A probléma azonban az, hogy a két szervezet bizonyos specifikációkban még nem tudott megállapodni egymással. Korábban a HTML5 szabványainak elkészítési határideje tavaly december volt, de azóta egy új határidőt tűztek ki idén októberre. Körner szerint azonban ezeknek a határidőknek nincs túl nagy jelentőségük, mivel a webes technológiák amúgy is folyamatosan fejlődnek.
Az iPad megjelenése óta komoly vita alakult ki az online közösségben. A fejlesztőket és a felhasználókat az a kérdés foglalkoztatja, hogy vajon a Flash vagy a HTML 5 mellett tegyék le a voksukat? A két fő szabvány mellett ugyanakkor zajlanak kisebb, de ugyanolyan fontos viták is. Tavaly például a YouTube, a Vimeo, illetve a Mozilla Alapítvány, a Google, a Dailymotion és az Opera keveredtek összetűzésbe amiatt, hogy milyen kodekeket használjanak a videomegosztók a HTML5 mellett. A YouTube és a Vimeo egyértelműen a licencköteles és szabadalmaztatott H.264, míg a Mozilla és a Google a nyílt forráskódú megoldások (Theora, Ogg) mellett tette le a voksát.
A Flash, a Silverlight és a JavaFX technológiák jövője már 2009-ben is foglalkoztatta az elemzőket. Egy értekezés szerint a HTML 5 egyik legfontosabb újdonsága a különböző grafikák, a képi tartalmak és hanganyagok könnyű, szabványosított módon történő megjelenítése a weboldalakon. Amennyiben ez megvalósul, nagy kérdés, hogy mennyiben lesz szükség az olyan levédett, egy-egy cég által birtokolt megoldásokra, mint amilyen a fenti hármas.
Peter Kröner 26 éves és máris HTML5-szakértőnek számít. A fiatalember webes fejlesztőként dolgozik Osnabrückben és tavaly szakkönyvet írt a témában: "HTML5 - innovatív és jövőálló weboldalak" címmel. "A HTML5 olyan technológiák gyűjteménye, amelyek a böngészőt egy egyszerű dokumentumnézegető szoftverből egy alkalmazásplatformmá változtatják át. Mindez azt jelenti, hogy amit nekünk ma egy alkalmazás vagy program kínál, az a jövőben elérhető lesz közvetlenül egy böngészőben is. A HTML5 rendkívül sok előnyt kínál mind a fejlesztők, mind pedig a felhasználók számára. Sokkal kényelmesebb használni, hiszen egy csapásra minden platformon kezelhető. A lényeg azonban, hogy a HTML5 lehetővé teszi a webes alkalmazások használatát. A Flash éppen emiatt hosszú távon a múlté lesz, de ebbe a kategóriába sorolható a Java és a Silverlight is" - vélte Peter Kröner.
A webes fejlesztő hozzátette: "A HTML5 mindenképpen meg fogja változtatni nem csak a böngészők funkcióit, de a kinézetét is. A trend ugyanis egyértelműen az adaptív webdizájn irányába mutat. Mindez azt eredményezi majd, hogy mindegy lesz, hogy a karaktereket egy széles TFT-kijelzőjén fogjuk nézni, vagy egy kis méretű iPhone-képernyőn. Természetesen mindez kihívást jelenthet majd az Apple számára, azonban azt most még nem lehet megmondani, hogy a HTML5 megjelenése, elterjedése miként hat majd a cég életére és bevételeire. Ugyanúgy előfordulhat, hogy az Apple megoldásai és a HTML5 teljesen jól megférnek majd egymás mellett, mint ahogy ennek az ellenkezője is. Mindenesetre, ha én lennék Steve Jobs, hátradőlnék és nagyon nyugodtan figyelném a fejleményeket, fejlesztéseket. Nem szabad elfelejteni, hogy Steve Jobs és az Apple a HTML5 egyik legnagyobb támogatójának számítanak."
Az új webes szabvány legnagyobb támogatói között feltétlenül meg kell említeni az Apple mellett a Microsoftot és a Google-t is. Mind a két társaság hisz a HTML5-ben és aligha fordulhat elő, hogy ez a három vállalat közösen ne tudjon sikerre vinni valamit. Ennek ellenére még kérdéses, hogy a HTML5 mikor válhat globális szabvánnyá. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a W3C konzorcium és a Web Hypertext Application Technology Working Group (WHAT WG) 2004 óta egyaránt a HTML5-ön dolgoznak. A probléma azonban az, hogy a két szervezet bizonyos specifikációkban még nem tudott megállapodni egymással. Korábban a HTML5 szabványainak elkészítési határideje tavaly december volt, de azóta egy új határidőt tűztek ki idén októberre. Körner szerint azonban ezeknek a határidőknek nincs túl nagy jelentőségük, mivel a webes technológiák amúgy is folyamatosan fejlődnek.
Az iPad megjelenése óta komoly vita alakult ki az online közösségben. A fejlesztőket és a felhasználókat az a kérdés foglalkoztatja, hogy vajon a Flash vagy a HTML 5 mellett tegyék le a voksukat? A két fő szabvány mellett ugyanakkor zajlanak kisebb, de ugyanolyan fontos viták is. Tavaly például a YouTube, a Vimeo, illetve a Mozilla Alapítvány, a Google, a Dailymotion és az Opera keveredtek összetűzésbe amiatt, hogy milyen kodekeket használjanak a videomegosztók a HTML5 mellett. A YouTube és a Vimeo egyértelműen a licencköteles és szabadalmaztatott H.264, míg a Mozilla és a Google a nyílt forráskódú megoldások (Theora, Ogg) mellett tette le a voksát.
A Flash, a Silverlight és a JavaFX technológiák jövője már 2009-ben is foglalkoztatta az elemzőket. Egy értekezés szerint a HTML 5 egyik legfontosabb újdonsága a különböző grafikák, a képi tartalmak és hanganyagok könnyű, szabványosított módon történő megjelenítése a weboldalakon. Amennyiben ez megvalósul, nagy kérdés, hogy mennyiben lesz szükség az olyan levédett, egy-egy cég által birtokolt megoldásokra, mint amilyen a fenti hármas.