Berta Sándor
A YouTube lehet a zeneipar megmentője?
Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen irányba halad a kreatív gazdaság, az azonban biztosnak látszik, hogy a zeneipar egyik legnagyobb bevételi forrását a következő években a YouTube jelentheti majd.
Az elmúlt években a zeneipar harcolt a letöltések, a fájlcserélés, jelenleg pedig a streaming-ajánlatok ellen, azonban a YouTube nem igazán tartozott az elsődleges célpontok közé. A videomegosztó platformra inkább üzleti befektetésként és leendő partnerként tekintettek a kiadók. Számításaik be is jöttek, hiszen a YouTube lehetővé teszi a videoklipek megjelentetését, meghallgatását, ráadásul a felvételek jó minőségben válnak elérhetővé. Ebből pedig nem csak a kiadók profitálhatnak, hanem a felhasználók is.
Sajnos nem nyilvános, hogy a YouTube és a többi videomegosztó portál mekkora bevételt generál a kiadók számára, hiszen a felek hallgatnak az összegekről, azonban a Limewire elleni per kapcsán Paul Kahn, az EMI Music pénzügyi vezetője elmondta, hogy adott dalok esetében lejátszásonként 0,5 cent bevételhez jutnak a cégek. Mindez első hallásra rendkívül kis összegnek tűnik, de ha ehhez hozzávesszük, hogy a számot mondjuk ötmillióan tekintik meg, akkor azonnal láthatóvá válik, hogy a bevétel nem is olyan csekély, hanem dollár százezrekben mérhető.
A David Guetta dalaival kapcsolatos látogatottság tavaly elérte a 308 milliót. Amennyiben ezt beszorozzuk a 0,5 centes bevétellel, akkor máris kiderül, hogy csak ezeknek az anyagoknak köszönhetően a kiadók másfél millió dolláros bevételt tehettek zsebre. Ahhoz, hogy ezt az összeget hagyományos eladásokkal tegyék zsebre ugyanennyi lemezt kellett volna hozzá értékesíteni. A zeneipar ennek ellenére gondban van, mivel az online bevételek még meg sem közelítik a hagyományos CD- és DVD eladásokból származó bevételeket. Ennek oka, hogy csak a népszerű zeneszámokkal generálható ekkora online forgalom.
Mindezek ellenére a zeneipar közel sincs annyira tragikus helyzetben, mint azt számos esetben lefestették a jogvédők. Kétségkívül az lenne a legjobb megoldás, ha tucatjával megjelenhetnének végre a piacon a legális és olcsó szolgáltatások. A kérdés azonban továbbra is az: a zeneipar az ügyfeleinek, partnereinek vagy ellenfeleinek tekinti-e a felhasználókat? A többek között az Amazon Cloud-szolgáltatásával kapcsolatos licencviták kapcsán mindenesetre úgy tűnik, hogy az ágazat még mindig nem tanult a korábbi hibáiból és csak nagyon lassan kész változtatni az álláspontján. Peter Jenner, a Pink Floyd és a The Clash egykori menedzsere nem véletlenül minősítette "lelki nyomornak" májusban a kiadók eljárását.
Az elmúlt években a zeneipar harcolt a letöltések, a fájlcserélés, jelenleg pedig a streaming-ajánlatok ellen, azonban a YouTube nem igazán tartozott az elsődleges célpontok közé. A videomegosztó platformra inkább üzleti befektetésként és leendő partnerként tekintettek a kiadók. Számításaik be is jöttek, hiszen a YouTube lehetővé teszi a videoklipek megjelentetését, meghallgatását, ráadásul a felvételek jó minőségben válnak elérhetővé. Ebből pedig nem csak a kiadók profitálhatnak, hanem a felhasználók is. Sajnos nem nyilvános, hogy a YouTube és a többi videomegosztó portál mekkora bevételt generál a kiadók számára, hiszen a felek hallgatnak az összegekről, azonban a Limewire elleni per kapcsán Paul Kahn, az EMI Music pénzügyi vezetője elmondta, hogy adott dalok esetében lejátszásonként 0,5 cent bevételhez jutnak a cégek. Mindez első hallásra rendkívül kis összegnek tűnik, de ha ehhez hozzávesszük, hogy a számot mondjuk ötmillióan tekintik meg, akkor azonnal láthatóvá válik, hogy a bevétel nem is olyan csekély, hanem dollár százezrekben mérhető.
A David Guetta dalaival kapcsolatos látogatottság tavaly elérte a 308 milliót. Amennyiben ezt beszorozzuk a 0,5 centes bevétellel, akkor máris kiderül, hogy csak ezeknek az anyagoknak köszönhetően a kiadók másfél millió dolláros bevételt tehettek zsebre. Ahhoz, hogy ezt az összeget hagyományos eladásokkal tegyék zsebre ugyanennyi lemezt kellett volna hozzá értékesíteni. A zeneipar ennek ellenére gondban van, mivel az online bevételek még meg sem közelítik a hagyományos CD- és DVD eladásokból származó bevételeket. Ennek oka, hogy csak a népszerű zeneszámokkal generálható ekkora online forgalom.
Mindezek ellenére a zeneipar közel sincs annyira tragikus helyzetben, mint azt számos esetben lefestették a jogvédők. Kétségkívül az lenne a legjobb megoldás, ha tucatjával megjelenhetnének végre a piacon a legális és olcsó szolgáltatások. A kérdés azonban továbbra is az: a zeneipar az ügyfeleinek, partnereinek vagy ellenfeleinek tekinti-e a felhasználókat? A többek között az Amazon Cloud-szolgáltatásával kapcsolatos licencviták kapcsán mindenesetre úgy tűnik, hogy az ágazat még mindig nem tanult a korábbi hibáiból és csak nagyon lassan kész változtatni az álláspontján. Peter Jenner, a Pink Floyd és a The Clash egykori menedzsere nem véletlenül minősítette "lelki nyomornak" májusban a kiadók eljárását.