Berta Sándor
Feloldották a YouTube törökországi blokádját
A török kormány hivatalosan is bejelentette, hogy véget vet a népszerű videomegosztó portálhoz való hozzáférések blokkolásának, amelyet két és fél esztendővel ezelőtt rendeltek el.
A hozzáférések blokkolását október 31-én este szüntették meg, így elvileg pont került annak az immár évek óta húzódó ügynek a végére, amely a török kabinet és a YouTube között robbant ki. A kormány azt vetette a platform üzemeltetőinek a szemére, hogy több olyan videó is elérhető volt a rendszerükben, amelyek sértették Musztafa Kemal Atatürk, a török államalapító emlékét. A videók megjelentetésére válaszul Törökország blokád alá vonta a YouTube honlapját, ezt a lépést viszont a nemzetközi polgárjogi csoportok mellett vezető helyi politikusok is bírálták.
Binali Yildirim török közlekedési és távközlési szállításügyi miniszter a televízióban bejelentette, hogy azért döntöttek a letiltás megszüntetése mellett, mert a vitatott felvételeket már eltávolították a honlapról. "Remélem, hogy az üzemeltetők tanulnak az esetből és nem történik még egyszer hasonló dolog. Elvárom, hogy a YouTube tartsa be a török törvényeket, de egyben felhívom arra is a figyelmet, hogy a mostani intézkedés nem jelent garanciát a hosszú távú szabad működésre" - mondta a politikus.
A videomegosztó oldalon számos olyan videó található, amelyekben kurdok és törökök egymást sértegetik. Emellett a török és a görög felhasználók szintén előszeretettel vívnak virtuális szócsatákat egymással. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) idén júniusban támadta Törökországot amiatt, hogy egyre nagyobb mértékű online cenzúrát vezet be. Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős megbízottja közleményében leszögezte: az európai uniós tagságra pályázó állam eddig több mint 5000 oldalt tiltatott le. "Megkérem a török hatóságokat, hogy szüntessék meg ezeket a blokkolásokat, mivel ezek miatt a lakosság nem válhat a globális információs társadalom részévé. Törökországnak igazodnia kell a szabad véleménynyilvánítást biztosító nemzetközi szabványokhoz" - tette hozzá a médiaszakember.
Erre válaszul júliusban a török kabinet közölte, hogy egy további rendőri egységgel erősíti meg az internet ellenőrzését. A helyi belügyi- és igazságügyi minisztérium létrehozta az IP-követési Központot. A török hatóságok főként a tiltott politikai tartalmak, a pornográfiát és a szerencsejátékokat terjesztő vagy népszerűsítő honlapokhoz blokkolják a hozzáféréseket.
Törökország előbb 2007 márciusában és szeptemberében, majd 2008-ban és tavaly, legutóbb pedig idén júniusban tiltotta le a YouTube-ot. Érdekesség, hogy az utóbbi után Yildirim "fair ajánlatot" tett a Google-nek. Hangsúlyozta: őt nem érdekli, hogy mennyire hatalmas és befolyásos a cég, ha a YouTube Törökországban bevételhez jut, akkor abból adóznia kell, méghozzá nem is keveset: 30 millió török lírát, ami körülbelül 15,7 millió eurónak felel meg. Az üzenet úgy is lefordítható volt: "Aki fizet, az azt sugároz, amit akar." Az mindenesetre jelzés értékű, hogy a videomegosztó platform a blokád ellenére is az ötödik legnépszerűbb oldal Törökországban.
A hozzáférések blokkolását október 31-én este szüntették meg, így elvileg pont került annak az immár évek óta húzódó ügynek a végére, amely a török kabinet és a YouTube között robbant ki. A kormány azt vetette a platform üzemeltetőinek a szemére, hogy több olyan videó is elérhető volt a rendszerükben, amelyek sértették Musztafa Kemal Atatürk, a török államalapító emlékét. A videók megjelentetésére válaszul Törökország blokád alá vonta a YouTube honlapját, ezt a lépést viszont a nemzetközi polgárjogi csoportok mellett vezető helyi politikusok is bírálták.
Binali Yildirim török közlekedési és távközlési szállításügyi miniszter a televízióban bejelentette, hogy azért döntöttek a letiltás megszüntetése mellett, mert a vitatott felvételeket már eltávolították a honlapról. "Remélem, hogy az üzemeltetők tanulnak az esetből és nem történik még egyszer hasonló dolog. Elvárom, hogy a YouTube tartsa be a török törvényeket, de egyben felhívom arra is a figyelmet, hogy a mostani intézkedés nem jelent garanciát a hosszú távú szabad működésre" - mondta a politikus.
A videomegosztó oldalon számos olyan videó található, amelyekben kurdok és törökök egymást sértegetik. Emellett a török és a görög felhasználók szintén előszeretettel vívnak virtuális szócsatákat egymással. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) idén júniusban támadta Törökországot amiatt, hogy egyre nagyobb mértékű online cenzúrát vezet be. Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős megbízottja közleményében leszögezte: az európai uniós tagságra pályázó állam eddig több mint 5000 oldalt tiltatott le. "Megkérem a török hatóságokat, hogy szüntessék meg ezeket a blokkolásokat, mivel ezek miatt a lakosság nem válhat a globális információs társadalom részévé. Törökországnak igazodnia kell a szabad véleménynyilvánítást biztosító nemzetközi szabványokhoz" - tette hozzá a médiaszakember.
Erre válaszul júliusban a török kabinet közölte, hogy egy további rendőri egységgel erősíti meg az internet ellenőrzését. A helyi belügyi- és igazságügyi minisztérium létrehozta az IP-követési Központot. A török hatóságok főként a tiltott politikai tartalmak, a pornográfiát és a szerencsejátékokat terjesztő vagy népszerűsítő honlapokhoz blokkolják a hozzáféréseket.
Törökország előbb 2007 márciusában és szeptemberében, majd 2008-ban és tavaly, legutóbb pedig idén júniusban tiltotta le a YouTube-ot. Érdekesség, hogy az utóbbi után Yildirim "fair ajánlatot" tett a Google-nek. Hangsúlyozta: őt nem érdekli, hogy mennyire hatalmas és befolyásos a cég, ha a YouTube Törökországban bevételhez jut, akkor abból adóznia kell, méghozzá nem is keveset: 30 millió török lírát, ami körülbelül 15,7 millió eurónak felel meg. Az üzenet úgy is lefordítható volt: "Aki fizet, az azt sugároz, amit akar." Az mindenesetre jelzés értékű, hogy a videomegosztó platform a blokád ellenére is az ötödik legnépszerűbb oldal Törökországban.