SG.hu·

Adatvédelmi megállapodásról tárgyal az EU és az Egyesült Államok

Megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő átfogó adatvédelmi egyezményről - ezt nevezte a csütörtöki gödöllői amerikai-uniós bel- és igazságügyi miniszteri találkozó legfontosabb eredményének Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A soros magyar EU-elnökséghez kötődő tanácskozáson kiemelt figyelmet fordítottak a számítógépes bűnözés elleni harcra, és teljes volt az egyetértés abban, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelemben. A légi közlekedésben, az utas- illetve teherszállításban tenné hatékonyabbá az információcserét az az adatvédelmi egyezmény, amelyről a szakértői egyeztetéseket követően hivatalosan is megkezdődtek a tárgyalások - mondta Janet Napolitano amerikai belügyminiszter.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, uniós biztos arról beszélt, az EU és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy előrelépésre van szükség a bel- és igazságügyi együttműködésükben, különösen a személyes adatok védelmével kapcsolatban. A jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos az amerikai-uniós bel- és igazságügyi miniszteri találkozó után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Atlanti-óceán mindkét partján "hiteles, kitartó és megfelelő sebességű" munka kezdődik, amely remélhetőleg kézzelfogható eredményt hoz. Úgy fogalmazott, a polgárok jogainak védelméhez a meglévő bilaterális megállapodások mellett szükség van egy "ernyőegyezményre", amely egyensúlyt teremthet a közbiztonság és az emberek személyes adatainak védelme között.


Cecilia Malmström, az Európai Unió bizottságának bel- és igazságügyi biztosa, Pintér Sándor belügyminiszter és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes

Navracsics Tibor a találkozó legfontosabb eredményének nevezte, hogy hivatalosan is megkezdődtek a tárgyalások az EU és az Egyesült Államok között kötendő átfogó adatvédelmi megállapodásról. Hozzátette, hogy az adatvédelem garanciális elemeit is tartalmazó megállapodás aláírásáig nyilván több tárgyalási forduló lesz, s mint mondta, "várhatóan nehéz tárgyalásoknak nézünk elébe". Elmondta azt is: a találkozón teljes volt az egyetértés arról, hogy mind a korrupció, mind a terrorizmus elleni harcban az eddigieknél is szorosabb együttműködésre van szükség. Ezt hangsúlyozta Robert Wainwright, az EU rendvédelmi ügynöksége, az Europol igazgatója is, megjegyezve, az Európai Uniónak sokkal szorosabb partnerséget kell kialakítania az Egyesült Államokkal a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben.

Wainwright a legsúlyosabb gondok között említette a kokaincsempészetet, a terrorizmust, és kitért arra, hogy az EU egyre növekvő aggodalommal figyeli az észak-afrikai eseményeket, amelyek nyilvánvaló hatással lesznek az unió belső biztonsági helyzetére. Utalt a tömeges bevándorlás jelenségére, és azt mondta, bizonyítékok vannak arra, hogy az alvilági bűncsoportok kihasználják ezt a helyzetet, embereket csempésznek Európába. Az EU-nak együtt kell működnie az észak-afrikai országok hatóságaival és a transzatlanti partnerekkel, hogy meg lehessen birkózni ezzel a kihívással - tette hozzá.

Eric Holder amerikai főügyész, igazságügy-miniszter kijelentette: országa nagy jelentőséget tulajdonít az együttműködésnek az unióval. A kábítószeres bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatban hangoztatta, az országoknak meg kell osztaniuk információikat egymással.

Navracics Tibor fontosnak mondta, hogy a találkozó résztvevői egyetértettek abban: a számítógépes bűnözés a nemzetközi korrupcióhoz és a szervezett bűnözéshez hasonlóan elérte azt a szintet, amely az eddigieknél szorosabb együttműködésen alapuló fellépést tesz szükségessé. Erről beszélt Janet Napolitano is, az amerikai belügyminiszter utalt arra, hogy a találkozón tárgyaltak a kiberbiztonságról, a kritikus hálózatokba történő betörések megakadályozásáról is. Cecilia Malmström uniós belügyekért felelős biztos azt hangsúlyozta: erősíteni kell a felek együttműködését a kiberbűnözés elleni küzdelemben is, hogy hatékonyabban léphessenek fel a támadások ellen.

Pintér Sándor belügyminiszter egy szerdai, a számítógépes bűnözéssel foglalkozó budapesti nemzetközi konferenciára utalva közölte, az amerikai és magyar bel- és igazságügy-miniszterek egyeztettek arról, hogyan lehet megakadályozni az olyan törvénysértő cselekményeket, amelyeket külföldi szervereken keresztül hajtanak végre. A belügyminiszter rámutatott: a például Magyarország tekintetében dehonesztáló, törvénysértő tartalmakat közlő internetes portálok problémájának rendezéséhez meg kell vizsgálni azt az alapvető jogi kérdést, hogy meddig terjed a szólásszabadság. "Ezt kell közösen megfogalmazni ahhoz, hogy valamennyien eljárhassunk ebben az ügyben, ne csak Magyarországon legyen ez elítélendő jogsértő cselekmény, hanem abban az országban is, ahol a szerver telepítve van" - mondta.

Eric Holder az Egyesült Államokból származó "ízléstelen, problémát okozó tartalmakkal" kapcsolatban arról beszélt, hogy országában a szólásszabadságot az alkotmány védi, ezért ezt a jelenséget nehéz szabályozni. Tisztában van azzal - mondta -, hogy bizonyos amerikai eredetű tartalmak káros hatásúak lehetnek külföldön, és meg kell találni a szóban forgó anyagok forrásait. Navracsics Tibor arról beszélt, hogy az amerikai fél tágan értelmezi a szólás-, illetve információszabadságot. Az Európában egyre inkább teret nyerő és a közfelfogás részévé váló szabályozás - hogy tudniillik nem minden tartalom közlése engedhető meg az internetes tartalomszolgáltatásban - "az Egyesült Államokban még úgy tűnik, hogy várat magára" - jegyezte meg.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2011. 04. 16.. 19:03||#7
Kiberzaklatas mi?! A gyerekneveles senkit sem erdekel egesz Europaban sot, a vilagban. Teljesen felrecsuszott degeneralt tarsadalmunk van, ahol pl. 18 eves koraig 16 ezer gyilkossagot lat a tv-n kersztul egy fiatal, egy atlag amerikai csalad napi 8 orat nezi a tv-t.. stb.
© Amergin2011. 04. 15.. 17:11||#6
Na ja, mindenki tudja, hogy mire is megy ki a játék<#hehe>
© physis2011. 04. 15.. 11:50||#5
Két példa sikeres polgári perre,1, 2, persze ez Magyarországon, de valamilyen módosított formában feltehetõleg az USA-ban is bejött volna (a szerzõi jogi érvelés mindenképp, mert azt nemzetközi egyezmény szabályozza, és az USA éppúgy inkorporálta, mint Magyarország).

A baj az, hogy a fiatalkorúakra kihegyezett kiberzaklatás ellen ez kevés védelmet ad, a nagy látencia miatt. Utóbbi az USA-ban is egyre nagyobb nagyobb probléma, ld. Hope Witsell öngyilkossága, és a hasonló jelenségekhez kötõdõ perek, ill. jogalkotás. Mindenesetre ott maga a téma kevésbé tabu, mint nálunk, legalább a vizsgálati eredmények elérhetõek (cikkek, hatástanulmányok).
© physis2011. 04. 15.. 11:35||#4
Feltehetõleg itt a büntetõjogi eszközökrõl van szó.

A "zavarkeltõ tartalmak" szolgáltatói azonban sokszor polgári peres úton is megfoghatóak. Elég arra gondolni, hogy magyar a közösségi portálok összes képe formálisan jogvédettnek minõsül, beleértve a kamaszok hétköznapi profilképeit is. (Ennek oka az, hogy az iwiw és a myvip nem törõdik szerzõi jogokkal, ezért az alapértelmezés lép érvénybe, az alapértelmezés pedig Magyarországon és az USA-ban is az, hogy a kép készítõje automatikusan birtokolja a saját képéhez fûzõdõ szerzõi jogokat.)

Ez csak egy példa, de még sok más ilyen polgári jogi kiskapu is elképzelhetõ lehet az állam számára.

Ha az állam fel kíván számolni egy kellemetlen portált, akkor ugye van a büntetõjogi fellépés, de az, mit a cikk is írja, nehézségekbe ütközik. De épp az elõbb említett okok miatt lehetne egy másik út is az állam számára. Az állam megkeresi az egyes áldozatokat, vagy legalábbis lehetõvé teszi a számukra, hogy azok keressék meg õt, és akkor az áldozatok számára lehetne valami egységes segítséget adni, hogy azok kezdeményezzenek az USA-ban polgári pert. Ennek már talán kevesebb akadálya lenne, hiszen egy polgári pernek nincs politikai felhangja.

Magyarul, az állam a politikai-diplomáciai felkérés helyett/mellett inkább látszólag a háttérben maradna, és jól mûködõ infrastruktúrát nyújtana a konkrét hús-vér sértetteknek, hogy formálisan õk járjanak el maguk a saját (polgári jogi jellegû) sérelmeikkel az amerikai bíróságon. Ha jól össze van fogva a mögöttes infrastruktúra, akkor az érintett sértett felet nem terhelik a szakmai, anyagi nehézségek.

Ezzel persze meg az lehet a fõ nehézségég, hogy a kellemetlen portálok egy része direkt a kamaszokat, kiskorúakat célozza meg áldozatként (különbözõ kiberzaklató oldalak), õk pedig polgári perre képtelenek (még a legmasszívabb állami segítséggel sem), sõt még sokszor saját szüleik elõl is titkolják a dolgot. A nagy látenciájú jelenségek ellen nehéz harcolni, ezért aztán mégiscsak szükség lehet külön diplomáciai, államközi, nemzetközi egyezményekre is, hiszen nem minden kezelhetõ a polgári jog eszközeivel.
© DontKillMe2011. 04. 15.. 10:35||#3
"Navracsics Tibor arról beszélt, hogy az amerikai fél tágan értelmezi a szólás-, illetve információszabadságot. Az Európában egyre inkább teret nyerõ és a közfelfogás részévé váló szabályozás - hogy tudniillik nem minden tartalom közlése engedhetõ meg az internetes tartalomszolgáltatásban - "az Egyesült Államokban még úgy tûnik, hogy várat magára" - jegyezte meg."

-Navracsics egyre lejjebb helyezkedik el azon a listán, akit tisztelek. Pedig elõkelõ helyen szerepelt eddig.

"hogy tudniillik nem minden tartalom közlése engedhetõ meg az internetes tartalomszolgáltatásban"

-Azt hiszem, pont a Fidesz hangoztatta a legjobban a sajtószabadságot. Hogy is van ez? Emlékeztet a régi idõkre - igen arra, amit a Fidesz úgy tud fikázni - amikor is nem volt mindegy, hogy mit mond az ember. Mert vagy nem mondhatott, vagy ha mondott, annak következményei lettek. Kezdünk ebbe az irányba tendálni.
A Pintért meg tüntessétek már el!
© DontKillMe2011. 04. 15.. 10:29||#2
"bûnözés elleni harcra, és teljes volt az egyetértés abban, hogy szorosabb együttmûködésre van szükség a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelemben."
-Ismét olyan címszavak, amik mögé el lehet bújtatni a szabadság és a jog teljes eltiprását. Az amik már megmutatták, hogyan kell a terrorizmus szó mögé mindent bepakolni. (fegyverlobbi, indokolatlanul nagy és felesleges ipari beruházások a leigázott országokban, olaj lopása feltûnés nélkül, látszólag teljesen jogosan.)
Vajon ma miért csak Líbiában vannak jelen, amikor másik száz helyen ölik a civileket? Nincs már messze az az idõ, amikor egymás torkának ugranak. Már most is feszült a helyzet. ez az egész egy színjáték. Egy elõre megírt forgatókönyv.
Aki egyik oldalon terrorista, az a másik oldalon hõs. Az amik Afganisztánban terroristák, mert ok nélkül öltek/ölnek civileket. Szép, új világ.
© Cat2011. 04. 15.. 08:55||#1
Nagyon nem tetszik nekik a kuruc.info 😊