Berta Sándor
Szabad prédát jelentenek a közösségi üzenetek
A Twitter köteles kiadni az amerikai hatóságoknak a WikiLeaks leleplező portállal kapcsolatba hozható személyek adatait. Birgitta Jonsdottir izlandi parlamenti képviselő felháborodva fogadta Therese Buchanan amerikai bíró döntését.
Az amerikai igazságügyi minisztérium még januárban kezdeményezte a Twitter vezetőinél, hogy adják ki azoknak az embereknek az adatait, akik az elmúlt években segíthették a WikiLeaks portált vagy kapcsolatban voltak vele, illetve annak vezetőjével. Birgitta Jonsdottir mellett az érintett személyek között van Jacob Appelbaum internetes aktivista, valamint Rop Gonggrijp holland hacker, aki egyben az XS4ALL nevű szolgáltató alapítója. Buchanan bíró mostani ítélete szerint a mikroblog üzemeltetői kötelesek kiadni az amerikai igazságügyi minisztériumnak a WikiLeakset támogató személyek adatait. A Twittergate néven elhíresült ügy komoly visszhangot váltott ki. Az izlandi politikus blogjában foglalt állást az ítélettel kapcsolatban.
"Mindenki, akinek valamit is számít az információ- és a véleményszabadság, legyen hálás az ítélet miatt. Igen, hálás, mivel felfedi azt a valóságot, amiben élünk. Az Egyesült Államokban található honlapok és a közösségi médiaszolgáltatások használóinak nincsen joguk arra, hogy szembeszálljanak a hatóságok zsarnokságával és hogy megvédjék az általunk megosztott információkat, illetve azok használatát. Minden egyes a hálózatokban megosztott információ szabad prédát jelent a gondolatrendőrség számára. De jó, hogy legalább világossá vált, hogy mit gondol az amerikai igazságügyi rendszer az egyének jogairól, mivel így legalább tehetünk valamit azért, hogy visszaköveteljük magunknak ezeket a jogokat" - írta bejegyzésében a politikus.
Jonsdottir hozzátette: jelenleg az információ- és véleményszabadsággal kapcsolatban egy kritikus időponthoz érkeztünk, éppen ezért gyors cselekvésre van szükség, mielőtt az emberek jogait - különösen a világhálón - tovább korlátozzák. Ezért mindenkit felszólított arra, hogy csatlakozzon ehhez a harchoz. Emellett felszólította a hatóságokkal együttműködő közösségi portálokat, hogy tájékoztassák a felhasználókat arról, hogy nincsen joguk megvédeni magukat. Továbbá tudni akarta, hogy a Facebook, a Google és a Twitter kész-e megvédeni a látogatói jogait az amerikai hatóságok jogtalan és titkos adathozzáféréseivel szemben. Amennyiben erre a kérdésre az érintett cégek nem tudnak igennel válaszolni, úgy vagy hátat fognak nekik fordítani az emberek vagy arra kérik őket, hogy változtassák meg az általános használati feltételeiket.
Jonsdottir szerint az amerikai hatóságok elsősorban arra lehetnek kíváncsiak, hogy a leleplező portállal és annak vezetőjével kapcsolatban álló személyek milyen témák iránt érdeklődtek a közösségi oldalakon, kikkel léptek kapcsolatba és milyen információkra kerestek rá. "Ez különösen az online aktivisták, a kutatók és az újságírók számára kockázatos, de azokat is veszélyezteti, aki egyszerűen csak kíváncsiak a dolgokra" - írta az izlandi parlamenti képviselő. A politikus a világszerte tapasztalható növekvő távközlési ellenőrzést azok a dolgokhoz hasonlította, amiket George Orwell az 1984 című könyvében írt le. E folyamat ellen minden erővel fel kell lépni. A következő napokban támogatókat akar szerezni azért, hogy kampányt indíthasson a közösségi portálokat látogató felhasználók jogainak erősítéséért.
Alan Dershowitz amerikai sztárügyvéd, a WikiLeaks-alapító Julian Assange-t védő ügyvédcsapat tagja korábban úgy nyilatkozott, hogy az oldal ellen folyó amerikai igazságügyi nyomozás tétje nem csak az oldal jövője, mivel az ügy precedenst teremt az elektronikus médiafelületeken az emberekről tárolt több ezer adat hatóságok számára való hozzáférhetőségével kapcsolatban is.
Az amerikai igazságügyi minisztérium még januárban kezdeményezte a Twitter vezetőinél, hogy adják ki azoknak az embereknek az adatait, akik az elmúlt években segíthették a WikiLeaks portált vagy kapcsolatban voltak vele, illetve annak vezetőjével. Birgitta Jonsdottir mellett az érintett személyek között van Jacob Appelbaum internetes aktivista, valamint Rop Gonggrijp holland hacker, aki egyben az XS4ALL nevű szolgáltató alapítója. Buchanan bíró mostani ítélete szerint a mikroblog üzemeltetői kötelesek kiadni az amerikai igazságügyi minisztériumnak a WikiLeakset támogató személyek adatait. A Twittergate néven elhíresült ügy komoly visszhangot váltott ki. Az izlandi politikus blogjában foglalt állást az ítélettel kapcsolatban.
"Mindenki, akinek valamit is számít az információ- és a véleményszabadság, legyen hálás az ítélet miatt. Igen, hálás, mivel felfedi azt a valóságot, amiben élünk. Az Egyesült Államokban található honlapok és a közösségi médiaszolgáltatások használóinak nincsen joguk arra, hogy szembeszálljanak a hatóságok zsarnokságával és hogy megvédjék az általunk megosztott információkat, illetve azok használatát. Minden egyes a hálózatokban megosztott információ szabad prédát jelent a gondolatrendőrség számára. De jó, hogy legalább világossá vált, hogy mit gondol az amerikai igazságügyi rendszer az egyének jogairól, mivel így legalább tehetünk valamit azért, hogy visszaköveteljük magunknak ezeket a jogokat" - írta bejegyzésében a politikus.
Jonsdottir hozzátette: jelenleg az információ- és véleményszabadsággal kapcsolatban egy kritikus időponthoz érkeztünk, éppen ezért gyors cselekvésre van szükség, mielőtt az emberek jogait - különösen a világhálón - tovább korlátozzák. Ezért mindenkit felszólított arra, hogy csatlakozzon ehhez a harchoz. Emellett felszólította a hatóságokkal együttműködő közösségi portálokat, hogy tájékoztassák a felhasználókat arról, hogy nincsen joguk megvédeni magukat. Továbbá tudni akarta, hogy a Facebook, a Google és a Twitter kész-e megvédeni a látogatói jogait az amerikai hatóságok jogtalan és titkos adathozzáféréseivel szemben. Amennyiben erre a kérdésre az érintett cégek nem tudnak igennel válaszolni, úgy vagy hátat fognak nekik fordítani az emberek vagy arra kérik őket, hogy változtassák meg az általános használati feltételeiket.
Jonsdottir szerint az amerikai hatóságok elsősorban arra lehetnek kíváncsiak, hogy a leleplező portállal és annak vezetőjével kapcsolatban álló személyek milyen témák iránt érdeklődtek a közösségi oldalakon, kikkel léptek kapcsolatba és milyen információkra kerestek rá. "Ez különösen az online aktivisták, a kutatók és az újságírók számára kockázatos, de azokat is veszélyezteti, aki egyszerűen csak kíváncsiak a dolgokra" - írta az izlandi parlamenti képviselő. A politikus a világszerte tapasztalható növekvő távközlési ellenőrzést azok a dolgokhoz hasonlította, amiket George Orwell az 1984 című könyvében írt le. E folyamat ellen minden erővel fel kell lépni. A következő napokban támogatókat akar szerezni azért, hogy kampányt indíthasson a közösségi portálokat látogató felhasználók jogainak erősítéséért.
Alan Dershowitz amerikai sztárügyvéd, a WikiLeaks-alapító Julian Assange-t védő ügyvédcsapat tagja korábban úgy nyilatkozott, hogy az oldal ellen folyó amerikai igazságügyi nyomozás tétje nem csak az oldal jövője, mivel az ügy precedenst teremt az elektronikus médiafelületeken az emberekről tárolt több ezer adat hatóságok számára való hozzáférhetőségével kapcsolatban is.
