Berta Sándor

Csak az amerikaiak 9 százaléka használ fájlcserélőt

Az NPD Group piackutató intézet legújabb adatai rendkívüli mértékben ellentmondanak a zeneipari szervezetek azon állításának, hogy világszerte hatalmas károkat okoz a fájlcserélés.

Az NPD Group felmérése szerint az Egyesült Államokban élõ felhasználóknak mindössze 9 százaléka foglalkozik fájlcseréléssel. Mindez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a jogvédõ szervezetek által a fájlcserélõk számára vonatkozó korábbi becslések jócskán túlzóak voltak és ezáltal az okozott kárra vonatkozó becslések is túlméretezettek. Emellett az is egyértelmûen látható, hogy 2007 óta folyamatosan csökken a fájlcserélõk száma.

A Nemzetközi Zeneipari Szervezet (IFPI) a 2010-es jelentésében azt állította, hogy hamarosan már nem lesz zeneipar, ha nem sikerül hatékony megoldásokat találni a kalózkodás ellen. Ehelyett a valóság az, hogy míg 2007-ben az amerikaiak 17 százaléka foglalkozott rendszeresen fájlcseréléssel, addig a tavalyi esztendõ utolsó negyedévére ez az arány 9 százalékra csökkent, vagyis gyakorlatilag a felére esett vissza. Mindez persze szorosan összefügghet az Egyesült Államokban rendkívül népszerû LimeWire 2010 év végi lekapcsolásával. Az NPD Group munkatársai azt ugyan regisztrálták, hogy sokan más hálózatokba vándoroltak át, de az is tény, hogy a fájlcserélõk többsége inkább felhagyott a tevékenységével és ezután nem jelent meg más oldalakon.

Vannak más érdekes adatok is: az egyetlen negyedévben letöltött kalózmásolatok száma szintén rendkívül drasztikusan visszaesett. A csökkenés elérte az 50 százalékot! Míg 2007-ben a tengerentúli fájlcserélõk átlagosan egy negyedév alatt 35 kalózkópiát töltöttek le, addig ez a szám a tavalyi esztendõ végére 18-ra csökkent. Azt az NPD Group kutatói is elismerték, hogy nem vizsgálták meg például a streaming-szolgáltatásokat, amelyek elterjedése kihathat a fájlcserélés visszaesésére. Könnyen elképzelhetõ, hogy a felhasználók csak más illegális forrásokat kutattak fel, de a számok akkor is beszédesek.

Az Egyesült Államok Számvevõszékének tavaly áprilisi jelentésében egyébként szintén az szerepelt, hogy túlzóak a fájlcserélésnek tulajdonított károk. Az amerikai hivatal megállapította, hogy a RIAA, az MPAA és a többi szervezet által hangoztatott érvek egész egyszerûen nem állják meg a helyüket, minden valóságalapot nélkülöznek és azok semmilyen hivatalos számokkal nem támaszthatók alá.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • DontKillMe #33
    "Csak az amerikaiak 9 százaléka használ fájlcserélőt"
    Mintha ennek pont az ellenkezőjét olvastam volna egy "szakmai" topicban. Mármint, hogy a vezető warez és egyéb szerverek ott vannak és a warez arányaiban náluk a legnagyobb.
  • Tetsuo #32
    Clipping ill digitalis tulcsordulasbol eredo hullamformatorzitas akkor keletkezik, ha nem kompresszaljak (helyesebben komprimaljak) a hangot, csak felnyomjak digit keveresnel a hangerot. Ez azert ritka, mert eleg durva zaj a fulnek.
    A baj az, hogy tulkompresszaljak a szamokat a masztering (helyesebben: pre mastering) folyaman, vmifele divatnak megfelelve, amivel hangosabbnak hat a zene. A zene hangosabb is, az RMS erteke lathatoan es hallhatoan no, viszont rosszabb minosegu lett, mert kisebb a dinamikatartomany, vagyis a leghalkabb es leghangosabb hang kozotti kulonbseg. Ezzel egyutt csokken a tererzet, elvesznek finom tranziensek stb. Silanyabb lesz a zene a masztering alatt!
    A mai pop- es rockzene csucsan sok ilyen album megjelenik. Gyakran jobb egy regen maszterelt kiadvanyt megvenni, mint egy ujramasztereltet.

    A (technikai ertelemben) rosszabb minosegu zenetol vkinek pl. megfajdulhat a feje, rosszabb lehet a kedve.. foleg azoknak, akik a jo minoseghez szoktak.
    A munkahelyemen en pl. gyakran olni tudnek. ;)

    A CD-vel a legnagyobb baj nem az, hogy messze az emberi ful terjedelmen beluli kepessegei vannak megtoldva egy kis digit szarakodassal (kvantalasbol eredo torzitasok, jitter es tsai), hanem hogy meg annyira sem all el, mint egy "bakelit" (kb 100 ev ugyesen kezelve).
    Erdemtelen gyujtemenyt felhalmozni belole..



  • Tetsuo #31
    DER DRITTE RAUM - ha vki latja ennek az egyuttesnek albumait vmi zart rendszeren, akkor irjon mar ram privit, pls!
  • Gerygrey #30
    Én is ki tudnám fizetni a CD-t, csak nem fogom amíg létezik Artisjus, mint olyan :) (Na jó, 1500 Ft-ot tényleg nem tudtam sajnálni az Alvin és a Mókusok dedikált CD-jére lemezbemutató koncerten... De ez ritka kivétel volt. Egyébként havi átlag egy-másfél koncertre el szoktam menni, olyan zenekarok koncertjeire is akiket nem is ismernék a net-torrent-youtube nélkül. Ennyit arról, micsoda "károkat" okoz a fájlcsere... Tényleg káros az, hogy az emberek manapság sokkal több zenét megismerhetnek, mint amikor még csak a tévé és a rádió által elénk pakolt moslékot másolgattuk kaziról kazira... Mert eredetit akkor se vettünk ám.)
  • wraithLord #29
    Én az mp3 formátumú zene töltögetést nem is igen nevezném lopásnak. Az aac-t talán. De a flac egy-az-egyben az eredeti hanganyag (mondjuk a nevében is benne van...).

    Azért magyar oldalakon is elég sok lossless zenei album van. Általában minden vackot megtalálok, ami nem kell (populáris cuccok - nem csak popzenére gondoltam, akármire), viszont ami olyan "ritka", hogy még eredetiben is lehetetlen szinte beszerezni, azt szinte sehol (amit ismerek), még mp3-ban is elég nehezen.

    Mennyi a USA-ben élő felhasználók 9%-a? Mert a lakosság 9%-a olyan 27 millió fő.
  • TheLostOne #28
    Amikor a cikket olvastam kíváncsiságból utána néztem.

    Valami olyasmi, hogy rájöttek emberi füllel hallgatva valamiért jobban hangzanak a hangos zenék, ezért egyre hangosabbra csinálják a digitális felvételeket. Ennek a hátránya azonban, hogy un. clipping keletkezik, sok hanghullám csúcsa túllóg a maximális határon.

    Nem értek hozzá amúgy, de valami ilyesmit vettem ki belőle...
  • syn7h37ic #27
    Mióta van rendes végfokom, rendes fülesem, azóta hanyagolom az MP3 formátumot. Persze nem lehet teljes mértékben elfelejteni, mert sok zenét nem tudtam még megszerezni losless formátumban. A hangkártya valóban igaz, hogy csak jó hardverrel érdemes kezdeni.
  • Molnibalage #26
    Mit jelent pontosan a loudness war? Tanultam akusztikát, de elsőre nehezen értem meg.
  • hdo #25
    Nyilván nem az orosz torrenteket töltöm fele arányban amcsiktól ez alap! :D

    Zene ott nem téma, megveszik, az az 1 dolcsi amit egy számért fizetnek itunes-on az bagó.

    Viszont a zuhanó minőség miatt eléggé elterjedt náluk az, hogy zsákbamacskát nem vesznek, letöltik torrenten, és ha elnyerte a tetszésüket mennek boltba megvenni, és ez van annyira bevált módszer, hogy kötve hiszem, hogy csak a népesség 9%-a csinálná ott.

    Amúgy én nem tagadom. Rendszeresen torrentezek, ebből 90% sorozat, egyrészt olyanok amiknek az undorító magyar szinkronjára nem vagyok kíváncsi, másrészt olyan dokumentum/ismeretterjesztő sorozatok amiket itt magyarisztánban nem hiszem hogy sugároznának, ha mégis akkor évek múlva, mikor már aktualitását vesztette (history channel, bbc, ngc. stb.).
  • TheLostOne #24
    Akkor mondok még valamit: gondolom főleg angol nyelvű torrentek esetén tapasztalod a 40-50%-ot. Még ha világnyelv is, azért az is nyom a súlyon, hogy nekik az anyanyelvük, és 100%-ban az angol nyelvű anyagokat preferálják, ellenben a többi országgal, ahol lehetőség szerint az ottani anyanyelvű torrentek élveznek elsőbbséget.

    Persze nem mondom, hogy a 9% teljesen hiteles, én pl ha torrenteznék nem mondanám meg a közvélemény kutatónak, mert a falnak is füle van, főleg ott ;)

    De azért akkor is, sokkal jobban megengedhetik maguknak anyagilag az érintett termékek megvásárlását, ott inkább nagyrészt a mentalitáson, és a lustaságon dől el a kérdés szerintem.